139796. lajstromszámú szabadalom • Kiszorítót tartalmazó hőgázmótor
2 "139796. fejezésen itt 600 C° hőmérsékleten óránként és C°-anként 70 kg(cal)m-nél. kisebb hővezetőképesség értendő. Különösen előnyös, ha ehhez olyan szerkezeti anyagot haszná-5 lünk, mely még a megadottnál is csekélyebb, pl. 600 C°-on óránként és C-oíiként 45 kg (cal) m hővezetőképességű. Hogy a legalább 400 C°-ot kitevő munka -hőmérsékleten is kellően alaktartó és emel-10 lett vékonyfalú testet készíthessünk, a találmány szerint a kiszorított olyan anyagból állítjuk elő, mely ezen a hőmérsékleten még nagy szakítószilárdságú. ,,Magas hőmérsékleten nagy szakítószilárdság" kife-15 jezésen itt 5000 kg/cm 2 vagy ennél nagyobb szakítószilárdság értendő 500 C° hőmérsékleten és 1500 kg/cm2 vagy ennél nagyobb szakítószilárdság 700 Cp hőmérsékleten. Előnyös, ha még nagyobb szakító-2° szilárdságú, — pl. 500 C° hőmérsékleten 3800 kg/cm2 -nél nagyobb, 700 C° hőmérsékleten pedig 2000 kg/cm2 -nél nagyobb szakítószilárdságú -- anyagokat alkalmazunk. 2^» A hővezetőképesség és szakítószilárdság szempontjából megadott két követelményt számos ismeretes krómvas-, krómnikkel- és krómvas-nikkel-ötvözet elégíti ki. Hogy a kiszorítóbaíi lévő, evakuált vagy 'M a gáztöltésű téren keresztül a hővándorlást is lehetőleg csökkentsük, előnyös, ha a kiszorítóhenger üregében a hőmozgást gátló közfalakat alkalmazunk. Ha ez az üreg evakuált, a közfalak a sugárzást akadá-3ö lyozzák, ha pedig az üreg gáztöltéses, a közfalak az üreg terében a gázáramlásokat gátolják. A találmányt mé;g részletesebben a rajz kapcsán magyarázzuk meg. Az «J 1. ábrán hosszmetszetben a hőgázmotor hengere látható a benne lévő kiszorítóval,a 2. ábra a kiszorító keresztmetszete. Az I. ábrán (10) a henger melegterét, (.11) ennek hidegterét jelöli. A melegteret 45 (12) csatorna veszi körül, melyben elégési gázok keringenek. E gázok hője a (13) faion keresztül a (10) térben levő gázra megy át; a (11) líidqgteret (14) hűtőköpeny veszi körül, mely a kiszorított gázok által 50 tovavitt hőt elvezeti. A meleg és hidegtér közé ezenfelül olyan (15) regenerátor van beiktatva, mely a hőt gyorsan és könnyen felvevő és ismét leadó anyagból áll. Ez a (15) regenerátor az üre-55 ges hengerként kialakított (16) kiszorító testét körülzárja, úgyhogy a kiszorító mozgása közben a gáznak a melegtérből a hidegtérbe, és fordítva, mindig a regenerátoron kell átáramolnia. A hőnek azt a részét, mely a gáznak a (10) térből a (11) 60 térbe való áramlása közben a regenerátorban felhalmozódik, a gáznak a (II) térből a (10) térbe való szorítása közben ismét visszanyerjük. A (16) kiszorító egyik vége mindig a me- 65 légtérben, másik vége mindig a hidegtérben marad. Az egyik végről a másik végre tehát szabályos hővezetés megy vqgbe. Ez a hő a munkafolyamat számára elveszett. Hogy ezt a veszteséget lehetőleg 70 csekély értéken tartsuk, a (16) kiszorító üregének falát olyan anyagból állítjuk elő, melynek hővezetőképessége ' lehetőleg csekély. Hogy ezt 400 C° és magasabb hőmérsékleten elérhessük, szükséges, hogy a fal 75 olyan anyaigból legyen, mely e magas hőmérsékleten is kellően nagy szakítószilárdságú. Ehhez pl. a kiszorító falát 18-25% krómot és 8—21% nikkelt tartalmazó krómnikkelacél-öívözetből, pl. az ű. n. "Wl-acél- 80 ból állítjuk elő. E fém magas hőmérsékleten is szakítószilárdságú és emellett aránylag csekély hővezetőképességű, úgyhogy mindkét támasztott követelményt kielégíti. Ii célra az ú. n. gyorseszíergaacélt is alkah 85 mázhatjuk. A hővezetés további csökkentését érjük el azzal, hogy a (17) üreget szivattyúzással evakuáljuk. Az ekkor még az egyik végről a másik vég felé történő hővándorlás 90 egyik okát alkotó hősugárzást elnyomjuk azzal, hogy az üregben a kiszorító tengelyére merőlegesen több (18) közfalat rendezünk el. Hogy e közfalak elrendezése után a szivattyúzást lehetővé tegyük, a fa- 95 lakat kis (19) nyílássjal látjuk el, hogy pedig a közfalak maguk lehetőleg kevés hőt vegyenek fel, azokat a hősugarakat visszaverő anyagból, pl. korróziómentes fémötvözetből állítjuk elő. ion Ha a kiszorító külső oldala igen nagy nyomásoknak vau kitéve, -- pl. olyan hőgázmotoroknál, melyek nagy közepes nyomással dolgoznak —, úgy ajánlatos lehet, hogy a kiszorító (17) üregét alkalmas pl. 105 a motor közepes nyomásával olyan egyező nyomású gázzal töltsük. Evégből a kiszorító fejében lyukat és ebben esetleg 20 csövet alkalmazunk, melyen át a gáz belülről kifelé csak lassan áramolhaíik. Némi idő no elteltével önműködően egyensúly áll be, melyben a belső gáznyomás a körfolyam közbeni közepes nyomásnak felel meg. Hogy a konvekció okozta, hővándorlást a kiszorítában lévő gázon keresztül gátoljuk, lis
