140068. lajstromszámú szabadalom • Folytonosan dolgozó, abszorpciós hűtőgép főleg háztartási célokra

Megjelent 1950. évi május hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140068 SZÁM 17 OSZTÁLY — D-6077. ALAPSZÁM (XVIII. c.) Folytonosan dolgozó, abszorpciós hűtőgép főleg háztartási célokra. Doebeli Oscar konstruktőr, Zürich, Egle Arthur kereskedő, ZoSlikon-Zürich, Germann Albert kereskedő, Zürich és Wende Hermann kereskedő, Zolhkon Zürich Bejelentés napja: 1944. december 1. A találmány főleg háztartási célokra alkalmas, tehát kisméretű hűtőgép vagy hűtőberendezés, amely az elnyeletés (abszorpció) alapelvén és szivattyú, valamint szabályozószelep nélkül, megszakítás nélkül dolgozik. Az ilyen hűtőgépeknél a főzőben és sűrítőben (kondenzátorban) lévő nagyobb ínyomás, valamint az elgőzölögtetőben és elnyeletőben lévő kisebb nyomás közötti nyomáskiegyenlítés céljából semleges gázból, pl. hidrogénből levő adalékos töltést alkalmaznak. A hűtőközegnek pl. ammóniáknak a termoszifon hatással működtetett hűtőközeghordozóból, pl. vízből való kihajtása hőforrással történik, pl. villamos' fűtőtesttel vagy gázlánggal. Az ilyenfajtájú hűtőgépek jó és megbízható működéséhez az egyes készülékrészek úgy, mint a főző, vízkiválasztó, sűrítő, elgőzölögtető, elnyelető, a sűrű oldat tartálya és a hőkicserélő szerkesztése és elrendezése döntő fontosságú, mert a hűtőközegnek és hordozójának tökéletes köráramlása, valamint a bevezetett és elvezetett melegre vonatkozó legjobb hatásfok nagy mértékben ettől a szerkezettől és elrendezéstől függ. A találmány tárgya oly abszorpciós hűtőszekrény, amellyel tökéletes elgőzölögtetési folyamat érhető el. E célból az elgőzölögtetőt csepegtetőtányérként működő, áttörésekkel ellátott tányérokkal látjuk el és az áttörések fölfelé nyúló szélét csepegtetővályú veszi körül. A csatolt rajz a találmány egyik példaképeni kiviteli alakját mutatja. Az 1. ábra a berendezés hátulnézete, a 2. ábra oldalnézete, a 3. ábra a berendezés egy részének alulnézete és a 4. ábra az elgőzölögtető egy részét nagyobb léptékben szemlélteti. A felrajzolt kisméretű hűtőberendezésnek —1--- főzője, —2— vízkiválasztója, —3— sürítője, —4— elgőzölögtetője, a gázok számára —5— hőkicserélője, —6— elnyeletője és ehhez tartozó —6'— tartálya van a sűrű oldat számára, továbbá van még a berendezésnek —7— hőkicserélője az oldatok számára és —8— emelője vagy hőszivattyúja, mindez olyan elrendezésben, hogy ezek a részek zárt körfolyamatot képeznek. A —8— részt azért nevezik emelőnek vagy hőszivattyúnak, mert ebben a részben meleg bevitelével a folyadék emelkedését és így köráramlását érik el. Az —1— főző alsó végén —9— üreggel van kialakítva, amelyben a —10— villamos-fűtőtestet helyezzük el. A fűtőtestet a beállítható —11—, hüvely, ezt pedig a csőkígyóként szerkesztett —8— emelő veszi körül. Az emelő felső végét a — 12— cső a főző felső végéhez közel lévő nyilassal köti össze. A főzőnek e felső végétől a —13— vezeték a —2— vízkiválasztóhoz vezet, amelyet a vezetéknek a —14— hűtőbordákkal ellátott végrésze alkot. Ehhez a végződéshez a bordás —15— vezeték csatlakozik, amely a sürítőt alkotja. A —13— és —15— vezetékek két oldalról egymás felé, illetve e két vezeték érintkezési pontja felé emelkedő helyzetűek, tehát a —13— és —15— vezetékek közötti átmeneti hely fölfelé irányuló törést alkot, amely az áramlási rendszerben a legmagasabb pont. • A —3— sürítőből a megfolyósított hűtőközeg a —16— összekötődarabba áramlik és ebből a —17— vezetéken át a gázok számára alkalmazott —5— hőkicserélőbe, majd a —4— elgőzölögtetőbe jut, amelynek felső részén ívalakban torkollik. Az elgőzölögtető ismert módon a —18— csepegtetőtányérokat tartalmazza, amelyeknek —19— áttörései vannak. Ez utóbbiak szabad széle csőcsonk alakban emelkedik fölfelé, a nyilast pedig a lefelé mélyülő —20— csepegtetővályú veszi körül.