140011. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos kisütőszerkezetek indító feszültségének csökkentésére, valamint villamos kisütőszerkezet

2 140011. korlátozó szerepét is. Ebben az esetbein a transzformátor az ív átütése előtt a ka­tódnak igen rövid ideig tartó előhevíté­sét okozza, mely azonban az R. F. lámpa 5 katódj ának kivételszerűen kicsiny hőfel­vevőképessége niiatt már elegendő'. Meg­jegyzendő, hogy az R. F. lámpának egy katódj a és két anód ja van, melyekkel ez a katód a váltakozőáramú feszültség 10 félperiódusaiban felváltva működik együtt. Az indítókapcsoló hirtelen nyitásától származó, melegen indító feszültség álta­lában elég nagy a kisülés megindításá­hoz a közönséges fluoreszkáló lámpákban, 15 tekintet -nélkül a kisütőburkolatnak ártó bármilyen légköri hatásokra, kivéve ter­mészetesen azt az eseteit, ha váltakozó­árarnnál a kapcsoló éppen akkor nyit, amikor, az indító áramkörben az áram 2Q értéke pontosam vagy megközelítően zérus, úgyhogy nincs kellő feszül Lséglökés. Az R. F. lámpákban a transzformátorral és a tápvezetékbe iktatott rezonáns' re aktán­ciával előidézett nagy feszültség ugyancsak 25 általában elegendő. • • ' • Másképpen áll az eset azonban akkor, ha a kisülést közvetlenül a kisütőáramkör feszültségén kíséreljük meg elindítani, in­duktív áramlökés nélkül és általában 30 az elektróda vagy elektródák említett kü­lön előhevítése nélkül. Ilyen «hideg in­dítás»-kor nem volna célszerű, ill. meg­felelő bárhol is majdnem olyan nagy tápfeszültséget alkalmazni, mint amek-35 kora a fent ismertetolt közönséges me­leg indításkor létesített feszültséglökés csúcsértéke. Emiatt azután légköri té­nyezők elő tudják idézni azt a különb­séget, amely sikeres és sikerte'en indí-40 tás közölt van. E szempontból főként a légköri nedvességnek van befolyása. Azt találtuk, hogy a légköri nedves­ségnek az akár meleg, akár hideg in­dításra kifejtett hatását kiküszöbölhetjük 45 vagy lényegileg megszüntethetjük, ha a kisütőburkolat külső felületét gyakorlati­lag vagy megközelítően nem-vezetővé, tesz­szük. A nedvesség hatása az üvegburko­lat külső vezetőképességére' nyilvánvalóan 50 elektrolitos, ill. valahogyan összefügg a közönségesen használt lágy üvegek egy vagy több alkatrészének és az üveg fe­jűidén adszorbeált vagy lecsapódott lég­köri nedvességnek kölcsönös hatásával. 55 Az egyik mód, hogy a burkolat külső felületének vezetővé válását nedvtes leve­gőben megakadályozzuk, abból áll, hogy az elektrolitos összetevőket az üveg fe­lületéből tényleges eltávolítással vagy gyakorlatilag nem-elefctrolitos, nem-vezető 60 anyaggá való kémiai átalakítással kikü­szöböljük. Más mód a burkolat külső be­vonása gyakorlatilag szigetelő, nem^elek­trolitos és előnyösen inem-higroszkópos, sőt hidrofob réteggel vagy hártyával. A ha- 65 tás állandósága természetesen attól függ, hogy ez a hidrofob borítás vízben meny­nyire oldhatatlan. Lámpák vagy sugár­források céljára használt kisütőszerkeze­tek esetében az is fontos, hogy a borító- 70 anyag az alkalmazott vastagságban át­látszó, ill. áteresztő legyen és a kívánt sugárzást lényeges, ill. kifogásolható mér­tékben el- ne nyelje. A mellékelt rajz a találmány szerinti 75 eljárás, ill. kisütőszerkezet egyik kivite­lét példaképpen szemlélteti. Egyszerűség kedvéért közönséges kél-katódos fluoresz­káló lámpát tárgyalunk, világos azonban, hogy az ismertetés R. F. lámpákra is .8" érvényes, melyeknek égy katódj uk és két anódjuk van, valamint más fajtájú ki­sütőszerkezelekre is. A rajz egyetlen ábrája fluoreszkáló kisütőszerkezet, ill. lámpa oldalnézete. 8: A lámpa működéséhez (és «hideg» in­dításához) szükséges áramkörelrendezési vázlatosan tüntettük fel.. A lámpához tar­tozó vezetőszervet, pl. fém refleklorla­pot, metszetben szemléltettük. 90 A közönséges pozitív oszlopú, villamos kisütőtípusú L fluoreszkáló lámpa (mely­lyel kapcsolatban a rajz a találmányt szemlélteti) (10) csőburkol álból áll, mely­nek végeiben (11) izzókalódok vannak. 95 Utóbbiak a szokásos tekercselt szálú, kü­lön hevített, aktivált katódok lehetnek, amilyeneket fentebb ismert ellünk. A ka­tódokat a P kisütő áramkörbe iktatjuk, mely az indító induklanciaként is sze- 100 replő (14) induktív terhelést és a (15) nyitó-záró kapcsolót is tártaimazz|a. Mind­egyik (11) kálóddal a szokásos, nem­emittáló, egy vagy több (16) elektródát egyesíthetjük', melyek megfelelőéin egy 105 vagy több anódként működnek, amikor a szóbanforgó (11) katód pozitív. A (10) burkolat kisnyomású indítógázt, pl. 2—1. higanymm. nyomású argont, valamint el­párologtatható és ionizálható üzemanyiar 110 got, pl. higanyt tartalmazba!. A (10) burkolatban levő (17) higanycseppben foglalt higany több lehet, mint ameny­nyi az L lámpa működése közben el­párolog. A burkolat falát belülről a (IS) 115 fluoreszkáló, ill. világító anyag vonja be. A (10) lámpaburkolat közelében, a lámpa hosszában (20) fémlap van, pl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom