140102. lajstromszámú szabadalom • Berendezés képek felvételére és visszaadására

2 140102 hogy a fényérzékeny felület a szükséges szférikus görbületet kapta. Ebben az állapotban azonban filmmozgás nem kívánatos, mert a filmfelület ekkor könnyen sérül. Ezért a 14 képasztalt a kamara tengelyirányában a 17 filmvezetékhez képest mozgathatóvá tesszük akként, hogy e két alkatalem közötti teret növelhetjük. A 21 film laposra kinyúlhat és ezt akkor a szükséges távolsággal eltolhatjuk. A 14 képasztal odaszorítása 20 bütyök segélyével történik, melyet a kamra külső oldala felől, 19 tengely és 18 gomb segélyével, kézzel hajtunk. A filmszalagot 22 gomb hajtja, mely a 16 feltekercselőcsévével van csatolva. A még meg nem világított filmkészlet a 15 tartóban van. Ha a megvilágítás szakaszosan történik, rekesz alkalmazását mellőzhetjük. Állandóan megvilágított tárgyak felvételére azonban rekesz kívánatos, mely a rajzon 23 hasítékrekeszként van feltüntetve. A rekeszben levő hasítékot 24 rugó* szerkezet előre meghatározott időben a képablak előtt végighúzza. Ha csupán csekély filmhosszt kell alkalmaznunk, a filmfeltekercselő- és letekercselőgörgők a 14 képasztal mögött lehetnek, úgy hogy ezek nem fognak el fényt. A 3. ábrán felvevőkamra más* kivitele látható. A hengeres 25 tokban a szférikus 27 homorú« tükör és ennek görbületi középpontjában a 26 Schmidt-féle optikai kiigazítóelem van. Ez az elem egyúttal a kamra fénynyílásának zárój szerve. A tükör és a kiigazítóelem között a 28 képfilmet vezető és továbbmozgató szerkezet van. Hogy a film a képablaknál a helyes szférikus hajlást kapja, a domború-szférikus 32 képasztal van. A filmmozgás irányában a. képasztal előtt és mögött 33 vezetékgörgők vannak, melyek olyan hajlítású szelvényezésűek, hogy a 28 film harántirányban hajlik. Ha a filmet a 33 görgőkön és a képasztalon át feszítéssel vezetjük, elérjük azt, hogy ez a film a 32 képasztalra feszül és ilyenképpen szorítóablak nélkül kapja a szükséges szférikus alakot. A filmnek a képasztalon kívüli tovavezetésére 38 kettős filmcsatorna van, melyben a filmnek mind a képablakhoz haladó részét, mind a képablak felől jövő részét is vezetjük. Három sima, hengeres 39,40 és 41 filmgörgő megakadályozza a be- és kimenő filmrészek kölcsönös érintkezését, melyekben mechanikai feszültség van, hogy a filmet a 32 képasztalra nyomják. Ennél a kivitelnél a két filmrészt az egyik oldalon vezetjük ki a készülék külső oldalára, úgy hogy a 26 optikai kiigazítóelem és a 27 szférikus tükör között csak az egyik oldalon fogunk el fénysugarakat. A fénysugarakban való veszteséget a készülékben még azzal csökkenthetjük, hogy a 28 filmben nagy nyílásokat alkalmazunk, melyek a film nyugalmi periódusában épen egyeznek a 38 filmvezetékcsatornában levő nyílásokkal. Ezeken a nyílásokon- át ekkor az optikai kiigazítóelemről jöva. fénysugarak még elérhetik a tükröt. Az egész filmtovamozgatószerkezetet fénytkirekesztő 30 szekrény veszi körül, melyben a 29 filiríablak szabadon- van hagyva, A fényveszteségek csökkentésére a filmben és vezetékcsatornában lévő, említett nyílások jelenlétében a 30 burkolat természetesen megfelelő nyílásokkal van ellátva, melyeket 31 alagút köthet össze, hogy a burkolatban szórt fény ne lépjen fel. Ha ennél a kamránál is rekeszt kell alkalmaznunk, olyan hasítékrekeszt használhatunk, mely a 30 burkolat körül van vezetve és melynek természetesen a 31 alagútnál szintén nyílásokat kell tartalmaznia. E kamrának eltérő tárgytávolságokra való beállítására filmablak, megfelelő filmvezetőszervekkel együtt, a kamra tengelyirányában el tolhatóan van felállítva. Valamennyi vezetőszerv egyetlen 34 alaplemezen van, amely a kamrafal belső oldalával szemben eltolható. A be- és kimenő filmrészek számára a kamra fala 35 nyílást tartalmaz, melyet a filmszerkezet 34 alaplemeze beeső fénnyel szemben letakar. A képnek a filmablakon való beállítását 42 okulárissal ellenőrizhetjük, amely a tükör egy furatán van átvezetve és a filmablakra irányul. A 4. ábrán a 3. ábra szerinti fiímvezetőberendezés felülnézete látható. Az 5. ábrán az előző ábrák kapcsán ismertetett felvevő kamrákkal egyező alapelv szerint felépített képvetítőkészülék látható. A vetítőkészülék 45 hengertokja 46 homorú, szférikus tükröt tartalmaz és ennek görbületi középpontjában a 47 Schmidt-féle optikai kiigazítóelem van. Az 54 filmet a 32 képablakon vezető szerkezet átlátszó anyagból, pl. kvarcból vagy üvegből való 49 domború, szférikus képasztalból áll. Err.e a képasztalra az 54 filmet szférikusán nyomja a 48 szorítóablak, amely homorú-szférikus csiszolt és melyben a 32 képablak szabadon van hagyva. Ezt a szorítókeretet a 34 állványban forgatható 33 emeltyű támasztja. A filmpálya és szorítókeret között szükséges szorítóerőt 36 rúgó szolgáltatja. A füm tovamozdítása, azaz a film feltevésének periódusa közben a 48 szorítókeret és 49 filmpálya közötti távolságot a 36 rúgó hatásával szemben növeli a 37 excenter, melyet a filmmozgatószerkezet hajt. A filmet a képablak előtt és után két hajlított szelvényű 50, illetve 51 vezetékgörgőn és ezekhez igazított 52 és 53 szorítógörgőkön át vezetjük. Ezek a hajlított szelvényű görgők a filmnek olyan hajlítását teszik lehetővé, hogy a be- és kivezetett filmrészek a kamarán kívül levő fel- és letekercselőcsévékhez egymással párhuzamosan és a fénysugársíkban vannak vezetve, úgy hogy minimális fénymennyiséget fogunk el. A 32 filmablakban levő kép megvilágítására 55 fényforrás van jelen, melynek fénye 56 objektív segélyével az átlátszó 49 képasztalon át a kivetítendő képre csapódik. Ez esetben rekeszt mellőzhetünk, ha az 55 fényforás szakaszos megvilágításával dolgozunk. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés képek felvételére és visszaadására, homorú, szférikus tükörrel, e tükör görbületi középpontja közelében' levő optikai kiigazítóelemmel, valamint a képhordozószerv számára a tükör és kiigazítóelem között elhelyezett,