140095. lajstromszámú szabadalom • Eljárás víz az olajban rendszerű emulziók és a hozzávaló emulgeáló szerek előállítására és az eljárás közbenső termékei

140095 jes észteréből és valamely zsírsavból, vagy pedig ezen (anyagok keverékéből kiindulni és hogy ezt az agyagot többbázisú savval észterfikáljuk, illetőleg részlegesen reészrefikáljuk, mimellett a hevítést addig folytatjuk, amíg a termék a kívánt jó emulgeálóképességű lesz. Az új emulgeálószerek előállítása az ú. n. módosított gliptél vagy alkilgyanták- előállításától anynyiihan különbözik, hogy a találmány szerinti eljárásnál a hevítést csupán a fentemlített pontig folytatjuk, die nem. azon túl. Nemi így az isimért gyanták előállításánál, mert -ezeknél más követelmények mérvadók, pl. a hártyaképző képesség. Egy másik fontos különbség abban van, hogy míg a találmány szerinti eljárásnál telítettem zisírsavak, vagy telítetlen hidroxi-zsírsavak alkalmazáea lehetséges ugyan, de sem nem szükséges, sem nem kívánatos, addig a fentemlített, ismert gyantáknál azok alkalmazása szokásos, sőt mint a tapasztalat mutatja, a zsíros olajok polimerizációj a útján készült, ismert emu!geáló szerek esetében szükséges is. A reakciós terméket, feloldása céljaiból, kezeletlen olajjal melegítjük vagy hevítjük. A kezeletlen olajnak nem kell, hogy a kiindulási anyagként használt olajjal azonos minemüségű legyen. A termék jobban, oldódik, ha az olajat a reakciós termiekhez magasabb hőmérsékleten adjuk hozzá. Ez esetben éppen dermedő, vagy éppen megdermedt termék is gyakran -sikeresen feloldható. A találmány szerinti eljárás útján előállított emulgeáló szerek víznek mindenfajta olajban való emulgeálására használhatók, beleértve az ásványi olajokat is. Ez okból e szerek ipari alkalmazása sokféle. Példaképpen említjük a kozmetikai szereket, a textilipari segédanyagokat, a bőripart, a lecitin pótanyagait és a gyógyászati ipart. Különös fontosságúak -azonban, az étolajok és -zsírok osztályába tairto-zó vagy ezzel bizonyos mérteikben kapcsolatos, komponensekből kapott termékek, mivel a több-bázisú sav helyes megválasztása esetén e termékek ehetők. Az ezen ehető emulgeáló szerekkel előállított emulziók kiváló sikerrel, pl. a kenyérsütésnél, táblaolaj-emulzióként használhatók. Az ehető emulgeáló szerek továbbá rendkívül alkalmasak margarin gyártására, továbbá tészták porhanyító anyagaiként is használhatóik, valamint majonézt készítésére, stb. A kapott végtermékek jó emulziók, melyek nagymértékben hőáltóak és hevítés közben nem fröccsennek széjjel1

. Na

v gyón valószínű, hogy a találmány szerinti eljárás útján kapott emulgeáló szerek sajátos tulajdonságai háromdimenziós szerkezetűnek tulajdoníthatók. A találmánnyal kapcsolatban alkalmazott, több-bázisú szerves savak közül a több-bázisú 'alifás karböxillsavak vagy ezek anhidridjei igen előnyösek, különösen étolajakés. -zsírokban való alkalmazásukra való tökintettel. Hasznosságuk azonban bizonyos mértékben szerkezetükkel változik. A molekulában foglalt túl sok bidroxilcsoport a végterméknek vízben való oldhatóságát túlságosan növeli. Ennek az általános, szabálynak megfelelően, bizonyos savak, pl. a borkősav és a citromsav kevéshbé alkalmasak, feltéve, hogy hidroxil-csoportjaikat, hidrofob gyökökkel való lerögzítés útján, nem tesszük hatástalanokká, ami azonban a gyártást bonyolulttá teszi. A imalonsav karboxil-sav, amely hevítésnél víz lehasadása közben, elveszíti hidroxil-csoportját. Ennek következtében az eljárás céljaira alkalmasabb. Mint kísérletek igazolták, rendkívül alkalmasak az -eljárás céljaira a kétbázisú alifás karboxilsavak, pl. maliensav, fumársav és szebacinsav, amelyek az emberi testre való ártallmattanságuk folytán, igen alkalmasak vizet étolajokban és zsírokban emlgeáló szerek előállítására. A savaknak természetesen-azt a követelményt kell kielégíteniök, hogy reakcióba lépésük előtt ne veszítsiék el a több-bázisú savak tulajdonságait, anhidrad képzésének kivételével. Emellett nem szabad túl Illékonynak lenniük, továbbá kell, hogy a reakció feltételei mellett olajban oldódjanak. Többértékű alkoholok gyanánt igen sokféle alkohol alkalmazható, pH. -glikot, különösen glicerin. Kiindulási anyagokként célszerűen triglicerideket alkalmazunk, minthogy ezekkel az eljárás a liegyegyszerűibb és ;

az eredmények a üe-gmegbízhatóbbak. A moieikiul'a egy vagy több zsírsav-gyököt tartalmazhat. Az alkatelemek mineműsége és alkalmazott mennyiségük határozza meg lényegében a hevítés időtartamát. Kísérletek igazolták, hogy a normális, zsírsavészter, pl. triiglicerid /minden molekulíájára általában előnyös 1 molekula kétbázisú savnak, vagy valamivel többnek alkalmazása, Ha lényegesen többet használunk, a reakció gyakran igen'gyors lefolyású lesz, úgyhogy a dermedés igen^ hamar lép fel. Ha lényegesen kevesebbet használunk, a reakció igen lassú lefolyású, sőt gyakran folytatólagos hevítésnél sem lép fel dermedés. Az ismertétett módon előállított termékek szabad savtartalma aránylag nagy. Ha gyakorlati szempontból ez nem kívánatos, pl. a termék alkalmazási célja szempontjából, a szabad sia,v lúgosán reagáló anyagokkal, pl. trietanolamillal teljesen vagy részlegesen közömbösíthető. Az emuige állóképesség, a közömbösítés folytán, rendesen csekély változást szenved. A teriméikek megtartják olajban való öldhatós-á; gukat, némelyikük vízben gyengén oldhatóvá válik, opaleszikáló folyadék képződése köziben, azonban nem válnialk kapiMáraktíwá, mivel molekulasúlyuk túl nagy. A reakciós termék lényegesen megjavul és a hevítés időtartama tetemesen csökken, ha kétbázisú savval vagy anhidridjével végzett kondenzáció bizonyos előrehaladása után, glicerint adunk hozzá és azután folytatjuk a hevítést. A glicerin valószínűleg a zsírsavészter és a többbázisú sav kezdeti kondenzációs .termékével lép reakcióba. Ez a reakció nyilván gyorsa'bban folyik le az eredeti anyagok folyamatos kondenzációjánál. Ez a magyarázat azonban csak feltevés. A glicerin hozzáadásának további hatása pl. a termék ízének megjavításában, továbbá abban nyilvánul meg, hogy ekkor a termék kéve-