139826. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szárazon font viszkozeműrostok sápasztására
139836. oldhatatlan karbonátok által okozott elhasználódását csökkentik, hanem a sugarak visszaverődését is annyira gyengítik, hogy a száradás feltartása gyakorlatilag nem 5 következik be. Emellett kielégítő sáp ászt ás eléréséhez jóval kisebb karbonátmennyiség elégséges, ha egyidejűleg magas olvadáspontú viaszokat js hozzáadunk, mert a két szer,iiatása egymást célirányosan egé- 10 szíti ki. A találmány szerint a viaszokat a viszkózéban oldhatatlan karbonátokkal egybeolvasztjuk. Alkalmas karbonátokként elsősorban jönnek tekintetbe a magne- 15 z'ium-, horgany-, bárium- vagy kalciumkarbonát. A karbonátokat finoman őrölt állapotban alkalmazzuk; a legnagyobb részecskék 50—100 mikron szemcsenagyságot ne haladjanak meg. Az ömledéket kolloidma- 20 lomban nedvesen őröljük, emellett vizen felül hozzáadunk alkalmas diszpergálószert is, pl. presztabitolajat. A kapott diszperziót az x — sejtanyagra számítva 1—5%-os aránylagos mennyiségben ha- 25 bárjuk be a viszkozébe. A karbonátokat . a viasz nem burkolja vízhatlanul, úgyhogy a rostok utókezelésekor a sav szabadon nozzalérhet. Nincsen szükség a:ra,_ hogy olyan savat válasszunk, amellyel oldhatat- 30 lan sók keletkeznek. A sápasztóeffektus akkor is bekövetkezik, ha hoiiganykarbonátot és kénsavat vagy kalciumkarbonátot és sósavat alkalmazunk, ámbár ekkor vízben oldható sók keletkeznek, nevezetesen 35 cinkszulfát, illetve kalciumklorid. A sápasztóeffektus fentiek szerint a kicsiny viaszrészecskéknek azokkal a csekély hosszúkás felületi repedésekkel való kombinált hatásán alapul, mely repedések 40 a szénsavak a rostfelület közelében végbemenő felszabadulása folytán keletkeznek. E hosszúkás, konaxiális, nyújtott repedések képződése némileg meglepő, mert ^ a savval kezelt rostokat már előzőleg nyúj- 45 tottuk és a regenerálás mindenféle feszültségtől mentesen megy végbe. A finom, hosszúkás, nyújtott repedéseknek a fényt szétszóró hatása különösen erős. A magas olvadáspontú viaszok nemcsak a sápasztá,síkor járulnak hozzá, hanem ezenkívül üo fokozzák a rost szilárdságát nedves állapotban, továbbá a rost hőszigetelőképességét és a vizet taszító erejét is növelik, msrt a felületről, illetőleg a repedésekből .a folyékony olajokkal ellentétben nem öblöget- 55 hetők ki. Foganatosílási példa. 3 rész finoman őrölt kalciumkarbonátot 2 rész finomított montánviasszal egybeolvasztunk. A hideg ömledéket szokásosan eo vízzel és kellő presztabitolajadalékkal kolloidmalomban megőröljük. A kapott diszperziót érett viszkozébe olyan aránylagos mennyiségben habarjuk be, hogy 3 rész viszkózé jut 100 rész a-cellulózra. A visz- 65 közét magas fonóaknában fonjuk. A fonógázok, amelyek előnyösen égési gázokat tartalmaznak, 250 C° hőmérsékletűek. A rostokat szokásosan szabadítjuk fel a fölös nátriumlúgtól és a kénisawegyületektől, 70 nyújtjuk, majd hidegen 3% sósav hatásának tesszük ki. A kimosás és szárítás után lói sápasztott, textilcélokra kiválóan alkalmas műszálakat kapunk. Szabadalmi igénypontok: 75 !. Eljárás szárazon font viszkozeműrostok sápasztására, azzal jellemezve, hogy a viszkózéban nem oldódó karbonátokkal kombináltan oly viaszokat alkalmazunk, melyeknek olvadáspontja 60 C° fölött, 80 célszerűen 100 C° fölött van. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a sápasztószereket olyan vizes diszperzió alakjában alkalmazzuk, melyet a viaszok- 85 nak a karbonátokkal való egybeolvasztásával és az ömledéknek kolloidmalomban végzett nedves megorölésével kaptunk. A kiadásért telel az Állami Lapkiadó NV. vezérigazgatója. Budapesti Szikra-Nyomda NV, V.. Honvéd-u. 10. Felelős nyomdavezető: Radnóti Károly.
