140033. lajstromszámú szabadalom • Szenesített fémelem és eljárás előállítására

* . 140033. tása erősen tapadó szónbevómat létesítésére fémfelületeken nehéz feladat, .mjert a szén és a fém tényleges kötését hőkezeléssel előreláthatólag nem lehet elérni. Küilön-5 böző fogásokat, így homok- vagy acélfúvást, vegyi marást, stb. alkalmazlak ja; fém felületének durvílására, hogy a szénbevonat tapadását növeljék. A tapasztalait azonban azt mutatta, hogy a szénbevomajt tapadása 10 a fémhez, valamint a szénnel bevont elektróda hősugárzása inkább függ a fémfelület struktúrájától, mint durvaságától. A találmány főcélja féméin, így anód-, ill. elektródaanyagon olyan új struktúrájú 15 felület létesítése, amelyhez valamejLy bevonat, nevezetesen szén, erősebben! tapad, mint a szokásos módszerekkel létesített felületekhez, és amely, ha szénnel, elsősorban egészen vagy résziben kolloidális gr&-20 fit -alakú szénnel vonjuk be, lényegesen nagyobb hősugárzású, mint a szokásos legjobb, iparilag felhasználható, szenesítelt anyagok és erősen megközelíti a fekete test hőkibocsátó képességét. 25 A találmány további eélja^ izzított vasfémen, így lágyacélon, erősen tapadó szénbevonat létesítése oly módon, hogy a szén semilyen tekintetben se rontsa, ill. módosítsa a fém tulajdonságait. 30 A találmány még további célja, kellően szenesílett, iparilag felhasználható, vastartalmú, vagy más fémből való elektróda létesítése, mellyel, ha kívánatos, a fekete lest hőkibocsátásának 90°/o-ánál is nagyobb 35 hősugárzást érhetünk el. A találmány még további célja olyan elektróda-készletanyag létesítése, amely vastartalmú vagj^ egyéb fémből való, gyakorlatilag teljesen lágy szalagból!, ill. le-40 mezből áll, nyofliőfor mákban könnyen alakítható pontos méretű elektródákká, a formákban összenyomható, aránylag lágy felülete van és előnyösein oly erősen tapadó szénmáz-bevonatot hord, amely az elek-45 tródaképző formákban az anyaigmegmun kálást kibírja. A találimány még további célja egyszerű, gyors és folytonos eljárás megvalósítása, acélból, vagy más hasonló fémből 50 való szalag felületén új struktúrájú, szivacsos, porózus, hordozóréteg (matrix) létesítésére, mely hordozóróteghez valamely bevonat, pl. szénbevonat, igen erősen tapad, és amellyel a sszénbevonat a fekete test 55 hősugárzásához igen közel álló hősugárzású, «zenésített fémet alkot. A találmány szerint alapréteget alkotó fémlemezt, — melynek anyaga előnyösen, de nem szükségképp|e|ti', valamely vasfém, pl. lágyacél, de lehetne más fém, 60 így nikkel is — felületileg akként módosítunk, hogy egyik vagy. mindkét felületéhez: igen erősen tapadó, porózus hordozóréteget rögzítünk, mely egymáshoz * zsugorított apró fémrészecskékből áll, kö- 65 zöttük apró likacsokat alkotó üregekkel. Az előnyös megoldásnál a fémrészecskék fémszivacsok, melyekben mikroszkópos méretű likacsok és hasadékok vannak, és amelyeket úgy zsugorítunk egymáshoz és 70 a íémaliaphoz, bqgy azok az alaphoz molekulárisán kötött kohéziós tömeget alkotnak. Az alaphoz és egymáshoz zsugorított részecskék a közöttük levő apró pórusok, ill. üregek következtében, vala- 75 mint az egyes részecskék, ill. fémszivacsok mikroszkópos likacsossága folytan új struktúrát és szivacs-szerű likacso&ságot tüntetnek fel. A hordozó olyan részecskékből állhat, amelyek csaknem va- 80 lam ennyien kb. azonos nagyságúak, vagy pedig a különböző méretű részecskék keveréke lehet. A felületileg módosított alap hordozórétegének rendszerint durva és szabálytalan felületén apró árkok és 85 mélyedések sokasága van, a porózus szivacsok, ill. fémrészecskék felületén pedig mikroszkópos méretű gödrök vannak. Az apró, porózus, zsugorított fémrészecskékből, ill. szivacsokból álló hordozóréteg 90 struktúrája, ill, szövetszerkezete újszeírű és előnyös, mert az tapasztalait szerint a bevonatot, pl. szénhevonatot, erősebben rögzíti, mint az egymáshoz zsugorított és a fémaliaphoz kötött, íiinom, szilárd 95 fémrészecskékből álló likacsos hordozó. A hordozó finom fémrészecskéihez legcélszerűbben úgy jutunk, hogy a részecskéket alkotó fém oxidjának finom részecskéit, ellenőrzés mellett, magán az 10( alapon redukáljuk. Így pl. a porózus részecskékbőr álló egyik legjobb hordozó előállítására finomra őrölt fémoxidot, célszerűen inikkeloxidotj az alap felületén, ezzel érintkezésben, egyenletesen, elosz- I0i tunk. E porított oxidréteg szemcséi egymással érintkezésben vannak és azokat az alapon kötőamy;ajggial tartjuk meg, mely mérsékelt hevítéskor eltűnik. A poralakú oxidot úgy redukáljuk fémes nik- 111 kellé, hogy a fémszalagot, a rajta levő nikkeloxid-reLéggel együtt, redukáló környezetben, pl. hidrogénben, előnyösen kb. 800—1100 C°-on addig hevítjük, míg a nikkeloxid szemcséi olvadás nélkül apró ^ nikkelszivacsokká inem redukálódnak, melyekben mikroszkópos méretű pórusok és hasadékok vannak. A nikkeloxid re-