139918. lajstromszámú szabadalom • Impulzuskeltő előre meghatározott időtartamú és egymást előre meghatározott időközökben követő impulzusok létesítésére

4 1899i§. kos töltést kap és ennélfogva annyira növeli a műhálózat (31) kapcsának negatív feszültségét, hogy a második negatív vezérlőimpulzusnak a műhálózat második ré 5 sze rövidrezárt végén való teljes visszaverődéséből adódó negyedik visszavert S*4 vezérlőimpulzus nem iképes arra, hogy a (10) eső vezérlőrácsának feszültségét a rezgések gerjesztéséhez szükséges (F) érték fölé 10 növelje. Ennélfogva az impulzuskeltő visz^zatér nyugalmi állapotába és a (10) cső vezérlőrácskörének feszültsége lassanként eredeti e„ értékére csökken. Most a (22) kapocshoz vezetett újabb kiváltófeszültség-15 gel újabb, az előbbivel azonos időtartamú és időközi impulzuspát létesítését idézhetjük elő. Ennek biztosítása végett az egymásra következő kiváltófeszültségek időközének nagyobbnak kell lennie a (40) kon 20 denzátor kisülési idejénél. A (B) és (C) görbék S'2 és S'-s csúcsai a második negatív vezérlőimpulzusnak a műhálózat első részében adódó további visszaverődéseit ábrázolják, amelyeknek a feljebb az SÍ és S--> 25 csúcsokkal kapcsolatosan ismertetett okoknál fogva nincsen befolyásuk az impulzuskeltő működésére. Említettük, hogy az ábrázolt, két részből összetett műhálózatot két egymástól no különválasztott műhálózattal is helyettesíthetjük. Ez esetben az első műhálózatot a (10) cső vezérlőelektródája és a föld közé kapcsoljuk és egyik végén nyitva hagyjuk, másik végén pedig olyan ellenállással :;.', zárjuk le, amely a (10) cső vezérlőrácskatödaköre többi részének ellenállásával együtt a műhálózat hullámellenállásához illesztett lezárást alkot. Ennek az első műhálózatnak a késleltetési ideje egyenlő le 40 het a (30) műhálózat első részének késiéi tetési idejével. A második műhálózatot a (10) cső katódája és a főid közé kapcsoljuk és ennek a műhálózatnak ennélfogva aránylag kis hullámelír) lenállásúnak kell lennie. Ezt a műhálózatot egyik végén r'övidrezárjuk és a másik végén a hullámellenállásához illesztett ellenállással zárjuk le. Minthogy ez a második műhálózat közvetlenül a (10) cső katódá-50 jához csatlakozik, késleltetési idejének a (30) műhálózat két része összegezett késleltetési idejével kell egyenlőnek lennie, hogy a létesített impulzusok közötti időköz ugyanaz maradjon, mint az ismertetett két-55 részes műhálózat esetében. A késleltető műhálózat mindkét említett kiviteli alakjának alkalmazásakor lehetséges a kondenzátornak és az impulzuskeltő üzemi feszültségeinek olyan méretezése, amely mellett egy-egy kiváltójel kettőnél tio több impulzus létesítését idézi elő, A késleltető műhálózat természetesen kondenzátorokat is tartalmazhat és helyettesíthető 'különben rendes átvivő vezetékek megfelelő szakaszaival is. 65 Szabadalmi igénypontok: 1. impulzuskeltő előre meghatározott időtartamú és egymást előre meghatározott időközökben követő impulzusok létesítésére, jellemezve vezérlőrácsos 70 rezgéskeltőcsővel, rezgéseknek e csőben való gerjesztésére és megszüntetésére alkalmas szervekkel, a csőhöz csatlakoztatott olyan első késleltető műhálózattal, amely a eső egyik értelmű ál- 75 lapotváltozásával (pl. rezgéseinek megindulásával) előidézett és a cső másik értelmű állapotváltozásának (pl. rezgései megszűnésének) előidézésére hivatott vezérlőimpulzust a létesítendő im- so pulzusok kívánt időtartamával késleltetve juttat a csőhöz, valamint ugyancsak a csőhöz csatlakoztatott olyan második késleltető műhálózattal, amely ugyancsak a cső először említett álla- 85 potváltozásával előidézett és ennek az állapotváltozásnak újabb előidézésére hivatott vezérlőimpulzust a létesítendő impulzusok közötti kívánt időközzel késleltetve juttat a csőhöz, no 2. Az 1. igénypont szerinti impulzuskeltő kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy mindkét késleltető műhálózat a cső vezérlőrácsa és katódája közé kapcsolt. 3. Az 1, vagy a 2. igénypont szerinti im- !)5 pulzuskeltő kiviteli alakja, jellemezve a hozzájuk vezetett jeleket végükön viszszaverő késleltető műhálózatokkal. 4. A 3. igénypont szerinti impulzuskeltő kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy 100 az első késleltető műhálózat egyik végén hullámellenállását meghaladó ellenállással lezárt és a másik késleltető műhálózatot egyik végén hullámellenállásánál kisebb ellenállás zárja le, 1.05 mimellett mindkét műhálózat másik vége a cső vezérlőrács-katódaköréhez kapcsolódik. 5. A 3. igénypont szerinti impulzuskeltő kiviteli alakja, amelyre'jellemző, hogy 110 az egyik késleltető műhálózat egyik vége nyitott, a másiké pedig rövidrezárt, mimellett mindkét késleltető műhálózat