140074. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mozgókép előállítására haladó jármű segítségével és hozzávaló berendezés

Megjelent 1950. évi május hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140074 SZÁM 54Í1 3—5 OSZTÁLY — G-10392. ALAPSZÁM (IX/h) Eljárás mozgókép előállítására haladó jármű segítségével és hozzávaló berendezés. A bejelentő neve: Grosz Sándor rádiómtíszerész, Budafok A bejelentés napja: 1948. április 9. A találmány lényege: sztroboszkopikus moz­gókép, melyet a jármű haladása állíf elő kép­sorozat egységeinek szinkronizált, szaggatott megvilágítása által. A mozgóképet a járműben tartózkodó sze­mély részére, látszólag haladó tárgyakra, falra, táblára stb. (pl. földalatti villamosnál) a haladás irányára párhuzamosan elhelyezett, rajzolt, fes­tett, fényképezett vagy nyomtatott, a mozgás­nak megfelelően fokozatosan változó sorozatké­pek, jelek, feliratok és azoknak a képegységek számával és egymás közötti távolságával egyező, a jármű sebességétől független, de haladása se­gítségével létrehozott szinkronizált, szaggatott megvilágítása állítja elő. A járműre folyamato­san világító fényforrás van felszerelve, mely ha­ladás közben a képsorozat egész hosszában egy fényszaggató berendezéssel (l/a és 2/c) együtt­működve a képsorozatra szaggatott világítást ad. A képegységek szaggatott megvilágítása kétféle eljárással történhet. 1. Az első eljárással, a járművel együtt ha­ladó fényforrás és a képsorozat között, a kép­sorozattal együtt a falra, táblára, stb. szerelve olyan árnyékoló test van elhelyezve, mely résekkel van ellátva (l/a.). Ez a test a fényt a képektől el­zárja, csakis a résein (1/b.) engedi át, ha a fény­forrás haladás közben a rés elé kerül. E test hossza egyenlő a képsorozat hosszával, rései a haladás irányára merőlegesen keskeny nyila­sok. Ezek száma és egymás közötti távolsága egyenlő a képegységek számával és egymás kö­zötti távolságával. A résen áttörő fény vándorlá­sának megakadályozása végett, továbbá a kép­egységek egyenletesebb megvilágítása céljából minden rés fénytompító (szétszóró) anyaggal (pl. tejüveg opálüveg, stb.) van ellátva 2. A második fényszaggató eljárással a kép­sorozat alatt vagy fölött a falra, táblára, stb. sötét alapon a képegységek számával és egymás közötti távolságával egyezően elhelyezett, egyen­ként a haladás irányára merőleges helyzetű, de sorban párhuzamos, keskeny fényvisszaverő fe­lületek (2/c.) vannak alkalmazva, (pl. tükörsze­letek.) Ez a fényvisszaverő sorozat olyan szög-, ben van megvilágítva, hogy a járműre ecélból felszerelt fényvisszaverő felület (pl. tükör, ho­morú fehér felület, stb.) a képsorozatra vetítse a szaggatott fényt. (4/d.) A járműre szerelt fényforrás fénysűrítővel van ellátva (pl. domború üveglencse, homorú tü-' kör, stb.). Ennek célja a képek erősebb megvilá­gítása és a szaggattot megvilágítás impulzusá­nak időbeli befolyásolása. A fényszaggató beren­dezésre jutó fénysugár haladás irányában eső kiterjedése nem lehet szélesebb, mint egy rés, vagy egy fényviszsaverő felület szélessége. (3/c.) Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás járműből látható sztroboszkopikus mozgókép előállítására, melyre jellemző a jármű mellett elmaradó* látszólag haladó tárgyakra, falra, táblára, stb. a haladás irányával párhuza­mosan elhelyezett fényképezett, rajzolt, festett vagy nyomatott, a mozgásnak megfelelően, fo­kozatosan változó sorozatképek, — jelek, — fel­iratok és azoknak a jármű sebességétől függet­len, de haladása segítségével szinkronizált, szag­gatott megvilágítása. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás fogana­tosítási módja, melyre jellemző a járműre sze­relt folyamatos és összpontosított fényű fény­forrás, melynek fénye haladás közben a kép­sorozat egész hosszában, egy árnyékoló testnek (l/a), a haladás irányára merőleges helyzetű kes­keny résein (1/b) jut a képegységekre, az árnyé­koló test réseinek száma és egymás közötti tá­volsága pedig egyenlő a képegységek számával és egymásközötti távolságával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom