139817. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi kártevők elleni szer előállítására

J 39811. tulajdonságokat a para-diklór benzolnál ta­pasztaltuk. A szulfidokat illetőleg, melyek a találmány szerinti növényi kártevők elleni szer lényeges részét alkotják, a kar- 5 bonimii, nátrium és a kalcium szulfidjai aszesítendők előnyben, a széndiszulfid azonban különösen figyelemreméltó. Különböző emulgálók használhatók, elő­nyösként adjuk meg a szappanokat; bál­in olajból vagy ölemből készíteti szappanok !•:ü 1 önösképpen aj án 1 atosak. A vivőanyagok tekintetében a víz bizo­nyul igen kielégítőnek, részben azért, mert a növényi kártevők eileni emulziót könnye i !'• felveszi és ezáltal jól felhigitható, részben pedig azért, mert gyakorlatilag semmi költ­ségbe sem kerül. Rámutatunk még arra, hogy a találni;’1- inunk létezése előtt már néhány vegyületet -0 kipróbáltak a legkisebb használható ered­mény elérése nélkül. Például a phyloxera és más kártevők leküzdésére széndiszulíidoí használtak, ami ugyan műszakilag alapos pusztítást eredményezett, de oly szigorúan ellenőrzött alakban kellett használni és ol\ pontos mennyiségekben kellett adagoiri (bizonyos koncentráció alatt nincs kielégítő hatása, a határérték fölött pedig nemesek a kártevőket, hanem magát a növényt is szétrombolja), hogy nagy gyakorlati terje­delemben nem lehetett alkalmazni. Ebhez járul még az is, hogy a széndiszulfid azok­ban a mennyiségekben és azok mei'ett a feltételek mellett, amelyeknél alkalmazása ■¡5 megfelelő lett volna műszakilag, igei. ke­véssé gazdaságosnak bizonyult. Most visszatérve már ismét a találmá­nyunk további fejtegetésére, a fentieKböl kitűnt, hogy a növényi kártevők e:leni szer ío előnyös alkatrészei a para-diklór benzoi, a széndiszulfid és a halolaj szappan, mint alapalkatrészek, továbbá a víz mint kiegé­szítő vivőanyag, amelyek gyakorlati alkal­mazására összetételi külön példát adunk í-f) meg az alábbiakban, melynek azonban csak az a célja, hogy a találmányt bemutassuk, nem pedig, hogy ezzel korlátozzuk. Igen megfelelő példaképein képlet sze­rint a növényi kártevők elleni szer összeté­­ryi tele a következő: /. képlet: Para-diklór benzol . . 27 súlyrész Széndiszulfid .... 48 ! I alól aj szappan . . . 25 * Egy másik igen alkalmas képlet a követ- 55 kező: 2. képlel: Para-diklór benzol . . 27 súlyrész Széndiszulfid ... 24 Triklóretilén .... 24 ,, iiu Halolaj szappan . . . 25 Ha vizet használunk vivőanyagként, akkor ez igen híg oldatokban (1%« pél­dául) alkalmazható és mégis igen kielégíti) eredményeket ad. Természetesen a növényi 6-"> kártevők elleni szer hatása egyenesen nö­vekszik a töménység fokozásával, ami lehet 1%, 2% vagy egészen 20%-ig növekedhet, amint éppen az eset megkívánja. A növényi kártevők elleni szer forga- 70 lombahozatalára rendes körülmények kö­zött igen tömény vizes oldatok készíthetők, melyek aztán a használatkor a kívánt mér­tékben felhígíthatok. E véglngítás céljaira a könnyen kezelhető 50 % töménységű. 7"> könnyen kezelhető oldatok készíthetők. A nővénvi kártevők elleni szer elkészíté­sének módja rendkívül egyszerű, minthogy elegendő ennek összes alkatrészét egymás sál összekeverni. Az 1. képlet esetében, ahol so az emulgáló szer a szappan, az a fontos, hogy ez a szappan folyékony állapotban legyen (vagy megolvadva, vagy pedig elő nvösen feloldva), hogy állandóan folyékony állapotú terméket kapjunk és azt bármely s:> pillanatban kívánt mértékben felhígíthas­suk. Egyúttal igen célszerű, ha összekever ¡ük egymással a másik két alapvető vegyü­lt tét, mielőtt hozzáadjuk az emulgaló anya­got. Az sem okoz nehézséget, ha az emui - ziot hidegben készítjük. Az alábbiakban néhány példát mutatunk be a gyakorlati al­kalmazásra, amelyeket azáltal valósítot­tunk meg, hogy az I. képlet szerinti növé­nyi kártevők elleni szert vizes hígításokban !'r> használtuk ó> amely mutatja a kártevők elleni szer hatásosságát különböző tömem.­­ségek eseteiben. I. példa. A kísérlethez olv szőlőkertet választót- mn U.mk ki, amely egyik része volt egy phyloxe­­rától erősen fertőzött területnek. A szőlő­tőkék egész gyökérrendszere beteg volt es börfelület alatti foltok, valamint bütyök­­szerű alakzatok voltak megfigyelhetők. iur, amelyek a gyökereket egyformán támadták meg. A phyioxerát befészkelve találtuk es nyugalmi állapotban, színe pedig kissé sötét sárgás volt. Különböző alakú parazi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom