139799. lajstromszámú szabadalom • Színes televíziós eljárás és berendezés

139799. o Jóllehet ennek a berendezésnek bizonyos előnyei vannak az 1. ábra szerinti berendezéshez képest, mégis feltünteti azt a hátrányt, hogy a vivőfrekvenciának az egyes ő színösszetevőktől eredő százalékos modulációja nem olyan nagy, mint az 1. ábra ese: tében. A 3. ábra a találmány szerinti eljárással működtetett adóberendezés karakterisztikáit) ját szemlélteti. Minthogy a korábbi feltevésünk szerint a közvetítendő kép zöld színösszetevőjének részletét akarjuk a legnagyobbra venni, ezt a színösszetevőt képviselő sáv a legszélesebb. Ennek a vivőhullárn-15 nak egyik oldalsávját legalább részben elnyomhatjuk. Azoknak az oldalsávoknak viszonylagos fedését, amelyek a vivőhullámnak az első kamrában keltett jelekkel történő modulálása folyamán keletkeztek, az 20 oldalsávok egymáshoz viszonyított szélessége szemlélteti a (80) vivőfrekvencia két oldalán. A (41) generátorból kapott vivőhullám frekvenciáját úgy választottuk meg, hogy 25 az adóberendezés vivőhullámánál keletkezett két oldalsáv egyike a kép zöld színösszetevőjét képvise'ő oldalsávok körzetén kívül fekszik. Világosság kedvéért azt tüntettük fel, hogy az így képződött oldalsávok egyikét 30 részben elnyomjuk

és a másik, nagyobb oldalsáv, a kép zöld színösszetevőjét képviselő jelek körzetén kívül van. A kép zöld színösszetevőjét képviselő oldalsávok és annak vörös színösszetevőjét képviselő oldalsá-35 vok közti eltolódás akkora lebet, hogy az oldalsávok között elegendő hely marad a közvetítés alatt álló képet kísérő hang vivőhullámának kisugárzására. Minthogy a vörös színösszetevő részletének nem kell oly to nagynak lennie, mint a zöld színösszetevő részletének, a vörös összetevőt képviselő teljes kisugárzott sáv keskenyebb lehet, mint a zöld összetevőt képviselő, kisugárzott teljes sávszélesség. A képrészlettel modulált 45 (81) vörös vivőhullám részben elnyomott oldalsávja és a zöld vivőhullám nagyobb oldalsáv ja közötti tér eléggé el van tolva ahhoz, hogy a (82) hanghordozót közbeiktassuk. A (83) kék vivőhullámot úgy választjuk 50 meg a (80), (81) vivőhullámokhoz képest, hogy az a spektrumban a másik kél alapszínt képviselő jelektől távolabb legyen. Minthogy feltevésünk szerint az emberi zem nem képes a kék részletet oly mér-55 lékben kiértékelni, mint a vöröst vagy a zöldet, a kék szín kifejlesztett részlete vagy feloldása kisebb lehet, mint a vörös és zöld összetevőké. Ezért a kép kék összetevőjét képviselő frekvenciák moduláló sávja kisebb lehet, mint a vörösé vagy eo zöldé és így az a frekvenciaspektrumban ezeknél keskenyebb. A kék összetevőt képviselő, részben elnyomott öldalsáv a frekvenciaspektrumban a vör'ös vivőhullám nagyabb aldalsávjáfroz képest kissé 65 el van tolva. A spektrumban így keletkezett helyet egyéb jelek, pl. fakszimile-jelek közbeiktatására hasznosíthatjuk. A 4. ábra olyan televíziós vevőberendezés példaképpeni karakterisztikáját szemlél- 70 téti, amely a találmány szerinti, ismertetett eljárás alapján működő adóberendezésből kisugárzott jeleket adja vissza. A színösszetevőknek megfelelő jeleket viszszaadó vevőberendezés középfrekvenciás 75 erősítőjének ill. második detektorának karakterisztikáját a 3. ábrán szemléltetett vivőhullámok alatt tüntettük fel; a vivőhullámokhoz a 4. ábrán is ugyanazok a hivatkozási számok tartoznak. 80 Minthogy a zöld szín átviteli karakterisztikájának olyan alakot adunk, mintha normális fekete-fehér színt vinnénk át, ideértve a képhordozó és a hanghordozó közti hézagot is, úgyhogy fekete-fehér ^5 szinre berendezett vevő a zöld jelet is felveheti és reprodukálhatja, míg a vörös jel kevésbbé részletezett, a kék jel pedig még kevésbbé részletezett lehet — e három szín sávjait, az adóberendezés vivőhulla- i>o mához képest úgy rendezhetjük el, hogy minden sávlevágás, melyet a rádiófrekvenciás' körök végeznek, vagy az általános középfrekvenciáéi karakterisztikák, csak a kéket befolyásolják. 95 A találmány ismertetett kiviteli alakjaiban a színszűrők pl. ú. n. Wratten-féle szűrők lehetnek, még pedig a zöld szűrő az (58), a kék a (47) és a vörös a (25) számú. iOü Nyilvánvaló, hogy az összetevőszínekben megjelenő három kép optikai pályáinak a (10) lencsétől az egyes kamrákig egyenlő' hosszúaknak kell lenniök. Egyszerűbb ábrázolás kedvéért az 1. ábrám e 105 hosszak nem egyenlők, a 2. ábrán azonban igen. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás jelek leadására, azzal jellemezve, hogy optikai képről különálló no jeleket vagy jelcsoportokat állítunk elő, amelyek a képnek legalább egyes részeivel kapcsolatban, különböző fokú képfeloldással képviselik az optikai kép részeit, majd a jeleket egyidejűleg ad- 115 ; juk le;