139748. lajstromszámú szabadalom • Fúrószerkezet, főképpen földfúrásra

2 139748. 4. ábra az emelőszerkezei hosszmetszeté és az 5. ábra részlet felülnézetben. A talajba behajtandó (1) fúrórúd ren-5 desen nagyobbszámú, egyenként pl. 3 m . hosszúságú, egymássál összecsavarandó rúdszakaszból áll. A (2) kapcsolás cél­szerűen olyan, hogy a rúdaik végeiben belső menetű (2a) fúrat van, amelyekbe, 10 külső menetű csapok csavarhatok. Ezáltal minden kiugrási elkerülünk, úgyhogy a. rudazat az illeszkedési he­lyeken ugyanolyan átmérőjű, mint a többi helyein. A (1) fogan lyukat vagy 15 kengyeleket és (5, 6) ütközőket hordó (3) ütőkölyű a (8) hüvelyből és (9) ékek­ből álló (7) verőtömbbe ütközik. Az (1) fúrórúd a talajon nyugvó (10) emelő­szerkezeten megy keresztül. Ez utóbbin 20 a fúrórúdat keresztülengedő (11). lemez vagy tárcsa fekszik. Az emelőszerkezet a (12) rúddal hajtható. A (8) hüvely középnyílású tömb (2. ábra), amelynek 'nyílása, lefelé szűkül, 25 úgyhogy a (9) ékek kúpos külső oldaluk­kal a hüvely megfelelő (21) falához tá­maszkodnak, ha az ekeket úgy verjük be az (1) rúd és a (8) büvely közötti hézagba, hogy az ékek belső hengeres 30 felületükkel az (1) rúdhoz támaszkodnak. Az ütőkölyű munkalökeíekor (6) ütköző­jével a (9) ékek (11) tejére üt, az ékek erősebben ' szorulnák a hüvelyhez és. a fúrórúdboz, miáltal a verőtömb ai fúró-35 rúdra ékelődik. Az ülés egyszersmind a fúrórúdat ,a verőlömbbel együtt lefelé is hajija. A fúrási be fejez le kor, vagy pe­dig, ha a verőtömböt a fúrórúdon fel­felé el akarjuk tolni, tehát amint a verő-40 tömb az emelőszerkezettel vagv aiz; ezen fekvő (11) lemezzel kerüli érintkezésbe, az ütőkölytíl a fúrórúdion 90"-ka! elfor­gatjuk úgy, hogy ha a kölyü leesik a (6) ütközőknél lejjebb nyúló '5) ütközők 45 érintkeznek a (8) hüvely '15) ütközői­vel, amelyek a köpeny felső (16) élén túlnyúlnak (3. ábra). Az 1- ábra az ütő­kölyű ezen helyzetét mutálja. A. fúró be­hajtásakor ellenben az ülőkőivíí az 1. £0 ábrában feltüntetett helyzethez kéjest 901 ­kal elforgatott, úgyhogy nem az (.">') ül­közök érintkeznek a hüvely (151 ütköző­jével, hanem a (6) ütköző az ékek (11) fejével. 55 Ha viszont a kölyű az 1. ábrabeli hely­zetben áll. amelyben az (5) ütközők a hüvely (15) ütközőire találnak, úgy az "lés az éket oldja. A hüvely és. az ékek azonban rendesen oly erősen ékelődnek egymáshoz ési a í'úrórúdazalhoz, hogy laza Ö0 talajban a fúrórudazat' es, iá verőtömb mozgásukat inkább lefelé folytatják;, sem­hogy a verőtömb a rúdról elválna. Hogy ilyenkor biztosan lehessen a verőtömböt a rúdról oldali, a talaj íelsízine és az. 65 ékek (17) alsó. vége közé az ekek foly­tatólagos lefelé mozgását gátló ellentá­maszt helyezünk. Ilyen gyanánt szerepel­het a (10) emelőszerkezet, amely szilár­dan nyugszik a talajon. Az cmelőszerke- 70 zetet az ülések ellen a fúrórúdat keresztül­bocsátó (18) nyílású (11) lemez védi meg. Ha az ékek alsó (17) vége az emelőszer­kezeten fekvő (11) lemezt eléri és az ütőkölyű a (8) hüvelybe ütközik, az ékek 75 a hüvelytől és a fúrórúdtól elválnak. Ha a fúrórúdíat nem kívánjuk tovább beverni, á verőlömböt az (1) fúrórűdon * bizonyos darabbal felfelé eltoljuk, ami célszerűen úgy történik, hogy a (11) le- 80 mezt a hüvellyel és ékekkel együtt gyor­san felemeljük, mialatt az ütőkölyű abban a helyzetben marad fogva, amelyben az . (5) ütközők nem érintkeznek a (8) kö­pennyel. . Ha a (11) lemez és az oldott 85 verőtömb gyors emelkedésiékor a,z ékek feje a kölyű (6) ütközőjébe ütköznek, a (8) hüvely lehetetlensége folytán emelke­dését folytatja esi ezzel többnyire eléggé megékeli a verőlömböt ahhoz, hogy ez 90 a fúrórúdon rögzítve maradjon addig, amíg az ütőkölyű legközelebbi munkato­ké lénél az ékelési fokozza. Annak az észszerű vizsgálatára, hogy a talaj mekkora ellenállást nyújt a fúró 95 behajtása ellen, célszerű, hogy az ütő­kölyű munkalöketei egyenlő erősségűek legyenek. Ezért az ütőkölyűt • mindenkor egyenlő magassággal kell a verőtömb fölé emelni és ebből a magasságból kéli ön- 100 súlya hatásárai leesnie. Ezen célból az ütő*­kölyűn a találmány szerint a kellő hosz­szúságú (19) mérőrúd van, amely az (1) fúrórúdon jelzést nvújt, ameddig az ütő­kölyűt fel keli emelni. 105 Az 1. ábra szerint a (9) ékek úgy felül, mint alul a (8) hüvelyen túlnyúlnak. Azonban az ékek úgy is szerkeszthetők, hogy végeik alul vagy felül vagv mind­két helyen a hüvely homloklapjain belül 110 esnek. Ekkor az ütőkölyű és a (11) le­mez feltüntetett szerkezeténél az ékek fö­lött,, ill. alatt a (14), ill.. (17) részeket helyettesítő tömböket vagy gyűrűket kell elhelyezni. A középső (6) ütköző esetleg 115 az (5) ütközőkön lúl lefelé meg is hosz­szabítható. Ekkor az ékek ütközőfelületei

Next

/
Oldalképek
Tartalom