140103. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső és eljárás előállítására

pontosan centrálva vagy beigazítva. Hasonló ér­vényes a 4 hengerre is. Ha az 1 tárcsát a 3 csö­vecskével együtt egy darabból húznók, úgy az 1 tárcsa alakja (tiszta sík) és méretei tekintetében nem rendelkezne azzal a pontossággal, mely el­különített előállítással elérhető. Ezt a pontossá­got ugyan el lehet érni, ha mindkettőt tömör hen­gerből esztergáljuk, ez azonban olyan költséges eljárás, hogy előnyösebbnek tartják, hogy erről lemondjanak. Ezenkívül könnyebb az 1 tárcsa felállításának utólagos korrigálása, mint az olyan test- korrigálása, mely tárcsából és csövecskéből áll, ha pedig a 3 csövecske a beerősítés folyamán vagy ezt követően kevéssé elállítódnék vagy. csekély alakváltozást szenvedné, úgy ez nem aggályos, mert ez az 1 tárcsa helyzetét hátrányo­san nem befolyásolja. A szabályozóelektróda elő­állítása két darabból azzal a további előnnyeljár, hogy a 6 rekesztek egészen vékonyra, a 4 henger falánál vékonyabbra készíthető, ami nem lehet­séges, ha e két részt egy darabból húzzuk. A 2 és a 7 részek között szintén villamos lencsemező van, melynek tehát pontosan sugara­san részarányosnak kell lennie. A két részt ennél­fogva olyan falvastagsággal alakítjuk ki, hogy azokat lökés vagy nyomás könnyen ne deformál­hassa. Ezeket esztergapadon nagy pontossággal munkálhatjuk meg, A 2 részt a 3 résztől szintén elkülönítetten rendezzük el, hogy lehetőleg pon­tosan legyen beszerelhető. A határolórekesztékekkel ellátott, csőalakú szívóanódát és véganódát tartalmazó katódsugár­csövek eddig szokásos kialakításainál a rekesz­tékek az elektródákon már jelen voltak ezeknek rendszerré való összeállítása előtt. Ez szüksé­gessé tette, hogy a centráláshoz vékony pecket alkalmazzanak, melyet a 20 és a 8 tárcsák nyílá­sán át lehetett dugni. Ezeknél a gyakran alkalmazott előállítási el­járásoknál az a veszély fenyegetett, hogy az imént említett pecek némileg is durva kezelés esetén meggörbült és állandó alakváltozást szen­vedett, minek következtében a felállítás többé nem volt pontos. Ezenkívül a centráló pecket olyan tárcsák nyílásain kellett átvezetni, amelyek a csőalakú részekkel már egy egészet alkottak, melyeknek tehát pontosan kell kialakítva. lenniök és ama részekhez képest, amelyek a mező hatá-" rolására hivatottak, pontosan megállapított hely­zettel kell rendelkezniök. A találmány szerinti berendezésnél, amelynél a határolórekesztékeket utólagosan helyezzük el, olyan, szilárd centráló idomszert alkalmazhatunk, hogy az elhajlástól tartanunk nem kell, ezenkívül a határolórekesztékekben létesített nyílásoknak, miután ezeknek a centráló idomszert nem kell vezetniök, nem kell pontosan kerek alakúaknak és nem kell pontosan centrálva lenniök. Minthogy a 20 és a 8 rekesztékek olyan helyeken vannak, ahol a mezőintenzitás csekély, ezek pontos alak­ját és pontos felállítását villamos szempontok sem teszik szükségessé. Az előállítás és a további meg­munkálás tehát egyszerűbb. és olcsóbb. A. nyílá­sok ugyan ne legyenek túlságosan excentrikusok vagy a kerek alaktól túlságosan eltérőek, mivel • ez mégis a fényfolt alakjának pontatlanságát idézné elő, azonban e rekesztékekkel szemben a pontosság tekintetében távolról sem támasztjuk ugyanazokat a követelményeket, mint a 6 és 1 tárcsákkal vagy pedig a 2 és a 7 hengerekkel szemben. Minél pontosabban munkáljuk meg és állítjuk fel az utóbb említett részeket, annál kisebb lesz az elektronoptikai lencserendszer asztigma­tizmusa. « Szabadalmi igénypontok: 1. Villamos kisütőcső, keskeny elektron-nyaláb létesítésére alkalmas elektródarendszerrel, azzal jellemezve, hogy egy vagy több elektródának ama része, melynek feladata egy elektronlencseként működő villamos mező határolása, elkülönített elrendezésű ugyanennek az elektródának ama részétől, melynek nem ez a feladata, vagy pedig elektronlencseként működő más villamos mezőt határol. 2. Az 1. igénypont szerinti villamos kisütőcső foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy tárcsaalakú részből és csőalakú részből álló, egy vagy több elektródának említett részei elkülöní­tett elrendezésűek. 3. A 2. igénypont szerinti villamos kisütőcső olyan foganatosítási alakja, melynek elektróda­rendszere szívóanódát és véganódát tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a szívóanóda ama részei, amelyek a lencsemezőt a katód felőli oldalán és a véganóda felőli oldalán határolják, a csöalakú közbenső résztől elkülönített elrendezésűek. 4/ A 2. igénypont szerinti villamos kisütőcső olyan foganatosítási alakja, melynek elektróda­rendszere Wehnelt-hengert tartalmaz, azzal jel­lemezve, hogy a Wehnelt-hengert a katódát kö­rülzáró csövecske és ettől elkülönítetten a katóda előtt elrendezett furatos tárcsa alkotja. 5. A 3. és 4. igénypont szerinti villamos kisütő­cső foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a szívóanóda a Wehnelt-henger tárcsájával kö­zös tengelyű és azzal párhuzamos furatos tár­csából, e tárcsától elkülönített elrendezésű két csövecskéből, melyek közül a második az elsőnél valamivel nagyobb átmérőjű, és olyan furatos tárcsából áll, mely a szívóanóda első csövének a katódától elnéző oldala felől végére van erősítve, a véganóda pedig a szívóanóda második csövével legalábbis egyenlő átmérőjű csövecskéből és olyan elkülönített tárcsából áll, mely a véganóda csö­vecskéjének a katódától elnéző oldala felőli vé­gére van erősítve. 6. Eljárás keskeny elektronnyaláb létesítésére alkalmas elektródarendszert tartalmazó villamos kisütőcső előállítására, azzal jellemezve, hogy egy vagy több elektródának ama részét, melynek feladata elektronlencseként működő villamos mező határolása, ugyanennek az elektródának többi részétől elkülönítetten állítjuk elő és a rend­szerben elkülönítetten rendezzük el, illetőleg az elektróda többi részéhez erősítjük, miután azt a rendszerben elrendeztük. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy két vagy több furatos tárcsát, melynek feladata elektronlencse­ként működő villamos mező határolása, az elek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom