140099. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemes áru, pl. magvak fajtázására
2 140099 Az 1. ábra a találmány szerinti magfajtázó készülék kiviteli alakjának kapcsolási vázlata. A 2. ábra a készülék célszerű kiviteli alakjának oldalnézete. A 3. ábra alaprajza. A 4. ábra homloknézete. Az 5. ábra a működési módot szemléltető vázlat. A .6. ábra a rézsútos vályú oly változata, melynél a szemek hosszabb ideig kénytelenek az elektrosztatikus mezőben időzni és ennek folytán nagyobb mértékben kitérni. -10- a magfajtázó készülék váza (2. ábra), amelyben a -12, 13- kitérítő lemezpár -11- szigetelőkre van felszerelve. A lemezek között, az alább ismeretetett módon, állandó és erőteljes elektrosztatikus mezőt létesítünk. Miután a rajzokon feltüntetett készüléknél a magszemeknek pozitív töltést óhajtunk adni, az áramforrás pozitív sarkához kapcsolt -12- lemez (5. ábra) függélyes vagy lényegében függélyes, míg az áramforrás negatív sarkához kapcsolt -13- lemez .'akként dűl. hogy alsó vége a -12- lemeztől távolabb fekszik, mint a felső vége, ami lehetővé teszi a feltöltött magszemeknek oldalirányú kitérését. A magszemeket a közvetlenül a -12- és -13-. kitérítő lemezek fölött fekvő helytálló rézsútos -14- vályún, tetszőleges eszközökkel, gyors sorrendben, egymás után végigvonulni késztetjük. A rajzon feltüntetett kiviteli alaknál a -15- tölcsérbe táplált mag e tölcsérből -16-tálcára esik, melyet a -17- elektromotor előrehátra lenget. A -16- tálcához rézsútos -19-vályú csatlakozik, amely a helytálló rézsútos -14- vályú felső végében előre-hátra mozog. Ilymódon a -18- vályúról lerázott magszemek, a nehézségi erő folytán, gyors egymásutánban, a -18,14- vályúkon egyenként lecsúsznak, majd a ,-12- és -13- kitérítő lemezek között szabadon esve, a -19- vagy -20- tartályok valamelyikébe hullanak aszerint, hogy esésük közben kitérítettek-e vagy sem. A lényegében szigetelőanyagból készült -14- vályúnak -14a- fémcsúcsa vian, amely a ínagszemeket feltöltő egyik elektródát alkotja, amint azt alább részletesen ismertetjük. A -21- lámpa fényét a -22- lencse vagy lencserendszer a -14- vályú -14a- csúcsánál gyűjti. Az e helyen lévő magszem visszaverte fényt a -23- lencse.vagy lencserendszer a fotoelektromos -24- cellára veti. A fotoelektromos -24- cellának a -14a- vályúcsúcsnál lévő szemről visszavert fény folytáni működésbe lépése szabályozzál a szem feltöltését. Arról kell tehát gondoskodni, hogy második szem ne kerüljön a -22- lencse létesítette fényfolt és a fotoelektromost -24- cella körzetébe, miközben vagy amikor az első szem a -14a- vályúcsúccsal érintkezik, mert különben a fotoelektromos -24- céllá* nak működését a két szem visszaverte fénynek együttes hatása határozná meg és az első szem nem töltetnék fel pontosan és egyedül az általa visszavert fénynek megfelelően. E hiba fellépésének elkerülésére, a -22- lencse a -21- lámpa fényét oíy pontban képes gyűjteni, amely részben a -14a- vályúcsúcs végén, részben e csúcscsal szemben, a levegőben van. Ilymódon minden szemről csak akkor verődik vissza fény a -24- fotoelektromos cellára, amikor a szem a -14a- vályúcsúcsról éppen leesni készül. Ami már most a berendezés villamos részét illeti, utalunk a rajz 1..ábrájára. A hálózatra kapcsolt -30- szabályozható transzformátor a -31- transzformátort táplálja, amelynek szekunder körében 15.000 Volt effektív feszültség uralkodik. A -31- transzformátor szekunder körében a kimenő áramot feszültség-kétszerezéssel dolgozó hídkapcsolással egyenirányítjuk, amely hídkapcsolás két ágában soros kapcsolású -32- és -33- egyenirányítókat, a híd másik két ágában kapacitásokból és induktanciákból álló -34- és -35- hálózati szerelvényeket rendeztünk el, úgyhogy a -36- és -37- pontokban egyenáramú feszültség uralkodik, még pedig az egyik pontban a földdel szemben pozitív 21.000 Volt, a másik pontban földdel szemben negatív 21.000 Volt. A transzformátor szekunder körét, a rajzból látható módon, ugyancsak a -38-pontnál földeltük. A -36- pontot a -12- pozitív kitérítő lemezzel, a -37- pontot a negatív -13- kitérítő lemezzel kötöttük össze, úgyhogy a -12-és -13- lemezek között közel 42.000 Volt potenciálkülönbség uralkodik, amely a lemezek közötti térben állandó elektrosztatikus mezőt tart fenn. A kapcsolási berendezés része a szokásos szerkezetű -40- teljesítmény szabályozó, amelyből a szabályozáshoz szükséges energiát veszszük és amelynek kimenő körében pl. 600 Volt feszültség uralkodik, mimellett a pozitív -41-vezeték földelve van. A -24- fotoelektromos cella -42- anódját oly -B- feszültségosztó alkalmas pontiával kötöttük össze, amelyet a -40- teljesítmény szabályozó kimenő körével párhuzamosan kapcsoltunk. A fotocella -43- katódáját a -45- cső -44- rácsával kötöttük össze. A -45-cső -46- anódáját 60.000 ohm nagyságrendű -47- ellenálláson át földeltük és a földelési pont előtt a -40- teljesítményszabályozó kimenő körének pozitív -41- vezetékével kötöttük össze, míg a -45- cső -48- katódáját a -40- teljesítmény szabályozó kimenő körének negatív ágához kötöttük. A -45- cső -44- rácsán a -48- katódávaí szemben negatív előfeszültség uralkodik, amelyet az -50- hálózati szerelvénnyel állítunk elő. Az -50- hálózati szerelvényt a példában 20 megohmos -51- ellenálláson át kötöttük a -44-rácshoz. Az előfeszültséget adó -50- hálózati szerelvény .részei az -52- telep és a nem szabályozható -53- ellenállás; a teleppel és az ellenállással -54- szabályozható ellenállást kapcsoltunk párhuzamosan, amellyel a -44- rács előfeszültsége szabályozható. A -24- fotoelektromos cella nagyvákuummal dolgozó cella, amelynek a sötétben adott árama igen kicsiny.
