139835. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diklikus izoximok, ill. ezek hidrolizises termékeinek folytonos előállítására és készülék az eljárás foganatosítására
Megjelent 1949. évi augusztus hó 16-án. M A 0 Y A lí S Z A I? A D A l M I R 11? S k fi SZARADALM1 LEÍRÁS 139835. SZÁM. 12 p 1-0 OSZTÁLY. — B-16008. ALAPSZAM. (IV/ll/1, lV/i.) Eljárás ciklikus izoximok, ill. ezek hidrolizises termékeinek folytonos eló'állítására és készülék az eljárás foganatosítására. Bata návodui pocluik céff, Zlin (Csehszlovákia). A bejelentés napja: 1943. évi augusztus hó 18. Németországi elsőbbsége: 1942. évi szeptember hó 4. lzomeres ciklikus izoximok akkor keletkeznek, ha ciklikus oximokat, pl. ciklohoxanonoximot, erős ásványi savak jelenlétében melegítenek, amikor is az oximok átrende- 5 ződnek. Ezek az izoximok azonosak a laktáinokkal (az i-aminokarbonsavak ciklikus amidjaival) és hidrolízis útján a megfelelő c -aminokarbonsavakra hasíthatok. Az átrendeződés robbanásszerű jelenségek kísé- 10 rétében igen hevesen történik és így az egyszerre csak nagyon kis mennyiségekkel végezhető. A gyakorlatilag fontos izoximok előállításának egyetlen járható útja az úgynevezett Beckmann-félc átrendeződés. Ezért 15 kísérletek történtek olyan alkalmas készülékek létesítésére, amelyek révén a reakció ipari nagyüzemekben veszély nélkül hasznosítható. így pl. a 686.902. sz. német szabadalmi leírás olyan eljárást ismertet, -<• amely szerint a kénsavas oximoldatot megszakítás nélkül úgy vezetik át az átrendeződési hőmérsékleten tartott körzeten, hogy mindig csak kevés mennyiségű oldat van a reakciótérben. Ehhez az ismert eljáráshoz 25 aira van szükség, hogy az oximot mindenek előtt erős (majdnem tömény) kénsavhan oldják. Az oldatot ezután előmelegítik, amire ez vékony rétegként lassan átfolyik a reakciókörzeten, melyet villamos- vagy gőzfűtéssel kívülről hevítenek fel az átrendeződési hőmérsékletre. A továbbiakban az oldatot melegveszteséggel szemben lehetőleg szigetelik és eközben a szabaddá váló reakciómeleg 200 C°-ra, sőt ennél többre, emeli a hőmérsékletet. Ennek az a célja, 35 hogy az erős túlhcvítés következtében (ciklohexanonoximi a nézve az átrendeződési hőmérséklet 110 Cc) az átrendeződés befejeződjék. Ez az ismert eljárás több hátránnyal jár. Már az is veszélyes műve- 4u let, ha szilárd oximot erős kénsavban oldanak; ez tehát nagy óvatossággal és egyszerre csak kis mennyiségekkel végezhető. (Hígított kénsav nem alkalmazható, minthogy a kapott laktám hidrolízise azonnal fellép.) Továbbá a készülék teljesítménye aránylag kismérvű, mert a kénsavas oximoldat erőteljesebb hozzáfo’vatása esetén, veszteségekkel egybekötött nagy túlhevülés áll elő. Ezenkívül a külső levegőnek kitett 5o nagy felület is kedvezőtlen hatást idéz elő, minthogy az oximok és izoximok nagy hőmérsékleteken könnyen oxidálódnak. Találmányunk mindezeket a hátrányokat kiküszöböli. A találmány szerint egyrészt 55 szilárd vagy megolvasztott oximot, másrészt kénsavat kavarás közben egyidejűleg vezetünk külsőleg hűtött tartályba, mely az átrendeződési hőmérsékletre előmelegített kénsavas izoximoldattal van megtöltve. 6u Míg a szilárd, sőt a megolvasztott oxim is igen hevesen bomlik, ha erős kénsavval jut érintkezésbe, addi.g a szilárd vagy megolvasztott oxim nyugodtan és veszély nélkül oldódik a kénsavas izoximoldatban. A talál- tíf> mány szerinti eljárás minden fűtést fölös-
