139923. lajstromszámú szabadalom • Rezonanciaelv szerint dolgozó elektromágneses hajtású rezgő membrános folyadékszivattyú

1 39923. \ áltóárammal táplált rezgő-szivattyúk különösen merülőszivattyúkként való hasz­nálatra alkalmasak, minthogy nincsenek forgó részeik és ígv a tömítés, kenés, stb. ö mindama nehéz feladata elesik. mely alá­merülő forgó szerveknél fellép. A szivattx útérnek a tatalmám szerinti kiképzése a szivattyúnak kutakban, fúró­­lyukakhan vag\ hasonlókban merülőszivaty - m tvúként való alkalmazásához különösen elő­nyös. mert lehetővé teszi kis szivattvúát­­mérő választását nagy szállítási teljesülném mellett. Minthog) ugyanis a fazekak hossza, amelyek oldalfalaiban a szelepek ülnek, tetszőleges nagyra választható, ennélfogva a szelepek össz-átmeneti keresztmetszetének a növelése nincs szükségszerűen a szivaty­­tyiíátméerő növelésével összekötve. Ezt az átmérőt főleg a szivattvúmembrán nagysága -0 határozza meg. A találmány tehát lehetővé teszi ke*kém rezgőszivattyúk építését, ajánlatos azonban e célból az eddig ismeretes rezgőszivattyú­­szerkezeteket még más tekintetben is ■jö megváltoztatni, különösen előnyösnek bizo­nyult — az ismert kivitelektől eltérőleg — az elektromágnest a rezgőrúgó és a szi­­vattyúmembrán között elrendezni,, úgyhogy a membrán hajtórúdja a megfelelően ki­üli képezett elektromágnesen átmegy és egyik végén a membránnal, másik végén pedig a rezgőrúgóval van összekötve. Emellett a rúdnak a mágnesben, vagy különleges szer­c- O •/ O vek által, való vezetése egyáltalában nem :\j szükséges, sőt bizonyos körülmények között a rezgésekre való zavaró befolyás miatt hátrányos is. Elegendő, ha a rúd a rezgő­­rúgó közepén van megerősítve, úgyhogy a rúgó — mely megfelelően erősít* van mére- 40 tezve — a rúd oldalirányú billenősét meg­akadályozza. A rúdnak ii\módon elért moz­gási szabadsága harmonikus rezonánsrezge­­sek létrejöttéhez fölötte előnyös. V találmány szerint a rúd a szivattyú három rezgő alkatrészén, ú. m. a szivattyú­membránon. a mágneshorgonyon és a rezgő­­rúgón függőlegesen megv át és ezeket egv -c “o r* n.' mással összeköti. \ szivattvúmembrán \ag\ a szelepek lö­­,-,ii lőtt van elrendezve, amely esetben a szí­vás alulról történik, vagy a szelepek alatt van elrendezve, amely esetben a szívás felülről történik. V rajz a találmány szerinti folyadék­­szivattyúnak két példaképem kiviteli alak­ját mutatja hosszmetszetben. Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál az 1 ház belsejében egymás fölött vannak elrendezve: a tulajdonképeni szivattyú, a (2) elektromágnes és a (3) rezgőrúgó. A 60 (2) elektromágnes hálózati váltóárammal való táplálásra van kiképezve — a kábel­­hozzávezetések a rajzon az áttekinthetőség kedvéért el' vannak hagyva — és az elek­tromágnes középoszlopának furata van, me- (jr, íven a (4) rúd szabadon, minden vezetés nélkül megy át: e rúd az (5) eleklromág­­neshorgonyt hordja. A (3A rezgőrúgó igen erősre van kiképezve és a két (6) tányér közé van befogva, amelyek közül az alsó- 70 hoz, pontosan központosán, a (4) rúd felső vége van csavarozva. A (4) rúd alsó végén a célnak megfelelő anyagból, pl. bu:ni­­gumiból készült (7) szivattyú membrán van megerősítve, mely a szélén a (8) harántfal 75 és a (9) henger pereme közé van befogva. A (8) harántfal és a (7) membrán a tulaj - donképeni szivattyút felfelé teljesen lezár­ják. A tulajdonképeni szivattyú a (10 szivattyútérből, a (ti) szívótérből és a (12) go nyomótérből áli. meivek koncentrikusan vannak elrendezve. A (11) szívótér a (13) fazékban van. melyet egyrészt a (9) henger és a (7) membrán alkotta nagyobb (külső) fazék sr> vesz körül. A két fazék közötti közbenső­­tér alkotja a szivattyúteret, mely ennél a kialakításnál különösen csekély folyadéktér­fogatot fogad be. (14) a szívószelepek, (15) pedig a nyomószelepek, mely ek számos kis fin nyílásból állanak és gumigyűrííszelepekként vannak kiképezve. A folyadék a (14) szívó­szelepektől a keskeny (10) szivattyútéren át sugárirány ban a (15) nyomószelepekhez áramlik és ezzel az elrendezéssel elérjük azt, (15 hogv a szállított folv adékmennviséghez ké­pest csekély folyadéktömeg jön a szivatty ú­­membránnal együttrezgésbe. A folyadék a (15) nyomószelepekből a (12) nyomótérbe lép. mely a (9) hengert gyűrűalakúan veszi ion körül és rugalmas vagy utánaengedő anyag­ból való. levegővel töltött (16' tömlőket tartalmaz, melyek a rezgések ütemében összenyomódnak és kitágulnak, úgyhogy a rezgések a nvomótérben és a nyomótérhez in.‘> csatlakozó (17) nyomóvezetékben levő fo­lyadékra nem terjedhetnek át. Ugyanebből az okból ajánlatos a (II) szívótérben utána­engedő vagy rugalmas anyagból való, le­vegővel töltött (18) ballonokat elrendezni, tlí) A (16) tömlők helyett ballonokat, a (18 ballonok helvett pedig tömlőket is alkal­mazhatunk. Ezek a szervek a folyadék szál­lítását egyenletessé teszik: ugyané célt szol­gálja a (14. 15) szelepeknek leírt kon- 1 r> centrikus elrendezése is. A (II szívóterhez szívóvezeték is csatlakoztatható vagy pedig a folyadék a fúrólyukból, kútból, stb. köz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom