140009. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kapcsolóberendezés indukciós motorokhoz

Megjelent 1949. évi szeptember hqgi-i-en. MAGYAR SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LElRÁS 140009. SZÁM. 21 ds 16—41 OSZTÁLY. — D-6215. ALAPSZÁM. (VIJ/g.) Önműködő kapcsolóberendezés indukciós motorokhoz. Dr. Dénes Péter oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1948. évi február hó 14. Indukciós motoroknál különösen az in­dításhoz használatosak olyan célszerűen önműködő kapcsolóberendezések, amelyek az indításhoz szükséges kapcsolási eleme-5 ket az üzemi állapotban "részben vagy egészben kiiktatják. Többfázisú motoroknál elsősorban az indítónyomatékpt megnö­velő rotorellenállások be- és kikapcsolásá­ról van szó. Ezen kapcsolószervek több-10 nyire a centrifugális erő elvén alapulnak és bizonyos forgássebesség elérésénél lép­nek működésbe. Egyfázisú motoroknál áltálában indító­kondenzátor, vagy fázisképző ellenállás, 15 illetve fojtótekercs ki- és bekapcsolása jön tekintetbe. A kapcsolóberendezés lehet centrifugíálkapcsoló:, vagy hőkésleltetésű, illetve, egyéb ismert rendszerű időzített kapcsoló. m A centrifugáikapcsolóknak főhátrányuk, hogy üzemük nem elég biztos. Aránylag sok mozgó alkatrészük van és a legkisebb szennyeződés vagy beragadás esetén fel­mondják a szolgálatot, ami a motorra 25 nézve komoly veszélyt jelent. Az időzített kapcsolók sem teljesen megbízhatók és egy további lényeges hátrányuk, hogy csak az áram bekapcsolásakor működnek a kívánt módon, de ha a motor túlterhelés so folytán leáll, a nyomatéknövelő indítószer­vet nem kapcsolják vissza és a motor tönkremehet. Végül az időzített rendszerek többnyire nem szolgáltatják a szükséges kapcsolási energiát és ezért érzékenyebb relét kell közbeiktatni. 35 A jelen találmány szerinti önműködő kapcsoló teljesen villamos elven épül fel és működtető áramát indukció révén a sze­kunder körből nyeri. A szokásos motor ki­viteli alakoknál a szekunder rész általa- 40 ban a forgórész, de nincs elvi akadálya ' annak, hogy csúszógyűrűkön át a forgó­rész legyen a hálózatra kötve és az álló­részben keletkezzék az indukált áram. A következőkben egyszerűség kedvéért azt 45 a példát tárgyaljuk, hogy a hálózat az állórészt táplálja, de a találmány a fordí­tott esetben is azonos hatással bír. A szekunderáram az üzemi és indulási állapot között két lényeges különbséget 50 mutat: . ' . 1. Induláskor az áram periódusszáma és azonos arányban a feszültsége sokszorosa az üzem alatti értékeknek, 2. az indulási forgórészáram a szórt 55 mező következtében főleg a forgórész külső kerületén indukálódik, míg az üzem alatt az egész vastestben elhelyezett vezetőkben keletkezik indukált áram. A kapcsolóberendezés működtető áramát 60 célszerű a fő rotortekercseléstől függetle­nül, külön e célra készült kis tekercselés­ből leágaztatni, de természetesen nincs elvi akadálya annak, hogy a működtető­áramot a főtekercselés adja. Lehet a külön 65 tekercselést csupán két szomszédos vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom