139884. lajstromszámú szabadalom • Nagyfrekvenciás impulzuskeltő
139S84. feszültségét és a (70) cső anódafeszültségét ábrázolja, a (C) görbe pedig a (60) cső vezérlőrácsának a cső katódájához viszonyított feszültségét mutatja. Az (A) 5 görbe az impulzuskeltő (72) bemenőkapcsához pozitív sarkítással vezetett együttjáratójelet szemlélteti, amely a (70) csőben végbemenő kisülés előidézésére hivatott. Az együtt járató jelet az (50) művezeték feltöl- 10 léséhez képest annyira késleltetjük, hogy abban a (ti) időpontban jelenjék mee, amelyben a (60) csőnek a művezeték feltöltését követő iontalanítása befejeződött. Az együtt járatójel hatására az (50) mű- 15 vezeték gyorsan kisül a (70) csövön át és eközben a (61) transzformátor útján megközelítőleg derékszögű hullámalakú impulzust szolgáltat, amelyet a (D) görbe ábrázol. Ez impulzus időtartama megközelítőleg 20 (21 LC). ahol LC a művezeték összes induktivitása és összes kapacitása. Az (50) művezeték kisütése következtében a (60) töltőcső katódafeszültsége gyorsan a (B:í) értékre csökken, amely egyenlő 25 a (70) kisütőcsövön ennek vezető állapotában adódó feszültségeséssel. A (60) cső vezérlőrácsának feszültsége a (80) kondenzátor kisütőáramkörének a (81) ellenállás okozta nagy időállandója miatt nem csök- 80 ken olyan gyorsan, mint a katódafeszültség, minek folytán ez a kondenzátor a (60) töltőcsövet nemvezető állapotában tartja. A (80) kondenzátor töltése lefolyik a (81) ellenálláson át és eközben a (60) cső ve- 85 zérlőrácsának feszültsége exponenciális görbe szerint csökken. A (-fBa) feszültségforrás pozitív feszültségének hatására a (80) kondenzátor elveszti negatív töltését és lassanként pozitív töltést kap, mint ezt a -tí) (C) görbe mutatja. Az (50) művezeték kisülése után a (80) kondenzátor ennélfogva nagy negatív (2B*—B-_>) értékről pozitív (B-) értékre változtatja meg a (60) cső vezérlőrácsának feszültségét. Eközben a 45 (60) cső vezérlőrácsa feszültségének válságos (B x) értékénél vezetővé válik és ismét feli ölti az (50) művezetéket, egyúttal pedig megszakítja a (80) kondenzátor kisülését és ezt is ismét feltölti, mint ezt az (E) görbe 50 mutatja. A (80) kondenzátor és (81) ellenállás időállandójának fentemlített méretezése esetén a (60) töltőcső a (70) kisütőcső kisülése után (T) ideig nemvezető állapotában marad. Ez a (T) idő rövidebb az egy- 55 másra a következő impulzusok közötti legkisebb szünetnél, de hosszabb a (70) cső iontalanításához szükséges időnél, minél fogva a (80) kondenzátorral létesített vezérlőfeszültség az (50) művezeték újratöltését mindaddig késlelteti, míg a (70) cső ion la- 60 lanítása be nem fejeződött. Ennek következtében a (70) cső vezérlőrácsa minden egyes impulzus létesítése után ismét hatékonnyá válik és a kisüléseket az együttjáratójelek vezérlik. Minthogy a (80) kon- t>5 denzátor töltési ideje rövidebb a létesített impulzusok periódustartamánál, a (60) csövet nemvezető állapotában tartó feszültség már a (70) cső gyújtása előtt létrejön és így e’ejét veszi annak, hogy a (—j—Bi) fe- 70 sziiltségforrás két sarka között kis ellenállású áramkör jöhessen létre a (60) és (70) csövek soros kapcsolása révén. Különben ilt is érvényes az, amit az 1. ábra szerinti berendezéssel kapcsolatban a műveze- 75 léknek a kisütőcső nyomtalanitásáink befejeztét megelőző újratöltéséről mondottunk. A 6. ábra szerinti impulzuskeltő abban különbözik a 4. ábra szerintitől, hogy itt a/ 80 (50) művezték töltőáramköre nem halad ál a (61) transzformátor elsődleges tekercsén és így a művezeték töltéséből adódó impul zusok nem juthatnak a hasznosító körbe. Itt továbbá hiányzik a (+B2) feszültség- sr> forrás, mert a 80 kondenzátor a (81) ellenálláson és a (61) kondenzátor elsődleges tekercsén át csatlakozik az (50) művezetékhez. A berendezés működési módja megegyezik a 4. ábra szerinti berendezésével <>0 és reá nézve ugyancsak érvényesek az 5. ábra görbéi, avval a különbséggel, hogy a (+B2) feszültségforrás hiánya folytán a (C) görbének más lefolyása van. A (80) kondenzátortól a (60) cső vezérlőrácsához ve- as zetett vezérlőfeszültségnek ugyanis a (2B<—Ba) érték helyett (2Bi) értéke van és a vezérlőrács feszültsége az (50) művezeték kisülése után azt a (B>) értéket közelíti meg, amely a (70) csövön ennek vezető ál- 100 lapotában adódó feszültségesésnek fele! meg. A 4. ábra szerinti berendezésben a (+B2) feszültségforrás feszültsége kb. a fele a (-4-B,) feszültségforrás feszültségének. A 105 (-¡-B2) feszültségforrás feszültsége általában a (70). csövön ennek vezető állapotában adódó feszültségesés értéke és a művezeték töltőfeszültsége közötti tetszőleges értékű lehet. no A találmány szerinti impulzuskeltőt a villamos hírközlés terén kívül alkalmazhatjuk pl. villamos hegesztőberendezésekkel kapcsolatban is.
