140013. lajstromszámú szabadalom • Eljárás etiléndiaminszármazékok előállítására
Megjelent 1949. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BIROSAÖ SZABADALMI LEÍRÁS 140013. SZÁM. 12 q 1—13 OSZTÁLY. — G-10438. ALAPSZÁM. (IV/h/1.) Eljárás etiléndiaminszármazékok előállítására. J. R. Geigry A. G. .cég, Basel (Svájc). A bejelentés napja: 1948. évi augusztus hó 13. Svájci elsőbbsége; 1947. évi augusztus hó 19. Eddig nem voltak ismeretesek olyan N-feniln, N-(2-piridil)- és N-(2-pirimidil)-N-benzil-N'-dimetil-etilóndiamilnok,, melyek a benzilmaradék p-helyzetéiben halogénnel 5 vannak helyettesítve:. A találmány ezeknek a vegyületeknek, valamint sóiknak és kvtaiterner ammóniuímvegyületeinek ieíloállítására vonatkozik. A találmány szerint előállítható új vegyületek általános képlete 10 a következő: CH3 CH2 -CH 3 ~N(\ R — N^ _ CHS , CH2 -< ^-halogén ahol R = fenil-, 2-piridil- vagy 2-pirimidilmaradék és halogén = fluor-;, klór- vagy brómatom. 15 Etiléndiaminszármazékok igen nagy számban ismeretesek. Ügyszintéta ismerieíe>sek olyan N-benzil-N\.N'-dimetüe111éndiamin-származékok, amelyek szerkezetileg a jelen találmányhoz közel állanak. Ezek kö-20 zül néhányat mint szintetikus antihistamirnokat vezettek be a gyógyászatba és azok kereskedelmi forgalomban is vannak,, még pedig a következők: N-fenil-N-benzil-N's N'-dimetil-etiléndiamin (antergan). N-{2-pi-25 ridil)-N-(p-:metoxibenzil) - N',N'-idimetiletiléndiamin (neoantergan),, N-(2-piridil-Ntbenzil-N'jN'-dimelil-etiléndiamiin (piribenziaminok) és N-(2-pirimidii)-M-benzü-N^N'dimelil-etiléndiamin (hetraminők)- Ezenfelül ismeretes, hogy a benzilmaradék he- 80 lyettasítése alkil- vagy alkoxicsoportokkaíl általában csökkenti, sőt részben megszünteti az ilyen vegyületek antihistamin-hatását. E szabály alól csak néhány p-metoxi helyettesítési termék kivétel. 35 Azt találtuk mármost, hogyha a benzilmaradékot o- vagy p-helyzetben klórral helyettesítjük, a hatás, csökken és a vegyületek toxicitása részben növekedik, még akkor is, ha egyúttal a benzilma>radékot a 40 p-helyzetben klór helyettesíti. t Ezért, nem volt előrelátható és meglepő az, hogy a fenti képletű etilénszármazákoknak, melyeket a benzilmaradékbian, a ^helyzetben halogén helyettesít, így kü- 45 lönösen a p-klórvegyületekinek — ellentétben más helyettesítési termékekkel! — nagyobb terápiás latitüdje van (amit iái toxicitás és az antihistamin-hatás arányából számítunk ki),, mint a megfelelő, de 50 nem helyettesített alapanyagoknak. Ez az eredmény az aintihistamin-hatás fokozódása,, a toxicitás csökkenése vagy e két tényező együttes hatása révén keletkezhet. Világos,, hogy a terápiás latitüd megnőve- 55 lése a gyógyászati alkalmazás szempontjából lényeges előny. A következőkben a találmány szerinti egyik vegyületnek túlélő tengerimalac bélen mért histaminellenes, görcsoldó hatását, a 60 toxicitást és az ebből kiszámított terápiás latitüdöt az analóg klórmentes vegyület megfelelő adataival hasonlítjuk össze.