139791. lajstromszámú szabadalom • Impulzuskeltő nagy ismétlődési frekvenciájú impulzusok létesítésére
1397ÍU. ja le és ennélfogva az ernített bemenőkapocs feszültsége azonnal a -|-B feszültségforrás feszültségének fél értékére növekszik. A műhálózat bizonyos idő múlva teljesen fel-5 töltődik és bemenőkapcsának feszültsége ekkor egyenlővé vá'Jk a +B feszültségforrás feszültségével. Ennek következtében a (16) eső katódájának és a (25) eső anódájának feszültsége is megfelelő értékre növekszik 10 úgy, hogy a (16) cső megszakítja a töltőáramkört, a (25) cső előfeszüllsége pedig annyira csökken, hogy ez a cső érzékennyé válik a vezérlőjel következő impulzusa iránt. 'A (10) műhálózat bemenőkapcsának, a 15 (16) cső katódájának és a (25) cső anódájának előbb említett fesziiltségváUozásait a 2. ábra szerinti (B), (C) és (D) görbéknek" a ti és h időpontok közé eső részei szemléltetik, mimellett ti ama időpont, amelyben a 20 vezérlője! első impulzusa a (40) kapocshoz érkezik, {•> pedig a műhálózat töltése he fejeztének időpontja. A ti—1-> időben létrejövő töltőáram a (27) transzformátortekercsben előre meghatározott sarkítású impulzust lé-'5 tesít, amely a hasznosítókörbe jut. A műhálózat töltésével előidézett eme impulzust az (E) görbe Pc i impulzusa ábrázolja. Ennek időtartama megközelítőleg 2j/LC, ahol (L) és (C) a műhálózat összes induktivitása és •'W összes kapacitása. A ti, t^ időközben a (16) cső vezető állapotú és Sí katódafeszültsége egyenlő a,+B feszültségforrás feszültségének a cső anóda-katódakörében létrejövő íeszültségeséssel csökkentett értékével. ÍJÖ A vezérlőjel következő impulzusának érkezésekor a (16) cső katódájának pozitív •feszültsége következtében nernvezető állapotában marad, a (25) cső ellenben vezetővé válik és kisüti a műhálózatot, mimel'eft a w műhálózat bemenőkapcsának feszültsége azonnal a -!-B feszültségforrás feszültségének felére csökken-A műhálózat kapacitásává'! és induktivitásával meghatározott idő elteltével befejeződik a műhálózat k'sütése és •íö bemenőkapcsának feszültsége nullára csökken. Ugyanekkor nullára csökken a (16) cső katódájának és a (25) cső anódájának feszültsége is, minek folytán a (16) cső érzé• kénnyé válik a vezérlőjel következő impul-50 zusa iránt, a (25) cső pedig megszakítja a kisütőáramkört. A műhálózat kisütését kísérő feszültségváltozásokat a (B), (C) és (D) görbéknek a t?, és U időpontok közé eső részei ábrázolják, mimeltetl a t» időpont az, 55 amelyben a vezérlőjel második impulzusa érkezik, a t* időpont pedig a rnú'háiózat kisütése befejeztének időpontja. A műhálózat kisütése közben a transzformátor elsődleges tekercsének (26) felén átfolyó áram a (27) tekercsben második' impulzust idéz elő. A (iü műhálózat kisütése útján létesített eme impulzust az (E) görbe P,u impulzusa ábrázolja. Ennek sarkítása és időtartama ugyanolyan, mint az előbbi P„i impulzusé. A (D) görbe Ss része azt a feszüi'tségesést ábrázolja, <><"> amely a (25) cső anóda-katódakörében a cső vezető állapotának U—ti időtartama alatt adódik Az (A) görbe további impulzusai a fent ismertetett folyamat ismétlődését idézik elő. 70 Az (E) görbe az eközben létesített impulzusokat szemlélteti, amelyek időbeUleg megegyeznek az (A) görbe szerinti vezérlő impulzusokkal. A vezérlőjelet úgy kell kialakítanunk', hogy az egymásra következő im- 75 pulzusai közötti időközök nagyobbak legyenek a (16) és (25) csövek iontalanításához szükséges időnél és ilymódon mindig csak e csövek egyike legyen vezető állapotában, ntert különben e két cső átmenetileg rövidre- 80 zárhatná a +B feszültségforrást. A találmány szerinti impulzuskeltővel létesített impulzusok ismétlődési frekvenciájának csak a (16) és (25) csövek iontalanításához szükséges idő szab határt. A lehető leg. So nagyobb ismétlődési frekvencia elérése végett a csöveket úgy kell vezérelni, hogy az 'egyiknek a kisülése azonnal a másik cső iontalanításának befejezte után megkezdődjék. Az impulzuskeltőnek a nagyon nagy °° ismétlődési frekvenciájú impulzusok létesítésében rejlő előnye mellett az az előnye is van, hogy hatásfoka nagyon y\ meri a inéiba, i'zalnak mind a töltésekor, mind a kisüíésekoi rendelkezésre álló energiát kihasz-••" nálja impulzusok létesítésére. A 2. ábra. görbéit a leírás egyszerűsítése végett eszményi alakban rajzolt,r.<. A valóságban a töltési folyamatból adódó impulzusoknak kisebb amplitúdójuk van, mint a ki- K)l sütési folyamatból adódóknak, mert a kisütőáramkör ellenállását csak a (10), (26) és (25) kapcsolószervek ellenállása alkotja, a töltőáramkör ellenállása ellenben a megfelelő (10), (17) és (16) kapcsolószervek ellenállá- uk sán felül még a (18) kondenzátor ellenállását is tartalmazza. A létesített impulzusokat természetesen a két áramkör ellenállásának kiegyenlítése útján egyforma erősekké, is tehetjük. A 3. ábra erre alkalmas kapcsolási u< elrendezés kiviteli példáját szemlélteti. A 3. ábra szerinti berendezésben a +B feszültségforrás az 1. ábra szerinti berendezéshez hasonló módon egyrészt a "földeli: