140088. lajstromszámú szabadalom • Villamos kapcsolóberendezés
1400fc8 3 kus értékének nagynak kell lennie a 4 tartótekercselés reaktanciajához viszonyítva. Bizonyos, körülmények között célszerű lehet, ha annak az áramkörnek az időállandóját, amelyben a 4 tartótekercs van, a kapcsolandó váltóáram félhullámtartalmához; képest kicsire választjuk, hogy ezáltal a tartófliíxus lehetőleg' késleltetés nélkül beálljon. A 3. ábra vázlatosan oly kjviteli alakot szemléltet, amely különösen alkalmas úgynevezett kapcsolópatrónba való beépítésre. A vastagon kihúzott áramösvényeknek a villamos áram mellett még egyúttal a mágneses fluxust is vezetniök kell. A megjelölések megegyeznek a 2. ábrán feltüntetettekkel. Pótlólag jelentik: 11 a vezérlőkör hor gonyát; 12 oly csillapítóberendezést, amely csak a kikapcsolási irányban működik, és 13 a vezérlőtekercselést. A szaggatott vonalak a vezérlő- és kapcsolókör mágneses visszazáródását jelentik, míg a vonal pontozott vonal a kapcsolópatron körvonalát jelöli. A működési mód a következő: A 13 tekercs gerjesztésekor mindenekelőtt A-tól B' felé tartó mágneses erőfluxus keletkezik, amelynek befolyása alatt a 11 horgony az óramutató járásával ellentétes értelemben mozog. A 6 rugó hatása alatt magával viszi az 1 kapcsolóelemet. Mihelyt ez a 2 sarokkal érintkezik, az áram úgy mint a 2. ábrán mindenekelőtt A-tól a 4 tekercselésen keresztül B felé folyik és innen vissza C felé. Ez addig tart, amíg a 11 horgony ellensarkát el nem érte, ezután a 4 tartótekercselés rövidrezáródik. Az áram most már A-tól B' át, B-n át vissza C-hez folyik. Ha a vezérlőtekercset megszakítjuk, akkor a 11 horgony az 5 fugó hatása alatt mindenekelőtt az óramutató járásának irányában mozog, a 4 tartótekercs bekapcsolódik, a 6 rugó elveszti feszültségét, de az 1 kapcsolóelem még tartva marad. A 11 horgonynak az óramutató járásának irányában való további mozgásánál a 6 rugó nyomórugóvá alakul át, ami az 1 kapcsolóelemnek röviddel az áramnullaáthaladás előtt való nyitását idézi elő. A 12 csillapítószivattyú útján arról gondoskodunk, hogy az 1 kapcsolóelemre ható segéderő végértékét csak oly idő után érje el, amely például nagyobb mint a lekapcsolandó áramnak a félhullámtartama. A 4. ábra oly találmány szerinti berendezést mutat be, amely különösen egyenirányítókhoz alkalmas. Ebben 20 váltóáramú áramforrást; 1 ismét a mozgatható kapcsolóelemet a 4 tartótekerccsel; 21 oly szelepet, mely közvetlenül párhuzamosan van kapcsolva az 1 kapcsolóelemhez; 5 kikapcsolórugót jelenti. 22 oly forgattyú, amelyet a 23 szinkronmotor hajt; 24 az egyenirányító terhelése. A 23 motor a 20 generátor által előállított hálózati feszültségre van kapcsolva. A Iberendlezés működési módja most már a következő: A feszültség nullaáthaladásakor a 22 forgattyú a rajzolt helyzetben van, miáltal az 5 rugó teljesen feszültségmentes. Ezért a1 kapcsolóelem már a 4 tartótekercselésben folyó igen kis áramnál elmozdulhat és ezáltal a 21 szelepet áthidalhatja. A kikapcsoláshoz 'azonban kívánatos, hogy az 5 rugó feszültsége viszonylag nagy legyen, hogy ezáltal az 1 kapcsolóelem elég erősen gyorsítható legyen, hogy az áram nullaáthaladásáig a szükséges érintkező távolságot elérhesse. Ekkor a 22 forgattyúnak a szaggatottan rajzolt helyzetben kell lennie, miáltal az 5 rugó erősebben meg van feszítve. Felismerhető, hogy itt a segéderőt periodikusan1 változtatjuk, mégpedig a 'legkisebb kezdeti érték, a 22 forgattyú alsó helyzeténél, és egy legnagyobb érték között, a 22 forgattyú felső helyzeténél. A 23 szinkronmotor a feszültséggel szinkron fut; A segéderő tehát nemcsak az időtől függ, hanem még egy elektromos nagyságtól is, mégpedig a kapcsolandó áramkörnek a feszültségétől is. A magyarázott példák mellett a találmány szerinti berendezések még igen sokféle más célra is felhasználhatók, így relékhez, terhelési kapcsolókhoz, teljesítménykapcsolókhoz. Az elrendezésnek az ismert javaslatokkal szemben nagy előnye, hogy nem szükségesek érzékeny relék és hasonlók, továbbá, hogy a működtetési még szinkronvezérlésű kapcsolóknál is kézzel Vagy ismert hajtásokkal történhet, mi álltai a felépítés egyszerűsége és nagy üzembiztonság érhető el. f Szabadalmi igénypontok: 1. Villamos kapcsolóberendezés egy ezredmásodpercnél rövidebb kapcsolási időkre, jellemezve oly kialakításával, hogy a kapcsoló elem legalábbis a mozgásakor, a kapcsolandó áramtól függő főerő és egy időben változó segéderő befolyása alatt van. i • . 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolóberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a segéderő a kezdeti- és végértéke monoton Változik. 3. A 2. igénypont szerinti fcapcsolóberendezés kivitelű alakja váltóáramra, azzal jellemezve, hogy az az időtartam, amelyre a segéderőnek szüksége van, hogy a nullaértékről a végértékig változzon, nagyobb, mint a kapcsolandó váltóáram félhullámtartama. 4. A 2. igénypont szerinti kapcsolóberendezés kiviteli alakja, azzía!, jellemezve, hogy a segéderő a nullaértéken áthalad. 5. Az 1. igénypont szerinti kapcsolóberendezés kiviteli 'alakja, azzal jellemezve, hogy a segéderő a kezdeti- és végérték között legalább egy szélsőértéken áthalad. 6. Az 1. igénypont "szerinti kapcsolóberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a segéderő legalább időnként a főerőt támogatja. 7. A 6. igénypont szerinti kapcsolóberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a segéderő a kapcsolóelem bekapcsolt állapotában a főerőt támogatja. 8. A 6. igénypont szerinti kapcsolóberendlezés kiviteli alakja, azzal jellemzeve, hogy á főerő legkésőbben abban az időpontban, amikor a segéderő végértékét elérte, gyöngítve van. 9. Az 1. igénypont szerinti kapcsolóberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a segéderő valamely elektromos nagyságtól függ. 10. A 9. igénypont szerinti kapcsolóberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a segéderő a kapcsolandó áramkör valamely vHlamos nagyságától függ. 11. Az 1. igénypont szerinti kapcsolóberendezés kiviteli alakja, váltóáram szinkron kapcsolá-