139811. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés periódikus impulzusok keltésére vagy felerősítésére
139811. tatja. A (t-i) időpontban negatív impulzus vezetődik a (19) kapcsokhoz, a (10) cső működésétől' függőségben. Késleltetés után pozitív polaritású, visszavert impulzus veri zetődik a (24) késleltető kapcsoláson át a (10) cső anódkörébe. Ez a késleltetett impulzus a (t.->—t«) időközben lép fel. A 4d. ábra szaggatott, vízszintes vonala azt az ar.ódponetnciáit jelzi, melynél a bemenőin körben fellépő szinkronizáló impulzus a (10) csövet szétreteszeli. Mihelyt a szinkronizáló impulzusok egyike a (t.-,—t«) időközben fellép, a cső működésbe lép; ez a (t«—t-) időközben negatív impulzust tételez fel a (19) 15 kapcsokon és a játék megismétlődik. A görbe szaggatott része a (to—1(!) időközben a megelőző periódus visszavert impulzusát ábrázolja, mely a (10) cső anódkörében feliép. A (t.-,—t«) időközben nem lép fel ennek 20 az impulzusnak, vagy a visszavert impulzusnak visszaverődése a szűrő kapcsain, mivel a szűrő, a (19) kapcsokon, hullámellenállásával le van zárva. Az 1. ábra szerinti kapcsolási elrendezés- 25 nél a (13) ellenállás a (II) kondenzátorral oly kört alkot, melynek időállandója határozza meg a rendszer működését. Azonban a (15) ellenállás és a rácskondenzátor is befolyásolja az 1. ábra szerinti rendszer 30 működését. Az 5. ábra szerinti kapcsolási elrendezés általában az I. ábra szerintinek felel meg. A főkiilönbsóg az, hogy a (13) és (li) kapcsolási elemek hiányoznak és a (15) ellenállás és a (22) kondenzátor úgy 35 van megválasztva, hogy ezek határozzák meg az időállandót A (24) késleltető kapcsolás az 5. ábránál szintén a (10) cső bemenőkörében fekszik, mely ebben az esetben a vezérlőkör. i0 A 6. ábra szerinti kapcsolási elrendezés hasonlít a 3. ábra szerintihez; azonos alkatrészeket azonos hivatkozási jelekkel jelöltünk meg. A kapcsolások közötti főkülönbség az. hogy a 6. ábra szerint a (24) kés- 45 leitető kapcsolás csupán a (10) cső bemenőkörében fekszik, nem pedig a kimenőkörben, mint a 3. ábra szerint. A 6. ábra sze rinti rendszer munkamódja általában megfelel a 3. ábra szerintinek és így fölösleges 50 a további magyarázat. Az 1., illetve 5. és 3., illetve fi. ábrák szerinti kiviteli alakok közötti lényeges különbség a csőben lévő amplitúdók és a vezérlőimpulzus amplitúdója közötti összefüggésen alapszik. Az 1. ábra szerinti kap- r>r> csolási elrendezésnél a cső oly előfeszültséget kaphat, mely a karakterisztika töréspontján messze túl fekvő pontig terjed. A ¡'eltöltési periódus alatt az anódíeszültség úgy növekszik, hogy a késleltető kapcsolásnak aránylag csekély késleltetett feszültsége is elegendő a cső kireteszelésére. A 3 ábra szerinti kapcsolási elrendezésnél azonban nem lép fel felszültségemelkedés, mini az 1. ábra szerinti (II) kondenzátornál és 65 a késleltető kapcsolás létesítette impulzusnak ennél a kivitelnél önmagában kell, hogy elegendő legyen a (10) cső szétreteszelésére. S zabadal mi igény pon I ok: 1. Kapcsolási elrendezés periodikus impul- 70 zusok keltésére vagy felerősítésére oly vezérlőkörrel, amely minden egyes impulzus keltését vagy felerősítését meghatározza és oly kimenőkörrel, amelyben a keltett vagy felerősített impulzu- 75 sok fellépnek, mely kapcsolási elrendezésnél, a 132.902. számú törzsszabadalom I—6. igénypontjai szerint, a vezérlőkörrel kapcsolatban, villamos késleltető kapcsolás szolgál a kapcsolási el- so rendezés valamely köréből elvételezett vezérlőimpulzusoknak a vezérlőkörre késleltetett visszavitelére, azzal jellemezve, hogy a (24) késleltető kapcsolás be- és kimenőköre a vezérlőkörrel van sr> összekötve. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy késleltető kapcsolásként alkalmazott szűrőlánc egyik vége be- 00 és kimenetként a vezérlőkörrel van összekötve, míg a szűrőlánc másik vége egy a hullámellenállástól lényegesen eltérő impedanciával van lezárva, célszerűen rövidre zárva. 05 3. Az I. vagy 2. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az impulzusok keltésére vagy felerősítésére való csőfokozat anódköre egyúttal vezérlőkörként 100 és kimenőkörként van kapcsolva. 1 rajzlap melléklettel. A kiadásért felel az Állami Lapkiadó NV. vezérigazgatója. Budapesti Szikra Nyomda XV, V., Honvéd-u. 10. Felelős nyomdavezető: Radnóti Károly.
