139959. lajstromszámú szabadalom • Végérintkezőkből és áramvezetőkből összetett szerkezet, valamint eljárás ennek előállítására

139959. 3 A (18) huzalok és (11) peckek egymással való összeköttetése a (18) huzalokat helyzetükben megtartja, előnyös azonban járulékos tartó alkatelem elrendezése ós egy-5 szersmind a huzalok szigetelése, amely célból a (18) huzalok és a (20) szigetelő lemez külső oldalát (22) szigetelő 'lakkal vonjuk be, amelyet a (19) hornyokba is juttatunk a huzaloknak a ihornyokban való rögzítése 10 végett. Abban az esetben, amikor a (11) peckek mozgó: érintkezőkkel működnek - együtt, mint például önműködő távbeszélő berendezés készülékeinél', a (12) hosszoldalból kiálló pecekvégek valamivel keményebb 15 fémmel, például paladiummal fedhetők. Az 1. ábra szerinti szerkezeti egység előállításánál a (11) pecíkeket először alkalmas rögzítő segédeszközben helyzetükben biztosítjuk és ezután azokra és azok körül mű-20 anyagot öntünk. A műanyag megkeményedése után a (20) szigetelő lemezt, amelyben •előzőleg a (21) nyílásokat kicsákóztuk, a (10) keret középső (15^ nyílásában a peckekre helyezzük és a (18) huzalokat az emlí-25 tett alkatelemek fölött kifeszítjük. Amint a későbbiek folyamán ismertetjük, a (18) huzalok je'entékeny hosszal rendezhetők el és ezért előnyösnek találtuk, ho^y a huzalok végeit alkalmas szorító alkatelemek közé 30 befogjuk és szorosan a keret fölött kifeszítsük. A peckek és a huzalok egymással egyidejű összeköttetéséhez hegesztő szerszám használható, amelyet a rajzban nem ábrázo'tunk. A szerszám a szerkezet fölött <he-35 lyezhető el és annak több hegesztési érintkezőié van, amelyek az egymástól kellő távolságban fekvő nyílásoíkkal egybeesnek' és a huzalokat a hegesztési munkafolyamat alatt a peckekhez szorítják. ÍO Kívánatos lehet, különösen önműködő távbeszélő berendezésekben használatos készülékeknél, hogy az 1. ábra szerinti szerkezeti egységből többet egymással szalaggá kössünk össze. Ilyen elrendezést a 4. ábrában 45 ábrázoltunk. Itt több (25, 26, 27, 28) egységet ábrázoltunk, amelyek egyenként egyenlők az 1. ábrában ábrázolt szerkezeti egységgel, de a (18) huzalok előnyösen az öszszes egységeken végig mennek és így oly 50 hosszúak, hogy a szalag egész hosszára kiterjednek. A (25, 26, 27, 28) egységek rövid közök meghagyása mellett csatlakoznak egymáshoz. A (18) huzalokat az egyes egységek között előnyösen szigeteljük, még-55 pedig csőalakú (29) szigetelő alkatelemekkel. amelyeket az egységek egyesítése előtt csúsztatunk a huzalokra. Előnyös továbbá, ha a huzalokat az egyes egységek között behajlítjuk, amint azt a rajzokon ábrázoljuk. Ily módon a szomszédos egységek között 60 levő közök kis mértékben különbözhetn'ek egymástól, amikor a szalagot beszereljük abba a készülékbe, amelybe a szalagot használni kívánjuk. Eőfordulhat annak szükségessége, hogy 65 az összes külső összeköttetések a szalag utolsó egységéhez ' csatlakoznak. Ebben az esetben egyes peekeket, például mindenik harmadik pecket meghosszabbíthatunk, amint azt a 4. ábrán ábrázoltuk. Ezek a w meghosszabbítások mindenik (18) huzal részére egy-egy (16) forrasztási csúcsot alkotnak, amelyek között a forrasztáshoz kellő szabad köz. marad. Az 5., 6., 7. ábrában olyan berendezést 75 ábrázoltunk, amely a 4. ábra szerinti szalagokat nagy számban tartalmazna. A szalagok működési helyzetében a végérintkezési peckekkel megfelelő választó kapcsolók működhetnek együtt vágy azokhoz 80 megfelelő végérintkezési összekötők csatlakozhatnak. Több szalag a (10) keretcsíkok lapos felületeivel függélyesen egymással szemben rendezhető el, mikoris azok oldalperemei egy vonalba, esnek, úgyhogy Só, az összes végéríntkezési peckek megfelelő végei ugyanabban :a síkban fekszenek. Nagyszámú, például száz szalag rendezhető el és mindenik szaíag megfelelő keretcsíkjai egységes szerkezetként helyzetük- 90 ben a (30, 31) jármok párjával rögzíthető, amely az egyes keretcsíkok vállaival kapcsolódnak. Az 1. ábra szerint mindenik keretcsík végének szélességét csökkentettük, aminek révén (32) vállak keletkéz- 95 tek. A keretcsík csökkentett szélességű végén háromszögalakü (33) nyúlványok vannak, amelyek kifelé a keretcsík hosszoldalai felé nyúlnak. Mindenik (30, 31) járomnak az egymással szemben fekvő oldala- 100 kon V-alakú (34) hornyai vannak, amelyekbe a keretcsíkok (33) nyúlványai illenek, amint az a 7. ábrában ábrázoltuk. Ilymódon a kertcsíkok egy vonalba^ kerülnek, amikor a jármokat egymáshoz szo- 105 rítjuk. A (30) járom ama oldalából, amelyen a (34) hornyok vannak, mindenik vég szomszédságában egy-egy (35) borda áll ki, amelyek a keret síkjára merőlegesek. H0 Hasonló módon a (31) járomból egy-egy (36) borda áll ki. Az említett bordák egymáshoz csatlakoznak, amikor a jármokat egymáshoz húzzuk és azok a jármok között kellő távolságot biztosítanak a keret- 115 csíkoknak közöltük való megtartása végett. A jármokat a (37) csavarok tartják