140083. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alumínium vagy alumíniumötvözetű anyagok vagy ebből készült tárgyak illetve félgyártmányok forrasztására és ehhez való forrasztó anyag

Megjelent 1060. évi május hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140083 SZÁM 49b. 25—33 OSZTÁLY 1-4964 ALAPSZÁM — (XVI/d.) Eljárás aluminium vagy alumíniumötvözetű anyagok vagy ebből készült tárgyak illetve félgyárt­mányok forrasztására és ehhez való forrasztó anyag. Iványi Vilmos építési vállalkozó és Burnyóczky Gyula bádogosmester, Budapest A bejelentés napja: 1948. február 14. > Az aluminium feä hasznát á&a nemcsak az iparban, hanem a mindennapi életben is mind­inkább terjed, de általános alkalmazását hátrál­tatja az a szakkörökben is közismert tény, hogy forrasztani nem lehet. A forrasztás -alatt úgy­nevezett „lágyforrasztást" értünk, amelynek el­végzésére egyes szakkönyvek adnak ugyan út­mutatást, azonban azok csupán kísérleti ered­ményeknek tekinthetők, amelyek szerint labora­tóriumban lehet dolgozni, amit igazol a fentem­lített közfelfogás mellett az is, hogy sem gyár­ipari, sem kisipari munkaterületeken az alumi­nium forrasztása a mai napig gyakorlatilag al­kalmazásra nem került, bár illetékes szerbek en­nek a feladatnak a gyakorlati megvaílósítását még pályázatok kiírásával is szorgalmazzák. A találmány az aluminium vagy ötvözetei­ből készült tárgyak, félgyártmányok, úgy gyári­lag, mint kisiparilag is elvégezhető lágy for­rasztásának eljárását valósítja meg. A találmány szerint az alumíniumot vagy aluminiurnötvözetet forrasztással összeerősítendő helyein felmelegítjük a mindenkori alkalmazott forrasztóanyag folyósodásamak megfelielő hő­fokra. Ezen felmelegítés történhetik a forrasz­tandó anyag egyik vagy mindkét oldalán, pl. ha lemezeket forrasztunk össze, akkor alulról vil­lanyárammal működtetett hevítő! appal vagy lánggal melegítjük a lemez forrasztandó részét, ínig felülről forrasztópákávail- dolgozhatunk. El­végezhető azonban a forrasztás csupán egyol­dali hevítéssel is, ezesetben az alumínium jó hő­vezetése miatt célszerű azt hőszigetelő, illetve rossz hővezető tulajdonságú aillátéttöl megtá­masztani. Forraszthatunk pákával is-, az alkal­mazandó pákának azonban nem szabad kis tö­megűnek lennie, különben nem tudja egyszerre úgy a forrasztandó anyagrészt, mind pedig a forrasztóanyagot annak olvadásáig felmelegí­teni. Fontos továbbá, hogy á páka hőfoka mi­nél nagyobb legyen. Előnyösen úgy járunk el, hogy a forrasztóanyaggal vezető felületi réteget készítünk ,a páka csúcsán és 'körzetébenrés a forrasztandó felületre helyezve a pákáit, azt fe­lületi részével felfektetjük, de úgy, hogy csúcsa is érintkezzen az anyaggal és ezután folytonos dörzsöllő mozdulattal vezetjük, illetve előtoljuk a pákát, miközben ádlandó érintkezésben tartjuk vele és a dörzsölő hevítésstíl tapadóképessé és oxidmentessé tett felülettel a forirasztóanyagot. Az előtolás sebességét a forrasztandó áluminíum­résznek és a forrasztóanyagnak utóbbi olvadási hőfokáig végzendő feknelegítési ideje szabja meg. Az eljárás lényege tehát, hogy t a forrasz­tandó anyagrészt akár a hevítőeszközzel, akár a forrasztóanyaggal való dörzsölés közben a for­rasztóanyag folyási hőfokára hevítjük és ezzel a műveleti folyamattal végigmegyünk a forrasz­tandó felületen és ilymódon azt a forrasztó­anyag vékony rétegével vonjuk be. Ha átlapo­lással vagy túlfedéssel forraszjtunk össze két anyagrészt, akkor célszerű, hogy az egymással összeerősítendő felületeket külön-külön vonjuk be a fenti eljárás szerint forrasztóanyágréteggel, majd ezen felületeket egymásra fektetve, újból áthaladunk rajtuk a fenti műveleti eljárással és ilymódon is igen tartós összeköttetést létesítünk a két anyag között. Az eljárással semmiféle kü­lön oxidáló vagy tisztító anyagot nem kefl hasz­nálni, a forrasztandó aluminiumanyagokat kü­lön tiszttítóműveletnek nem kell alávetni. Az el­járással az elmondott módon folyamatosan; vé­gezhető a forrasztás és az oly tartós, hogy két lemezt élével akár szögben egymáshoz, akár egy­síkban ütköző iiilesztéssefl oly erősen egymáshoz forraszthatunk, hogy azok összeforrasztott élük mentén még hajlítást is kibírnak és csak igen hagy erővel vehetők széjjel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom