139852. lajstromszámú szabadalom • Kártevőirtószer
Megjelent 1949. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 139852. SZÁM. 4-5 1 OSZTÁLY. — G-10132. ALAPSZÁM. (IV/h/L, X/b.) Kártev őír tószer. J. R, Geigy A. G. cég', Basel (Svájc). A bejelentés napja: 1948. évi szeptember hó 7. Svájci elsőbbsége 1940. évi március hó 7. (A 41.700/1948 Ip M. sz. rendelet 1. Jj-a. alapján) Mindenféle rovarok. így legyek, szúnyogok. molyok, bogarak, levélletvek s'.b.. valamint fejlődési fokozataik pusztítására főként piretrin vagy roteuon petróleumolda- 5 lait, vagy e vegyületek vizes emulzióit használják. Az emberre mérgező nikotin a növényvédelem körében alkalmazható ugyaniakon helyiségekben azonban nem jöhet tekintetbe. 10 Az első két szernek az a hátránya, hogy petróleumoldataik erős illatos ¡lőszerek hozzákeverése ellenére kellemetlen szagnak. Vizes; emulzióban viszont csak kevéssé tartósak és hatékonyságuk már rövid idő alatt 15 erősen csökken. ‘Lényeges eredményt eddig egyetlen olyan kísérlettel sem értek el, amelynek célja igen gyorsan és biztosan haló műanyagok létrehozása volt. melyek emelteti 20 csaknem vagy teljesen szagtalanok és az emberre, semmiféle izgató halás! nem fejlenek ki. így pl. halogénezett nihileknek, különösen Irikloracetonilrilnek alkalmazása is lakatlan .épületekre vagy zárt Lar- 25 tályokra korlátozódott, mert ezek a halogénezett vegyiiletek a legcsekélyebb hígításban is rendkívül hevese,n halnak a szem nyálkahártyájára. Annál meglepőbb, hogy 1 mól klorál- 30 nak 2 mól benzollal vagy monohalogénbenzollal képzett kondenzálási termékei biztos rovarölő hatásuk mellett csak nagyon gyenge és egyáltalán nem kellemetlen szagúak és finoman eloszlott alakban sem fejtenek ki izgató hatást az orr, szem vagy 35 goraI nyál kah árlyáj ára. Az említett vegyülő tekel poralakban alkatul azh alj tik; ép púgy felhas'zn álhatók oldó- vagy higítószerekben oldva vagy emu Igeál va, vagy magukban véve lvalás- 40 talán egyéb közömbös anyagokkal, vagy gomba-, baktérium- vagy rovarö lőszerek kel egy üti. Ezek a vegyületek semleges, savanyú vagy gyengén lúgos oldatban igen állati- 45 dóak ési ipari előállításuk igen egyszerű. Példa. Ifa 2 mól benzolnak vagy klórbenzolnak és 1 mól k¡óráinak vagy klorálhidrálnak el egyé t fölös mennyiségit tömény 100 50 o/o-os) kénsavval hozzuk össze, akkor erélyes kavaráskor némi idő múlva felmelegedés következik be, mely kb. (50 C -ra fokozódik,, majd lassan, ismét csökken- Tovább kavarunk mindaddig, míg a reakció- 55 massza szobahőmérsékletre le nem hül és szilárd részeket nem tartalmaz. A reakciómasszát ezután sok vízbe öntjük, mire a nyers kondenzálási termék szilárd alakban kiválik, melyet jól megmosunk és alkohol- no bál átkristályosítunk. A kondenzálási terméket finom fehér kristályok alakjában kapjuk, melynek gyengén gyümölcsillatuk van. A végviilel képletei a következők: • ' VcH-/ \ ős Cl-.- Ven-. >-(.’! nr> \-_/ | \ . \ V | \ 0C13 CC1,
