139781. lajstromszámú szabadalom • Foglalat villamos szerkezethez

139781. 3 egyik végfalában kialakított, különálló (37) hornyokba helyezett (36) póluslemezhez erő­sítjük, melynek (38) csavarja van a villamos kapcsolat létesítésére. A másik hajlékony f) (35) lemeznek ugyancsak van (39) pólus­lemeze a tok másik végének (40) mélyedé­sében. A (39) póluslemezt alkalmas módon, pl. hosszú (41) csavar segítségével, a lámpa­tartó másik (17) érintkezőlemezéhez köt-10 jük (5. ábra). A (41) csavar a foglalat fene­kétől a lámpatartó fenekéig terjed, ahol azt a másik (17') érintkező (42) végdarab­jába csavaroljuk. A (34, 35) érintkezőilemezeik közötti (43) 15 áramvezetőtag alakja U-alakú csík lehet, melynek végei a hajlékony (34, 35) lemezek végeivel érintkeznek. E csík a foglálattok lenekének (nem ábrázolt) hornyában nyug­szik. Az érintkezőlemezek rendszerint r u-20 galmas hozzászorulással villamos kapcsolatot létesítenek a (43) áramvezetőtaggai, kivéve, ha azokat a kapcsolónak velük érintkező dugaszai az említett tagtól eltávolítják;, vagyis ami kör e dugaszokat az ívalakú hasí-25 tokokban elfordítják. A hajlékony érintkezőpárok a tok feneké­nek (44) mélyedéseiben mozgathatók (4. ábra) és azokat a szigetelőanyagból, pl. fíberlemezből' készült (45) fedőlemez tartja SO együtt (2. ábra), mely a mélyedéseket elfedi és (47) nyílásokban rögzített (46) peckek révén (4. ábra) a fenékhez van erősítve. A fedőlemez a (43) vezetőtagot is az egye­sített helyzetben tartja. 35 Az előzőkben ismerteteti indítófoglalat a fentemlített bármelyik fajtájú indító kap­csoló befogadására alkalmas, és lehetővé teszi a kapcsolók beiktatását a lámpa mű­ködtető áramkörébe az egy es alkatrészek ÍO elrendezésének és a lámpa ár am vezetékeiTiek minden változtatása nélkül. Most a külön­böző indító kapcsolók szerkezeti felépítését és a szerelési foglalattal való együttműkö­dését fogjuk ismertetni. Í5 A 6. ábra az említett 1,951.112. sz., Wels-féle amerikai szabadalmi leírásban ismertetett indítót tünteti fel. Az indító (50) fűtőellenállását (51,. 52) vezetékek az indító kapcsoló tokjának részét alkotó (55) 50 szigetelő tárcsába szerelt (53, 54) érint­keződugaszokhoz kötik. Az (56) kétlemes alkatelem közvetlenül az általa hevítendő (50) íőtőelknállás mellett foglal helyet és az. (57) vezeték révén (58) érintkeződügasz-55 szal kapcsolatos, melyet ugyancsak az (55, tárcsába szerelünk. Az (56; kétfémes csík másik végén (59) érintkezőfelület, pl. ezüst­érintkező van. Utóbbival együttműködik a hasonló (60) érintkező, mely az aránylag merev (61) érintkezőlemezhez van erősítve. 60 Utóbbit (62) vezeték az (55) lemezbe sze­relt további (63) érintkeződugaszhoz köti. Iládióinteríerencia csökkentésére a (C) kon­denzátort a (63, 58) dugaszokhoz és így egyúttal az (59, 60) érintkezőkhöz kötjük. 65 Hogy az indító kapcsolót a foglalatba kellően szereljék be, az (58, 63) érintkező­dugaszoknak kiszélesített végük van, amely egész könnyen beilleszthető a megfelelő kulcslyuk-hasíték bővebb részébie, de nem 70 megy bele az ívalakú (23) hasítékokba. Amikor egy ilyen kivitelű indítót a fog­lalatba szerelünk, az (58, 63) érintkeződuga­szokat a kulcslyük-hasítékok bővebb ré­szébe illesztjük be és a szűkebb részbe 75 elforgatjuk, ahol azok a hajlékony (24, 25) érintkezőkkel kapcsolódnak. A dugaszok túl­sikianak a hajlékony érintkezők (26) ki­álló részein és így a felfekvési helyükön rögzítve maradnak. Egyidejűleg a dugaszok 80 szélesebb leje, a hasítékok keskenyebb része mellett, a fenék alsó oldalával émtkezifc, ' úgyhogy az indítót mindaddig nem lehet a foglalatból kihúzni, amíg az indítót el nem forgatjuk. Az (53, 54) éi-intkeződugaszo|k 85 ugyanekkor a hajlékony (34, 35) lemezekkel •érintkeznek és ezek kapcsolatát a (43) áramvezetőtaggai megszüntetik, úgyhogy ezek az érintkeződugaszok villamos érint­kezésbe jutnak a lemezekkel. Ekkor az 90 indító kapcsoló kellően be van kötve a fluoreszkáló lámpa működtető áramkörébe. Ebben az áramkörben az áram útja a következő: (64) váltakozó áramú tápvezeték, (65) áramkorlátozó reaktancia, (34) érint> 95 kezőlemez, (53) érintkeződugasz, (50) el­lenállás, másik (54) érintkeződugasz, (35) érintkezőlemez, (66) vezeték, a lámpa bal­oldali (67) izzószálja, (68) vezeték, (24) érintkezőlemez, (58) érintkeződugíasz, moz- 100 gatható (59, 60) érintkezők, másik! (63) érintkeződugasz, (25) érintkezőlemez, (69) vezeték, a lámpa jobboldali (70) izzószálja, másik (71) tápvezeték. Minthogy az (59, 60) érintkezők rendszerint zárva vannak', amikor 105 az áramot a tápvezetékekről bekapcsoljuk, az áram a1 most ismertetett pályát járja be és a (67, 70) katódokat közvetlenül fel­hevíti. Az (50) fűtőellenállás is benne lévén az. áramkörben, a fejlődő hő, az (56) két- 110 Fémest csíkot meghajlítva, az (59, 60) érint­kezőket nyitja. Az (56) csík hőkapacitása azonban akkora, hogy az érintkezők nem azonnal nyílnak, hanem csak bizonyos idő­tartam, pl. 1—4 másodperc; • elteltével, úgy- 115 hogy az árani elegendő ideig folyik át a lámpa katarijain ahhoz, hogy azok az emittálási hőfokra hevüljenek. Az előre

Next

/
Oldalképek
Tartalom