140001. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a burgonyagumó betegségeinek leküzdésére és ehhez való készítmény

140001. 3 gumókjat a kiszedésükkor nem fajtáztuk, hé­juk nem sérült meg és így azokon bakté­riumos vagy egyéb nedves rothadás nem fejlődhetett ki. Az eredmény esz volt: 1 tonna gumóra felvitt tetraklór-nitrobenzol-m snnyiség Száraz rothadást mutató gumók százalékban (a) 113 g (b) 226 g Semmi kezeletlen gumók) 1.1 0.5 10.2 3. példa. Különböző helyekről származó «May Queen» burgonyagumókból három öttonnás halmot előzetes fajtázás nélkül olyan por-10 alakú készítménnyel poroztunk be, amely tetraklór-nitrobenzol es kaolin keverékéből állt. E keverék (3) súlyszázalék tetraklór­-nitrobenzolt tartalmazott. 1 tonna burgo­nyára 142 jg tetraklór-nitrobenzolt vittünk 15 fel. Mindegyik kezeletlen gumórakást, vala­mint mindegyik csoportból azonos mennyi­ségeket tartalmazó kezeletlen gumórakáso­kat, külön kupacokban 5 hétig tároltuk, majd1 a 2. példa szerint tovább kezeltük 20 és megvizsgáltuk. Az- eredmény ez volt: Száraz rothadást matató gumók, százalékban Kezeletlen gumók Kezelt gumók 1. halom 2. halom 3. halom 12.1 9.0 25.0 3.3 0.78 5.0 4. példa. Három, alább közölt fajtájú burgonya gumóit novemberben, porfúvó segítségével, 25 tetraklór-nitrobenzol és kaolin poralakü ke­verékével poroztunk be, mely 3 súlyszáza­lék tetraklór-nitrobenzolt tartalmazott. 1 tonna gumóra 142 g tetraklór-nitrobenzolt vittünk fel., A kezelt gumókat és mind-30 egyik fajtából ugyanannyi kezeletlen gumót szalmával borított kupacokban 5 hónapig tároltuk. A gumókat ezután a kupacokból kivettük és az 5 cm-nél hosszabb csirákat mind a kezelt mind a kezeletlen gumókról 35 leszedtük és megmértük. Az eredmény ez volt: 25 kg gumóról leszedett csirák súlya Kezelt gumók Kezeletlen gumók Arran Pilot Duke of York Dunbar ßover 283. g 1704 g — 0 — ! 539 g — 0- ' 1133 g 5. példa. «Ninetyfold» fajtájú skót vetőburgonya­gumókat decemberben porfúvó segítségével, íü 20 súlyrész pentaklór-nitrobenzol és 80 súlyrész zsírkőpor poralakú keverékével be­poroztunk, még pedig úgy, hogy 76.3 kg gumóra 2*00 g port adtunk. Ez azonban nem a teljes felvitt mennyiség, mert a keverék ° egy részét légáramok elfújták. A (76.3 kg) kezelt gumót és ugyanannyi kezeletlen gu­mót két kis kupacban külön tároltuk a kö­vetkező március vécéig, amikor a kupa­cokat felnyitottuk. Az 5 cm-nél hosszabb csírákat mind a kezelt, mind a kezeletlen gumókról leszedtük és megmértük. A keze­letlen gumóknál a csírák súlya 3.63 kg, a kezeiteknél pedig 0.1 kg volt. : A kezelt és kezeletlen gumókon egyaránt meghágj­tuk a rövidebb csírákat, de a kezeletlen! gumók csírái közül csak nagyon kevés volt az ültetés céljára eléggé rövid. A fcezelet^ len gumók csíráin sok Rhizoctoniát leheTett megfigyelni, míg a kezelt gumókon csak nagyon kevés betegség volt észlelhető. A kezelt és kelletlen gumókát (a hosszú csírák eltávolítása titán) elültettük, ugyan­akkor azonban elültettünk közönségesen csí­ráztatott, ugyanolyan fajtájú vetőburgonyát 6;J is, összehasonlítás végett. A következő jú­nius vége felé a termést kiszedtük, a kö­vetkező eredménnyel: 70 növényből álló sor átlagos súlya Kezeletlen gumók Kezelt gumók Csiráztatott gumók 30 kg 34 kg 36.5 kg 6. példa. 'u 286 kg «Great Scot» vetőburgbnyagumót az 5. példában használt porkeverék 340 g­jával beporoztunk. November közepén ezek­bőll a kezelt gumókból ós ugyanannyi keze- __ letlen gumóból egy-egy kupacot készítet- /0 tünk. A kupacokat november végén elföl­deltük és négy hónap múlva felnyitottuk. A csírák állapota hasonló volt, mint az 5. példában. A kezelt és kezeletlen gumókat a hosszabb csíráknak az 5. példa szerinti 8tí eltávolítása után, március végén elültettük. A kiszedés június 24-én, július 22-én és szeptember 9-én történt, a következő ered­ménnyel;

Next

/
Oldalképek
Tartalom