139772. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kriolit előállítására

y 2 1397 7 2. zötti kívánt mennyiségaránynak megfelelően aluminátfelesleget alkalmazunk. Ily módon olyan termékeket állíthatunk elő, amelyek­nek alkatrészei között tetszés szerinti ki-' 5 vánt mennyiségarány áll fenn. A fluorid­tartalom pl. úgy szabható meg, hogy az annak a íluorveszteségnek felel meg, amely a fémalumínium előállítására való ömlesz­tési elektrolizisnél fellép. Ezzel krioli;tnak ]0 az elektrolízis alatti külön bevezetése fe­leslegessé válhat. Tisztátalan agyagföManyagok alkalikus feltárása agyag (agyagföld) előállítása vé­gett, amit a találmány értelmében kriolit 15 előállításával kapcsolatosan eszközlünk, tet­szés szerinti ismert eljárás szerint történ­hetik. A kiindulási anyag, mint pl. bauxit, lábradörit stb. közvetlenül alkálival tár­ható fel vagy előbb földalkaliák segítsé-20 gével földalkali-aluminátmasszává alakítható át, amelyből alkali behatására alkalialumi­nátoldatot állítunk elő. A kapott alkalialüminátoldatot az alkali­fkloriddal való reakcióhoz közvetlenül fel-25 használhatjuk, kriolit előállítása végett. Azt a kriolitmennyiséget, amelyet az agyaggyártással kapcsolatosan állítunk elő, célszerűen úgy szabályozhatjuk, hogy a ke­letkező alkalifelesleg az agyaggyártás alkali-30 veszteségeinek felel meg. Így ezt az alkáli­felesleget teljes egészéiben a lehető legelői­nyösebb módon értékesíthetjük. A kriolitgyártásnak az agyaggyáríással való kombinálása útján a kriolit számára g5 szükséges alumíniumot aluminátlúg alakjá­ban az oxidgyártól a lehető legolcsóbb áron kaphatjuk. A kriolitgyár pedig a maga ré­széről az oxidgyárnak ugyanazt a lúgmeny­nyiséget aluminiurnmentesen, de az alkali 40 tekintetében töményebb alakban adhatja vissza. A • kriolit és oxid gyártása közötti arányt úgy szabhatjuk meg, hogy a kriolit­gyártól visszakapott alkalirnennviség az oxjd­gyár alkaliveszteségét fedezi. 45 Az eljárást különös előnnyel olyan el­járásokkal kombinálhatjuk, amelyek alu­miniumoxidanyagoknak, mint bauxitnak, labradoritnak, nefellnnek, stb. mésszel vagy mészkő%-el való átalakítására vonatkoznak 50 és amilyeneket többek között a 33.585., 43.415., 44.305., 56.950. számú norvég sza­badalmi leírások ismertetnek. Az így kapott kalciumaluminátmennyisé­gek extrahálás útján oí'yan alkaliaíuminát-55 tartalmú oldatokat adnak, amelyeket a ta­lálmány értelmében fluoridokkal való reak­cióhoz közvetlenül^ felhasználhatunk. Az al­kalialüminiumfluorid kiosapásávaí kapott ol­datokat közvetlenül vagy megfelelő előke­zelés után kalciumaluminátsalakok vagy 60 zsugorítási termékek extrahálására használ­hatjuk fel. A kettős fluoridnak szénsavval való ki­csapását célszerűen úgy vezetjük, hogy az oldatban némi szabad NaOII marad vissza. 65 így olyan oldatot kapunk, amely kalcium­aluminátsalak. illetve zsugorítási termék újabb mennyiségének extrahálására külö­nösen alkalmas. Ha a szükséges alkalifkio­ridoldatokat alkaliíolvpát-zsugorítási termék 70 extrahálásával állítjuk elő, jakkor a zsugo­rítási termék utolsó oldható maradékait úgy tehetjük használhatókká, hogy a zsu­gorítási termék iszapját ahiminátoldattal utóextraháljuk. 75 Ezt az iszapextrahálást a kalciumalumi­nátsalak, illetőleg zsugorítási termék extra­hálásávaí együttesen vagy az alumínátextra­hálásbóí származó iszapnak eltávolítása után eszközölhetjük. A kapott tiszta (világos) ol- 80 datot az alábbi példák érteimében használ­hatjuk fel. A kombinált eljárással előállított kriolit nagy tisztaságával tűnik ki, amennyiben va­sat csak nyomokban és kovasavat legfel- 35 jebb 0.10/0-ig tartalmaz. A leírásban a «fíuorid-zsugorítási ter­mék» («Fluorid-sinter») kifejezést flüorid­tartaímú reakciós massza megjelölésére al­kalmazzuk, tekintet nélkül arra, hogy azt 90 zsugorítással vagy teljes ömlesztésseí állí­tottuk-e elő. Ugyanez vonatkozik az «aluminátsalak» megjelölésre is, amelyet mind zsugorított, mind ömlesztett termékekre alkalmazunk. 95 Pékiák: l. Olyan szódaoldáthan, amely literen­ként mintegy 10 g Na^COs-ot tartalmaz, né­hány óra hosszat, 20 és 80 C° közötti hőmér­sékleten szabályozott mennyiségű kalcium- 100 aluminátsaíakot extrahálunk. A salakot ' le­szűrjük és mossuk. A kapott aluminátoldatban kb. 2 óra hosszat 20 és 80 Cu között szabályozót! mennyiségű «alkatiíolypát-zsugorítási ter- 105 niéket» extrahálunk. Az iszapot leszűrjük. Ha a tiszta (világos) oldatba széjusavgázt vezetünk, kriolit csapódik ki. A gázbevetést úgy szabályozzuk, hog) az oldatban némi szabad1 NaOII marad vissza. A kicsapott 110 kriolitot leszűrjük, mossuk és égetjük (kal­cináljuk). Az oldatot új alúminátsalak-rész extra­hálására használjuk fel. Amikor a salak­extrahálás már befejeződött, a folypát-zsu- 115 gorítási termék előzetes extrahálásából szár­mazó salakot hozzáadjuk anélkül, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom