140028. lajstromszámú szabadalom • Foglalat villamos energiával táplálandó készülék, kiváltképen villamos kisütőcső számára
2 140038. (7) érintkezőszervefc a foglalatban a feltüntetett homlokfeíület mögött a hornyold közelében helyezkednek tel. A feltételezett balraforgatáshoz szüksé-5 ges horonyrészek és a csatorna, továbbá a peckek üzemhelyzete a 2. ábrán tátható. Ebben az lesetben csupán a hornyok és a csatorna középfelülereinefc a foglalat homlokfelületével való rnetszetvonalait tüntettük 10 fel. A peckeket tehát a (3) nyíl irányában egymásután a (4) csatornába vezetjük, majd mind1 a két pecket a (8), illetve (9) horonyban egyidejűleg az (5) részarányosságj tengelyük körül 90°-fcal forgatjuk addig, 15 míg az (1') és (2')-vel jelölt üzemhelyzetükbe nem jutottak. A (10) pont a foglalat alakja tekintetében fontos szerepet játszik. Ez a (10) pont a (8) horony, valamint a (4) csatorna középfelületeinek a homlok-20 felületre merőlegesen álló metszésvonála és a homlokfelület közötti metszéspont, melyet a következőkben az első horony leágazópontjának fogunk nevezni, minthogy a (8) horony az első horony, mellyel az 25 elsőnek bevezetett pecek a (4) csatornában való vezetésekor találkozik. Annak elhárítására, hogy a peckek bevezetésekor helytelen kezelés következtében a peckek egyike (az 1. ábrán az (1) pecek) a foglalaton kí-30 vül maradjon, a foglalat peremének a (10) ponttól a pecek átmérőjének felével csökkentett (d) távolságra kell lennie. Továbbá annak elkerülése végett, hogy a peckek bevezetésekor az (1) pecket érinthessük, 35 amikor a (2) pecek' tévedésből a (8) horonyba jut és ott a (6) érintkezőszervvel érintkezik!, a (4) csatornának a becsúsztató -oldal és a (10) pont közötti részié hosszát a pecek átmérőjének felével növelt (d) 40 távolságnál nagyobbra kell választani. Ezek a követelmények legalább a foglalat felső részének legörbítését igénylik olyan félkörrel, melynek sugara (d)-nél valamivel nagyobb. 45 A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a készüléknek az az üzemhelyzete, melyet az ismert foglalatok ©setében az első horony leágazó pont jávai szemben elfoglal, gyakran nem kívánatos. Ha a ké-50 szülék pl. csőalakú kisütőlámpa köralakú (11) keresztmetszettel (1. ábra), a lámpa hossztengelye gyakran egybeesik a peckek (5) rószarányossági tengelyével. A foglalat kiálló része ennek következtében árnyékot 55 vet. Hasonló hátrányok más villamos készülékeknél is felléphetnek. A találmány szerint a hornyokat akként alakítjuk, hogy a készülék üzemhelyzetében a peckek részarányossági tengelye es a csatorna, valamint a becsúsztatóoldal felőli 60 első horony középfelületeinek metszésvonála közötti távolság a peckek középvonalai közötti (d) távolság felénél kisebb legyein. A találmány egyik kiviteli alakja szerint ezt azzal érhetjük el, hogy a hornyok 65 olyan részeket tartalmaznak, melyek a készülék üzembelyzetében levő peckek részarányossági síkjával párhuzamosak. A peckek részarányossági síkján a peckek részarányossági tengelyén átmenő azt a síkot 70 kívánjuk érteni, mely a peckek középvonalain átmenő síkra merőleges. További kiviteli lehetőség abban van, hogy az első hornyot akként alakítjuk, hogy a peckek egyikét ezen a hornyon át az 75 üzemhelyzetbe juttathatjuk, miközben amájsik pecek a csatornában marad, a második hornyot pedig akként, hogy az utóbbemlített pecket iezen a hornyon át juttathatjuk üzemi helyzetébe, miközben az elsőnek em- 80 Utett pecek üzemi helyzetében marad. Ebben az esetben az első horony a homlokfelületben lévő körív alakját veheti, fel, melynek sugara a (d) távolsággal egyenlő, középpontja pedig az üzemi helyzetben lévő 85 peckek részarányossági síkjában van. Emellett a kör középpontja a homlokfelület becsúsztatórészében helyezkedhet el. Az első horony az üzemi helyzetben lévő peckek középvonalain átmenő sík szerint is ha- 90 ladhat. , Annak elérésére, hogy a készüléket a foglalatba való vezetésekor mind balra, mind jobbra is forgathassuk, a hornyokat a készülék üzemi helyzetében levő peckek rész- 95 arányossági síkjához képest részarányosán megkettőzhetjük. A találmányt még részletesebben a rajz 3—9. ábráin látható fóganatosítási példái kapcsán magyarázzuk meg. A 3—7. ábrák 100 a foglalatok hornyainak és csatornáinak menetét tüntetik fel, míg a 8. és 9. ábrákon egy ilyen foglalat elölnézete, illetve metszete látható. A 3—7. ábrák a 2. ábrának megfelelően csupán a csatornák és hornyok in» középfelületeinek a foglalatok homlokfellÜ!leteivel való metszésvonalait, valamint a peckek üzemi helyzeteit tüntetik fel. > A 2. ábra szerinti ismert foglalat és a 3. ábrán feltüntetett találmány szerint ja- 110 vított foglalat közötti különbség abban van, hogy; a negyedköralakú (8) és (9) hornyokat a (8') és (9') horonyrészekkel hosszabbítottuk meg. Ezek a részek a (4) csatornával párhuzamosan (d/2) távolságban háládnak és 115 az (1') és (2) helyeken végződnek, melyek a készülék peckeinek üzemi helyzeteit adják meg. A (4) csatorna ebben az esetben a
