139827. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés műrostok szárazfonására
2 139827. A találmány szerinti eljárás egészen általánosan alkalmas ugyan olyan íonóoldatok szárazfonásária, melyek oldószere aránylag magas forrpontú, különösen alkalmas 5 azonban vizes fonóoldatok szárazfonására. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivitele az ismert eljárásokhoz képest jelentékeny előnyökkel jár. Az ismert eljárásoknál igen gyakran for- 10 dúlt elő az, hogy a frissen képződött viszikozerostak két vagy több fibrillája összeragadt. Ezek az összeragadások ia font szálon gyakran ismétlődtek és annak lényeges alkatelemét alkották. Az ilyen össze ragadt 15 helyek kiszárítása különösen nehéz volt és az ilyen szabálytalanságok hátrányosain befolyásolták a szál egyenlletességét, hajlékonyságát é3 szilárdságát. A találmány szerinti eljárással azonban tökéletesen 20 egyenletes, ossz se nem ragadt egyes rostokat állítunk elő, melyek gyorsan száradnak ki, gyorsan koagulálnak és melyeken az utókezelés során iaz ehhez alkalmazott folyadékok tökéletesen hatolnak át. 25 A korábbi javaslatok szerinti száraz fonóeljárás, — melyet csakis a legnagyobb nehézségekkel és csupán ¡laboratóriumban lehetett foganatosítani, műszaki terjedelemben azonban sohasem tudtak megvalósítani 30 —, csak igen sűrűfolyós, nagy (kb. 15%) cellulóztartalimú viszkózzal és ennek ellenére csupán viszonylag kicsiny (legfeljebb 0.15 mm) átmérőjű nyílásokkal volt lehetséges, mert különben a gyors száradás és 35- az egyes rostok egyberagadásának elkerülése nem volt többé elérhető. A használt viszkózt ezért igen gondos szűrésnek kellett alávetni, amihez a sűrűn folyó fonóoldatoknál jelentékeny szűrőfelületekre és tetemes 40 szűrőnyomásokra volt szükség, a 'nagy szűrőfelületek folytán pedig nem jelentéktelen anyagveszteség adódott. Ezenkívül a sűrű fonóoldatokból a gázholyagocskák eltávolítása szintén nehézségekkel járt és 45 csakis a legnagyobb nehézségekkel volt lehetséges. még pedig csupán tökéletlenül. A találmány szerinti eljárás a fentivel szemben műszakilag jóval könnyebben foganatosítható. A fonófúvóka közelében 50 szükséges legmagasabb hőmérséklet ugyan jóval magasabb az eddig javasolt hőmérsékleteknél, azonban csupán kicsiny ötvözetben hat a fonófúvóka szomszédságában, ezzel ^ szemben az átlagos hőmérséklet a 55 fonófúvókában, továbbá az elszívott levegő hőmérséklete az eddiginél lényegesen alacsonyabb. A légáramot csak olyan erősre kell választanunk, hogy a fonóakna kürtőhuzatát legyőzze és hogy a fonólevegőben, illetőleg fonógázban az örvényképződést 60 megakadályozzuk. A rostfelület gyors száradása és a rostnak a fúvókából való kilépése után azonnal bekövetkező koagulálása a fibrillák egyberagadását megakadályozza, ennek eredményeképpen pedig a 65 szárításhoz a rostok teljes felületét kihasználjuk. A fúvófúvóka nyílásai az ilyen eljárásokban eddig szokásos nagyságnál lényegesen nagyobbra választhatók, így pl. átmérőjük 0,5 mm lehet. Ez pedig a fontos 70 előnyök egész sorát eredményezi. A fonóoldat előállítására és szállítására ugyanazokat a berendezéseket használhatjuk, mint a nedvesfonás esetében, és az esetleg alkalmazott nyomásoknak sem kell a ren- 75 des mértéket meghaladnia. A rajz a találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas berendezés kiviteli pélnajának vázlatát mutatja.' A fonóaknát a legalább 5 m magas (I) 80 cső alkotja. A (2) fonófúvókát a hősugarak közvetlen hatása ellen szigetelőköpeny vagy esetleg a (4) hűtő is védi. A fonóoldatot a (3) csövön keresztül vezetjük be. A kb. 500 mm hosszúságra terjedő (5) övezetet tét- 85 szőleges módon meglehetősen magas hőmérsékletre, pl. 600 C°-ra hevítjük, a fonóakna többi részét pedig nem fűtjük, hanem hőleadás ellen esetleg csakis hőszigeteléssel kell védenünk, mert a hevítésre csak a 90 munka megindításakor van szükség. Az elpárolgott víz eltávolítására és a fonógázok felhajtóerejének (kürtőhuzat) legyőzésére szükséges gáz, illetőleg gőz a (6) téren áramlik át. A fonógázokat a (7) cső- 95 vezetéken szivatjuk el. A (2) fúvókából kilépő egyes rost felületi koagulálása az (5) övezetben megy végbe, melyben az egyes rostok még egymástól meglehetősen távol helyezkednek el. A létesült rostnyalábot a 100 fonóakna végén a (8) nyíláson keresztül szivatjuk el és tetszőleges felvételi szervre, pl. motollára tekercseljük. Levegő helyett alkalmazhatunk egyéb gázokat, fáradt gázokat, illetőleg gázkeveré- 105 keket is. Ugyanezt a berendezést használhatjuk rézammoniákos cellulózoldatok szárazfonásához is. A fonóoldatnak természetesen eléggé nagy viszkozitással kell rendelkeznie. no Mivel a koagulálás főleg a hősugarak közvetlen hatására megy végbe, a fonógáz (6) belépési nyílásait meglehetősen kicsinyre szabhatjuk. A kürtőhuzat ez esetben gyenge és a (7) csővel összekötött szívó- 115 szerkezet tulajdonképpen csakis-a keletke-
