139772. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kriolit előállítására
y 2 1397 7 2. zötti kívánt mennyiségaránynak megfelelően aluminátfelesleget alkalmazunk. Ily módon olyan termékeket állíthatunk elő, amelyeknek alkatrészei között tetszés szerinti ki-' 5 vánt mennyiségarány áll fenn. A fluoridtartalom pl. úgy szabható meg, hogy az annak a íluorveszteségnek felel meg, amely a fémalumínium előállítására való ömlesztési elektrolizisnél fellép. Ezzel krioli;tnak ]0 az elektrolízis alatti külön bevezetése feleslegessé válhat. Tisztátalan agyagföManyagok alkalikus feltárása agyag (agyagföld) előállítása végett, amit a találmány értelmében kriolit 15 előállításával kapcsolatosan eszközlünk, tetszés szerinti ismert eljárás szerint történhetik. A kiindulási anyag, mint pl. bauxit, lábradörit stb. közvetlenül alkálival tárható fel vagy előbb földalkaliák segítsé-20 gével földalkali-aluminátmasszává alakítható át, amelyből alkali behatására alkalialuminátoldatot állítunk elő. A kapott alkalialüminátoldatot az alkalifkloriddal való reakcióhoz közvetlenül fel-25 használhatjuk, kriolit előállítása végett. Azt a kriolitmennyiséget, amelyet az agyaggyártással kapcsolatosan állítunk elő, célszerűen úgy szabályozhatjuk, hogy a keletkező alkalifelesleg az agyaggyártás alkali-30 veszteségeinek felel meg. Így ezt az alkálifelesleget teljes egészéiben a lehető legelőinyösebb módon értékesíthetjük. A kriolitgyártásnak az agyaggyáríással való kombinálása útján a kriolit számára g5 szükséges alumíniumot aluminátlúg alakjában az oxidgyártól a lehető legolcsóbb áron kaphatjuk. A kriolitgyár pedig a maga részéről az oxidgyárnak ugyanazt a lúgmenynyiséget aluminiurnmentesen, de az alkali 40 tekintetében töményebb alakban adhatja vissza. A • kriolit és oxid gyártása közötti arányt úgy szabhatjuk meg, hogy a kriolitgyártól visszakapott alkalirnennviség az oxjdgyár alkaliveszteségét fedezi. 45 Az eljárást különös előnnyel olyan eljárásokkal kombinálhatjuk, amelyek aluminiumoxidanyagoknak, mint bauxitnak, labradoritnak, nefellnnek, stb. mésszel vagy mészkő%-el való átalakítására vonatkoznak 50 és amilyeneket többek között a 33.585., 43.415., 44.305., 56.950. számú norvég szabadalmi leírások ismertetnek. Az így kapott kalciumaluminátmennyiségek extrahálás útján oí'yan alkaliaíuminát-55 tartalmú oldatokat adnak, amelyeket a találmány értelmében fluoridokkal való reakcióhoz közvetlenül^ felhasználhatunk. Az alkalialüminiumfluorid kiosapásávaí kapott oldatokat közvetlenül vagy megfelelő előkezelés után kalciumaluminátsalakok vagy 60 zsugorítási termékek extrahálására használhatjuk fel. A kettős fluoridnak szénsavval való kicsapását célszerűen úgy vezetjük, hogy az oldatban némi szabad NaOII marad vissza. 65 így olyan oldatot kapunk, amely kalciumaluminátsalak. illetve zsugorítási termék újabb mennyiségének extrahálására különösen alkalmas. Ha a szükséges alkalifkioridoldatokat alkaliíolvpát-zsugorítási termék 70 extrahálásával állítjuk elő, jakkor a zsugorítási termék utolsó oldható maradékait úgy tehetjük használhatókká, hogy a zsugorítási termék iszapját ahiminátoldattal utóextraháljuk. 75 Ezt az iszapextrahálást a kalciumaluminátsalak, illetőleg zsugorítási termék extrahálásávaí együttesen vagy az alumínátextrahálásbóí származó iszapnak eltávolítása után eszközölhetjük. A kapott tiszta (világos) ol- 80 datot az alábbi példák érteimében használhatjuk fel. A kombinált eljárással előállított kriolit nagy tisztaságával tűnik ki, amennyiben vasat csak nyomokban és kovasavat legfel- 35 jebb 0.10/0-ig tartalmaz. A leírásban a «fíuorid-zsugorítási termék» («Fluorid-sinter») kifejezést flüoridtartaímú reakciós massza megjelölésére alkalmazzuk, tekintet nélkül arra, hogy azt 90 zsugorítással vagy teljes ömlesztésseí állítottuk-e elő. Ugyanez vonatkozik az «aluminátsalak» megjelölésre is, amelyet mind zsugorított, mind ömlesztett termékekre alkalmazunk. 95 Pékiák: l. Olyan szódaoldáthan, amely literenként mintegy 10 g Na^COs-ot tartalmaz, néhány óra hosszat, 20 és 80 C° közötti hőmérsékleten szabályozott mennyiségű kalcium- 100 aluminátsaíakot extrahálunk. A salakot ' leszűrjük és mossuk. A kapott aluminátoldatban kb. 2 óra hosszat 20 és 80 Cu között szabályozót! mennyiségű «alkatiíolypát-zsugorítási ter- 105 niéket» extrahálunk. Az iszapot leszűrjük. Ha a tiszta (világos) oldatba széjusavgázt vezetünk, kriolit csapódik ki. A gázbevetést úgy szabályozzuk, hog) az oldatban némi szabad1 NaOII marad vissza. A kicsapott 110 kriolitot leszűrjük, mossuk és égetjük (kalcináljuk). Az oldatot új alúminátsalak-rész extrahálására használjuk fel. Amikor a salakextrahálás már befejeződött, a folypát-zsu- 115 gorítási termék előzetes extrahálásából származó salakot hozzáadjuk anélkül, hogy az