140088. lajstromszámú szabadalom • Villamos kapcsolóberendezés

1400fc8 3 kus értékének nagynak kell lennie a 4 tartóteker­cselés reaktanciajához viszonyítva. Bizonyos, kö­rülmények között célszerű lehet, ha annak az áramkörnek az időállandóját, amelyben a 4 tartó­tekercs van, a kapcsolandó váltóáram félhullám­tartalmához; képest kicsire választjuk, hogy ez­által a tartófliíxus lehetőleg' késleltetés nélkül beálljon. A 3. ábra vázlatosan oly kjviteli alakot szem­léltet, amely különösen alkalmas úgynevezett kap­csolópatrónba való beépítésre. A vastagon kihú­zott áramösvényeknek a villamos áram mellett még egyúttal a mágneses fluxust is vezetniök kell. A megjelölések megegyeznek a 2. ábrán feltünte­tettekkel. Pótlólag jelentik: 11 a vezérlőkör hor gonyát; 12 oly csillapítóberendezést, amely csak a kikapcsolási irányban működik, és 13 a vezérlő­tekercselést. A szaggatott vonalak a vezérlő- és kapcsolókör mágneses visszazáródását jelentik, míg a vonal pontozott vonal a kapcsolópatron körvonalát jelöli. A működési mód a következő: A 13 tekercs gerjesztésekor mindenekelőtt A-tól B' felé tartó mágneses erőfluxus keletkezik, amely­nek befolyása alatt a 11 horgony az óramutató járásával ellentétes értelemben mozog. A 6 rugó hatása alatt magával viszi az 1 kapcsolóelemet. Mihelyt ez a 2 sarokkal érintkezik, az áram úgy mint a 2. ábrán mindenekelőtt A-tól a 4 tekercse­lésen keresztül B felé folyik és innen vissza C felé. Ez addig tart, amíg a 11 horgony ellensarkát el nem érte, ezután a 4 tartótekercselés rövidrezáró­dik. Az áram most már A-tól B' át, B-n át vissza C-hez folyik. Ha a vezérlőtekercset megszakítjuk, akkor a 11 horgony az 5 fugó hatása alatt minde­nekelőtt az óramutató járásának irányában mo­zog, a 4 tartótekercs bekapcsolódik, a 6 rugó el­veszti feszültségét, de az 1 kapcsolóelem még tartva marad. A 11 horgonynak az óramutató járásának irányában való további mozgásánál a 6 rugó nyomórugóvá alakul át, ami az 1 kapcsoló­elemnek röviddel az áramnullaáthaladás előtt való nyitását idézi elő. A 12 csillapítószivattyú útján arról gondoskodunk, hogy az 1 kapcsolóelemre ható segéderő végértékét csak oly idő után érje el, amely például nagyobb mint a lekapcsolandó áramnak a félhullámtartama. A 4. ábra oly találmány szerinti berendezést mutat be, amely különösen egyenirányítókhoz al­kalmas. Ebben 20 váltóáramú áramforrást; 1 is­mét a mozgatható kapcsolóelemet a 4 tartóte­kerccsel; 21 oly szelepet, mely közvetlenül párhu­zamosan van kapcsolva az 1 kapcsolóelemhez; 5 kikapcsolórugót jelenti. 22 oly forgattyú, amelyet a 23 szinkronmotor hajt; 24 az egyenirányító ter­helése. A 23 motor a 20 generátor által előállított hálózati feszültségre van kapcsolva. A Iberendlezés működési módja most már a következő: A feszültség nullaáthaladásakor a 22 forgattyú a rajzolt helyzetben van, miáltal az 5 rugó teljesen feszültségmentes. Ezért a1 kap­csolóelem már a 4 tartótekercselésben folyó igen kis áramnál elmozdulhat és ezáltal a 21 szelepet áthidalhatja. A kikapcsoláshoz 'azonban kívána­tos, hogy az 5 rugó feszültsége viszonylag nagy legyen, hogy ezáltal az 1 kapcsolóelem elég erő­sen gyorsítható legyen, hogy az áram nullaáthala­dásáig a szükséges érintkező távolságot elérhesse. Ekkor a 22 forgattyúnak a szaggatottan rajzolt helyzetben kell lennie, miáltal az 5 rugó erősebben meg van feszítve. Felismerhető, hogy itt a segéd­erőt periodikusan1 változtatjuk, mégpedig a 'legki­sebb kezdeti érték, a 22 forgattyú alsó helyzeté­nél, és egy legnagyobb érték között, a 22 for­gattyú felső helyzeténél. A 23 szinkronmotor a feszültséggel szinkron fut; A segéderő tehát nem­csak az időtől függ, hanem még egy elektromos nagyságtól is, mégpedig a kapcsolandó áramkör­nek a feszültségétől is. A magyarázott példák mellett a találmány szerinti berendezések még igen sokféle más célra is felhasználhatók, így relékhez, terhelési kapcso­lókhoz, teljesítménykapcsolókhoz. Az elrendezés­nek az ismert javaslatokkal szemben nagy előnye, hogy nem szükségesek érzékeny relék és hasonlók, továbbá, hogy a működtetési még szinkronvezér­lésű kapcsolóknál is kézzel Vagy ismert hajtások­kal történhet, mi álltai a felépítés egyszerűsége és nagy üzembiztonság érhető el. f Szabadalmi igénypontok: 1. Villamos kapcsolóberendezés egy ezred­másodpercnél rövidebb kapcsolási időkre, jelle­mezve oly kialakításával, hogy a kapcsoló elem legalábbis a mozgásakor, a kapcsolandó áramtól függő főerő és egy időben változó segéderő be­folyása alatt van. i • . 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolóberende­zés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a se­géderő a kezdeti- és végértéke monoton Változik. 3. A 2. igénypont szerinti fcapcsolóberende­zés kivitelű alakja váltóáramra, azzal jellemezve, hogy az az időtartam, amelyre a segéderőnek szüksége van, hogy a nullaértékről a végértékig változzon, nagyobb, mint a kapcsolandó váltó­áram félhullámtartama. 4. A 2. igénypont szerinti kapcsolóberende­zés kiviteli alakja, azzía!, jellemezve, hogy a segéd­erő a nullaértéken áthalad. 5. Az 1. igénypont szerinti kapcsolóberen­dezés kiviteli 'alakja, azzal jellemezve, hogy a segéderő a kezdeti- és végérték között legalább egy szélsőértéken áthalad. 6. Az 1. igénypont "szerinti kapcsolóberende­zés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a segéd­erő legalább időnként a főerőt támogatja. 7. A 6. igénypont szerinti kapcsolóberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a segéderő a kapcsolóelem bekapcsolt állapotában a főerőt támogatja. 8. A 6. igénypont szerinti kapcsolóberendlezés kiviteli alakja, azzal jellemzeve, hogy á főerő leg­későbben abban az időpontban, amikor a segéd­erő végértékét elérte, gyöngítve van. 9. Az 1. igénypont szerinti kapcsolóberende­zés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a segéd­erő valamely elektromos nagyságtól függ. 10. A 9. igénypont szerinti kapcsolóberende­zés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a segéd­erő a kapcsolandó áramkör valamely vHlamos nagyságától függ. 11. Az 1. igénypont szerinti kapcsolóberende­zés kiviteli alakja, váltóáram szinkron kapcsolá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom