140085. lajstromszámú szabadalom • Eljárás optikai elemek kialakítására szintétikus gyantákból

2 140085 CH2 =C< csoportot és előnyösen egy vagy több lejjebb még meghatározandó hőképlékeny poli­mert tartalmaz, továbbá oldott gázoktól előnyö­sen mentes. Végül a filmet hővel és/ vagy fény­nyel oly hőmérsékleten polimerizáljuk, amely nem elégséges ahhoz, hogy buborékok képződ­jenek, valamint olyan nyomást alkalmazunk, amely nem elégséges ahhoz, hogy az előalakított darabon észrevehető nemrugalmas alakváltozást okozzon. A „hőképlékeny polimer" kifejezésen olyan polimereiket értünk, .amelyekét egy vagy több, molekulámként egy vagy több CH,=C< csoportot tartalmazó szerves vegyület polimeri­zállása útján kaptunk és amelyek ilyen vegyüle­tekben oldhatók. Járulékos adalékok, mint kép­lékenyíitők, "festőanyagok és a poiimerizálást ka­talizáló anyagok a szirupban ugyancsak oildiva lehetnek. A sziruphoz töltőanyagokat és szervetlen pigmenseket is adhatunk, na a film átlátszóságaira nincs szükség. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi, hogy a felületben fellépő szabálytalanságokat lecsökkentsük és hogy a felület bármely két pontja közötti szöget szabályozhassuk. így a lencse felületének görbületi sugarát vagy a priz­ma két felülete közötti szöget a felület apróbb hibáinak (kiküszöbölésével egyidejűleg szabato­síthatjuk. A formáinak olyannak keli lennie, hogy alakját a szirupfilm polimerizáliásához használt nyomás behatására se változtassa meg és a for­mának ama felületei, amelyek rendeltetése az előalakított darab, továbbá a szír up film. befoga­dása, .nem térhetnek el észrevehetően a kész op­tikai élem közönséges hőmérsékleten mutatott ideális felületétől, figyelemmel arra is, hogy az optikai elem hőösszehúzódása a formáétól külön­böző, amidőn a megtöltött formát a polimerizá­lás hőmérsékletéről közönséges hőmérsékletre hűtjük le. Más szóval, adott optikai elem esetén a forma felületéneik az. elem ideális felületétől való eltérése az előalakított darab felülete és az említett ideális felület közötti eltéréshez viszo­nyítva elhanyagolható legyen. A formát bármilyen anyagból készíthetjük, amely kellő mértékben polírozható, nem köny­nyen karcolódik, az alkalmazott szirup nem tá­madja meg és nem gátolja a szirup polimerizáló­dását. Ilyen például a nemesacél vagy üveg. Az üveg számos esetben különösen alkalmas, mivel a jszirupfilm po!imerizálás.a ez esetben fénysu­garakkal aktiválható. Némely esetben kívánatos, hogy a formát aránylag 'lágy fémből állítsuk elő és a tekintetbe jövő felületeket elektromos Lemezeilés útján kemény 'fémmel vonjuk be. A forma felületeit szükség esetén az öntési műve­let előtt meg kell tisztínanunk. Alkalmas eszközök szükségesek ahhoz, hogy a forma két részét úgy tartsák össze, hogy ezek egymáshoz képest szabatos helyzetben legyenek. A kész optikai elem formából* való eltávolí­tásának megkönnyítése végett kívánatosnak ta­láltuk, ha a forma felületét még az öntési mü­velet előtt valamely kenőanyag, pl. „Lissaia­mine", etilpalmitát, igen vékony rétegével lát­juk el. Az eló'alakított darabot bármily ismert mű­velettel, mint öntéssel, forgácsolással, csiszolás­sal, fecskendezéssel vagy sajtolással állíthatjuk elő. A darabnak előnyösen sima, fényes, felületű­nek kell lennie és nem szabad a találmány sze­rinti bevonási művelet előtt belső feszültséget tartalmaznia. A visszamaradó feszültségek el­távolításárai igen kielégítő az az eljárás, mely­nek értelmében az előalakított darabot hozzá hasonló sűrűségű folyadékban felmelegítve hő­kezeljük, majd az előalakított darabot e folya­dékban lassan és egyenletesen, lehűtjük. Hőke­zelési hőmérsékletként előnyösen az előalakított darab lágyulási pontja körül +5 C°-kal megha­tározott hőmérsékletekeit használjuk. Ha az elő­alakított darab polknetii-'metakrilátból va.n, fo­lyadékként glicerin bizonyult alkalmasnak. Ha az előalakított darabot a hőképlékeny szintetikus gyanta tömbjéből állítottuk elő, gyakran elő­nyös a tömböt, valamint a kialakított darabot is a fenti módon megeresztenünk és ilymódon az előalakított darab nem kívánatos torzulását el­kerülnünk, miközben a feszültségeket kiküszö­böljük. Bizonyos esetekben, amikor a gyártás folyamán feszültségek gyakorlatilag nem kelet­keztek, pl. fesizültségmentesített tömbből való gondos mechanikai kialakítás esetén, lehetséges az előalakított darab feszültségmentesítését el­hagynunk anélkül, hogy a végső optikai elem minősége tekintetében nagyobb áldozatot hoz­nánk. Az előalakított darabot előnyösen poliime­til-metakrilátból, vagy S'Ztirolból készítjük. Mint fentebb ismertettük, azt a felismerést tettük, hogy a kívánt felületi pontosságú optikai elemnek a találmány szerinti eljárással való elő­állításához szükséges az előírt felületi pontos­ságú előalakított darabot használnunk. Ezt az előalakított darabot forgácsolással, vagy mind­addig való csiszolással állíthatjuk elő, amíg az előalakított darab az előírt határok közötti érté­keket fel nem veszi. Eljárhatunk úgy is, hogy több előalakított darabot készítünk el bármily alakító művelettel és ezekből kiválasztjuk azo­kat az előalakított darabokat, amelyek az előírt pontossági határoknak megfelelnek. Ismét más eljárás szerint az előalakított darabokat már meglévő optikai elemek közül választhatjuk ki, amelyek pl. használtak, selejtesek lehetnek, vagy feles készletekből származhatnak. A kiválasztott vagy legyártott előalakított darab felületi pontossága a találmány alapvető jellemző vonása és az adott méretektől maxi­málisan megengedhető eltérés a kész optikai elemben az ideális felület értékétől megállapítá­saink szerint meghatározott viszonyban áll az előalakított darab felületének az ideális felülettől való megengedhető maximális eltérésével. Azt találtuk, hogy valamely adott optikai elem ese-

Next

/
Oldalképek
Tartalom