140076. lajstromszámú szabadalom • Vízszórókészülék esőző berendezésekhez

Megjelent 1950. évi május hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140076 SZÁM 45f 22—27 OSZTÁLY — G-10435. ALAPSZÁM (X/h) Vízszórókészülék esó'ző berendezésekhez. Gorup Ferenc igazgató, Budapest A bejelentés napja: 1948. szeptember 20. A mezőgazdasági termelésben használatosak oly esőző berendezések, amelyek lényege a megművelt területen elfektetett, hordozható csőhálózat, ezt tápláló szivattyú és a csőhálózat egy vagy több helyéhez csatlakoztatott, a vizet vagy más folyadékot meghatározott területre szétterítő, illetőleg szétszóró készülék, úgynevezett esőző fej vagy esőző ágyú. Az esőző fej akként van kialakítva, hogy az rézsútos irányú folyadéksugarat létesít, miközben a sugarat létesítő csövet körben forgatják, úgyhogy a készülék kör- vagy körgyűrű alakú területet öntöz. Ismeretes, hogy a sugárcső forgatásához a csatlakozó csővezetékben rendelkezésre álló nyomás alatti vízben felhalmozott energia egy részét hasznosítják. Evégből eljártak már úgy, hogy a forgathatóan ágyazott sugárcső függőleges szakasza mentén, a sugárcsővel koaxiálisán lapátkereket rendeztek el, a nyomófolyadékot tartalmazó cső falában fúvókát alakítottak ki és a kilépő folyadéksugárral a lapátkerék lapátjait csapatták. Az ilymódon forgásba hoho'zott lapátkerék a su-gárc&övet lassító áttétel útján körben hajtotta. Ismeretes olyan megoldás is, amelynél a sugárcsövön kívül elrendezett lapátkereket a sugárcsőből kilépő egyetlen segédsugár hajtja. Ez ismert megoldások hátránya egyrészt az, hogy a lapátkerék méretei és így súlya is nagy, úgyhogy az ennek következményekép jelentkező nagy tömegtehetetlenség a lapátkerék megindulását hátráltatja, rendszerint kézi indítást tesz szükségessé, mindenesetre akkor, ha induláskor a segédfuvóka sugara éppen két lapát között lövel ki. A segédsugárral dolgozó ismert berendezések lényeges hátránya, hogy a segédsugarat létesítő fúvóka, különösen szenynyes folyadék, például trágyáié fecskendezésekor, könnyen eldugul és a lapátkerek, tehát a fősugarat lövető cső is miegáll. Végül hátránya az ismert megoldásnak, hogy csak egy sugárcsővel dolgozik, úgyhogy a talaj vízellátása egyenetlen, a felületegységre fecskendezett vízmennyisége a vízzel beszórt, körgyűrű alakú területtől a kör középpontja felé haladva gyorsan csökken és a kör közepének körzetében gyakorlatilag nulla. A találmány célja lapátkerékkel és segédsugárral hajtott esőző fejnél a lapátkerék méreteinek és így súlyának csökkentése, a lapát, önkéntes megindulásának és folytonos forgása-' nak biztosítása, a folyadék egyenletes elosztása és eldugulás okozta üzemzavarok kiküszöbölése. Evégből a találmány szerinti esőző készüléknél oly eszközöket alkalmaztunk, amelyek legalább két segédsuigarat létesítenek'és a sugárcsövön kívül elrendezett lapátkoszorú lapátjait úgy helyeztük el, illetőleg a segédsugarak irányát úgy választotuk meg, hogy a lapátkoszorú forgása közben a segédsugarak a lapátokat felváltva csapják. Ilymódon elértük azt, hogy a segédsugarakat létesítő fúvókák és a lapátkoszorú bármelyik viszonylagos helyzetében legalább egy lapát segédsugár behatása alatt áll, más szóval ki van zárva annak a lehetősége, hogy a segédsugarak mindegyike lapát érintése nélkül lapátközön haladjon át. Ez a feltétel mindenkor kielégíthető a lapátok méreteinek, alakjának vagy számának illetőleg a segédsugarak irányának megfelelő megválasztásával. A lapátok „elrendezése" alatt e tényezők egyikének, vagy többjének a fenti célt kielégítő módon való megválasztását értjük. Ezzel a lapátkerék kézi segítség nélküli megindulása biztosítva van. A lapátkerék tekintélyes méreteit eddig az tette szükségessé, hogy azt a fősugarat létesítő forgó cső körül rendezték el, amelynek a fősugarat kilövelő fuvókához csatlakozó törzse szükségképpen tekintélyes átmérőjű. A lapátkerék méreteinek és súlyának lényeges csökkentését a találmány értelmében azzal érjük el, hogy a lapátkereket az ismert megoldástól eltérően a sugárcsövön kívül fekvő forgástengelyen, előnyösen a sugárcső forcrástengelyéhez