139843. lajstromszámú szabadalom • Hőálló fémből készült elektróda, nagynyomású villamos kisütőszerkezetekhez
4 139843. ívhordozó felületéhez hegesztünk. A korongalakú (21) testrész átmérője a működés alatti ívkisüléstől függ és azt lehetőleg nagyra méretezzük, de úgy, hogy a katód- 5 esés túlnagy ne legyen. A korongalakú (21) testrész (t) vastagságának és a spirálist alkotó szalag (d) mélységének elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy elegendő hővezetést biztosítsunk azok valamennyi 10 részének közel azonos hőfokon tartásához és így „meleg foltok” ke.étkezésének nveggátk'sához. A spirális szalag (d) mélységének nagysága nem nagy szerepet játszik ugyan, de annak mégis akkorának kell len- 15 nie, amekkora méret az emittáló test hőtehetetlenségének túlságos megnövelése nélkül a hővezetés követelményét kielégíti. Nagy hőtehetetlenség az indítást megnehezíti és meglassítja s ezenkívül azt is 20 eredményezheti, hogy az ív a (21) korong helyett a vezetéknyúlványhoz üt át. Azt találtuk. hogy a spirális szalag előnyös (d) mélysége 0.25—1 mm és még inkább 0.5 0.6 mm. 25 E javítás az elektron-kibocsátó felületet kb. 4.5-szeresre növeli, az elektródaelem káros elgőzölgése azonban azonos üzemi feltételek mellett csak kb. 30%-kai nő. Olvan korongalakú testrésznél, amelynek át- 30 mérője 2.9 mm, (t) vastagsága 0.25 mm, a rajta levő alacsony bordák (d) mélysége kb. 0.5 mm és (w) szélessége kb. 0.25 mm az ívkisülésre merőleges felület négyzetcentiméterére eső súly kb. 1 g. A (19) fenéktest - 35 nek és a (20) elektródaelemnek átmérője és tengelyirányú mélysége előnyösen kb. azonos. A találmány szerinti elektróda egyik kiviteli alakjánál azonban az alacsony (22) bordák (d) mélysége és a ko- 40 rongalakú (21) testrész (t) vastagsága közti arány előnyösen 4:1. A spirális menetei közti távolság a szalag (w) szélességének felénél ne legyen kisebb és annak 1 — 1.5-s?eresénél ne legyen nagyobo 45 Nagy távolság ugyanis a szalag hosszát és így az emittáló felületet Is csökkenti. Ámbár a bordák alakja más is lehet, a rende'kezésre álló helyen a szalag legnagyobb hosszát spirálissal érjük el. Ugyan- 50 akkora felületű más alakzat ugyanolyan jól fele! meg. így pl. közös középpontú hengereket vagy csészét vagy csészecsoportot is alkalmazhatunk. Ez a módosított kivitelű tantálelektróda 55 i/4 —2 atmoszféra nyomáson működő higanygőzlámpákhoz a.kalmas. Az ^ üzemi áram erőssége ez esetben célszerűen 2 10, leghelyesebben pedig 3—5 amper. Ezek az üzemi értékhatárok lehetővé teszik, hogy a találmány szerinti elektródákat tar- go 1 almazó villamos kisütőszerkezetet, pl. fotokémiai célokra tervezzük meg. A 4. és az 5. ábra szerinti kivitelben a 2„ 3. ábrákkal szemben a különbség csak az, hogy a spirális alakú (22) szalag vagy 65 borda helyett több, közös középpontú (27) hengert használunk, melyeket a korongalakú (21) testrészhez erősítünk. A 6. és a 7. ábra szerinti megoldás abban különbözik a 2., 3. ábrák szerinti meg- 70 oldástól, hogy a (22) spirálist, ill. bordát alkotó szalag helyett olyan bordát erősítünk a korongalakú (21) testrészhez, amely (28) csészét alkot. A (28) csészét kisebb átmérőjű elektródákhoz használhatjuk, de az 75 kielégítően alka'mazható a 7. ábra szerinti korongalakú (2.1) testrésszel kapcsolatban is. A (28) csészét sajtolással vagy csákozással állíthatjuk elő és így az gépies egyesítéshez jól alkalmas. so A 8. és a 9. ábra szerinti megoldás abban különbözik a 2. és a 3. ábra szerintitől, hogy a spirálissá alakított (22) szalaTot, ill. alacsony bordát olyan bordák helyettesítik, amelyek (26) csészecsoportot alkotnak. g-"> A 10. ábra (30), (31) görbéi a 2. és 3. abra szerinti, tantálból készült e.ektródáí tartalmazó, az 1. ábra szerint megvaicsított lámpák áram-feszültség, ill. áram-ivcsúcshőmérséklet karakterisztikáit mutatják. A 90 találmány szerinti elektródák ugyanakkora kisütőáram mellett alacsonyabb hőmérsékleten dolgoznak, mint a fentebb említett, ismert kisütőszerkezetekben alkalmazott clektródák, de hatásfokveszteség nélkül. ^ Az 95 alacsonyabb hőmérséklet folytán az e_ely iróda-párolgás sokkal kisebb és a kisütőlámpa élettartama nagyobb. Minthogy az elektródaesés a (30) görbével jellemzett lámpákban, a kisütőáram minden értéké- 100 nél, előreláthatólag állandó, a görbe mentén a feszültség változása a katódaesés változását mutatja. A fentiekben ismertetett találmány szerint villamos kisütőszerkezetekhez új, ja- 105 vított elektródát valósítottunk meg, melynek korongalakú testrésze van, hozzá erősített és" pl. spirálissá, gyűrűvé vagy csészévé alakított fémcsíkkal. Ennek az elektródának a szélei nem égnek el, ill. ¡10 nem olvadnak meg, és abból nem állnak ki élőfaa’akú, növekedő fémnyú.vanvok. Általánosságban, ezt az eredményt az elektródák olyan korongos kialakítása tette lehetővé, amely korongok az elektron- 115 kibocsátó felületet a teljes elektródamély-
