139933. lajstromszámú szabadalom • Eljárás melamin előállítására
4 180933. OHO il I II 6NH. — C —N —C —NH»-»2NH, —C •N \ Egy másik kísérlet szerint 40 g cianursavat és 25 g amrnoniákot tartottunk két érán át 350°-on. A cionursav és ammo-5 niák reakciótermékeként az elméletinek 70%-ára rúgó melaminmennyiséget állapítottunk meg. A cianursavat egyedül hevítve, nem kaptunk melamint, azonban a karbamid hőbomlásakor, mindig képződik 10 ammóniák is.' 40 g ammeliddel és 25 g ammóniákkal megismételve a kísérletet 350°-on, az elméleti melaminmennyiség 57%-át állapítottuk meg. Ammóniák hozzáadása nélkül 15 azonban csak igen kevés melamin keletkezett. Ammelin és ammóniák hevítésével két órán át, 350°-on a melamirihozadék 70%, ammóniák nélkül pedig 15% volt. 20 Ügy a cianursav, mint az ammelid és ammolin, triazon-szerkezetű heterociklikus vegyületek, amelyek általános képlete /N \ x —c e — OH II I N N I Y amelyben X és Y az -NH2 vagy -OH 25 gyökök egyike. Habár a karbamid nyitott láncú vegyület, a fenti heterociklikus vegyületek és az ammóniák a fentieknek hőbomlási termékeit alkotják és megállapítottuk, hogy a fenti triazinok ugyanúgy 30 alakíthatók át ammóniák jelenlétében, mint a karbamid. A guanilkarbamid hasonló szerkezetű, mint a karbamid és a biuret, ami az alábbi szerkezeti képletből tűnik ki: 0 35 R-NH — C — RH2 amelyben R hidrogén, a karbamid esetében, de karbamii gvök, vagyis 0 !l NHS ~~ C — • C—NHs + 6C0 3 -r-6NH s I N N NHS biuret esetében és guanil gyök, vagyis 40 NH II NHS —C — guanilkarbamid estében. Minthogy úgy a karbamid, mint a biuret 300°-ra vagy e fölé hevítve melamint ad, kísérleteztünk guanilkarbamiddal is. 50 g gualinkarbamid autó- 45 klávban két órán át 350°-ra hevítve az elméleti mennyiség 58.2%-ának megfelelő melamint adott az alábbi egyenletet véve alapul: NH C •li II 2NHt -C -NH - C -NH,— NH.C C-NH, + CO, + 2NH, «> !l I N N NHä Azonban ammoniumcianátot is át lehet alakítani a találmány szerint melaminná, de tudvalevőleg az ammoniumcianát a karbamid izomérje és hevítéssel gyorsan és teljesen átalakul karbamiddá. Ha tehát 55 ammoniumcianátból indulunk ki, úgy^ez a mel aminreakció megkezdése előtti hőmérleten már átalakul karbamiddá. A találmány további előnye, hogy ha melamin előállítására karbamidot és hő-60 bomlási termékeit, valamint guanilkarbamidot hevítünk melléktermékként széndioxid és ammóniák keletkezik. Ezek a gázok vízelvonással karbamiddá egyesíthetők, amely körfolyamban visszavezethető a 65 reakcióra, miáltal a kiindulási anyagot gyakorlatilag teljesen átalakíthatjuk melaminná. Ha egyedül karbamidot használunk kiindulási anyagul, úgy széndioxid és am- 70 moniák keletkezik karbamid képzésre szük^séges arányban. Ugyanez áll, ha guanilkarbamidból indulunk ki. Ha biurétet, ammelidet és ammelint, vagy cianursavat használunk kiindulási anyagul, szintén ke- 75
