139725. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többüregű építőtestek, főleg lemezek előállítására, kötőanyaggal kevert, szálas anyagokból és mintaszekrény az eljárás foganatosításához

Megjelent 1949. évi július hó 15-én. Vk fi Y A R HZA ü A D A LM I B I R fi S A* fl SZABADALMI LEÍRÁS 1.30725.. SZAM. 80 a 43-56 OSZTÁLY. — M-13445. ALAPSZÁM. (Vlll/a., XVII/d.) Eljárás többüregű építőtestek, főleg lemezek előállítására, kötőanyaggal kevert, szálas anyagokból és mintaszekrény az eljárás foganatosításához: Dr. Méhes Emil oki. mérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1948. évi január hó 16. Kötőanyaggal kevert, szálias anyagból (sás, nád, szauna, iiagyapol. faforgács sib.) a többüregű lemezek eddig úgy készüllek, hogy az üregek helyére magoüat rögzítet-5 lek a mintaszekrénybe,, amelyet azután a;z anyagkeverékkél kitöltöttek és ezt sajtolták. Emellett azonban iá magok közé, feerült anyag ;alig tömörült és gyenge bordákat eredményezett 0 A találmány eljárás többüregű építőtestek, főleg lemezek előállítására az említett anyagokból, amely eljárással a magok közti anyagkeverék is jól tömöríthető. Ez eljárás szerint az üregképző magokat 5 az alakítandó test üregei közti bordák vastagságánál nagyobb közökben, rögzí tétlenül helyezzük el a niintaszekrénybe és ez utóbbiba töltött anyagkeveréknek az üregképző magsor. illetve magsorok végein levő, két >0 szekrényfalnak egymásfelé szorításával történő ö&szesajtolásakor az egymáshoz közeledő magok a köztük levő bordalképzőanyagot tömörítik. A csatolt rajz a találmány szerinti eljá>5 rás két foganatosítása módjának négy-négy fázisát szemlélteti. Az egyik foganatosítása módhoz az 1—1. ábrák, a másikhoz az 5—6. ábrák tartoznak. Az í. ábra fekvő mintaszekrény felülné-50 izete, a 2—4. ábrák a mintiaszekrénynek az eljárás egymásra következő fázisait feltüntető függélyes metszetei. Az 5. ábra álló mintaszekrény metszete, a 6—'8. ábrák a mintaszekrényinek az eljárás egymásra következő fázisait feltüntető 35 felülnézetei. Az 1—4. ábrák szerinti munkamenetben az 1. ábrán feiüjnézelben ielointetett, fekvő helyzetű mintaszekrényt alkalmazzuk. E szekrény átellenes (1) és (2) oldalfalai,, a (3) 40 és (4) falak közében eltolhatók. A munlka kezdetén az (1) és (2) falakat a készítendő lemez hosszúságánál nagyobb távolságra toljuk széjjel (1. és 2. ábra). Ezután a szekrény (5) fenekét az üregek alsó 4?, lapjának magasságáig (a 2. ábra szaggatott vonaláig), anyagkeverékkel töltjük meg és erre fektetjük a (8) magokat, mégpedig a készítendő üregek közti bordák vastagságánál nagyobb -közökben. Azután az 50 anyagkeverék betöltését befejezzük és » szekrény (6) fedelét felerősítjük (3. ábra), mire az (1) és (2) oldalfalakat, a 2. ábrán nyilakkal jelzett irányban, a készítendő lemez hosszúságával egyenlő egy- 55 mástóli távolságra befelé szorítjuk (3. ábra). Ezzel az anyag egyirányú saj tolása befejeződött és a magok ia szekrény közepe felé eltolódva, a köztük levő bordaképző anyagot tömörítették. Erre még az 6(1 előbbiije merőleges irányban való sajtolás következik. E célból a szekrény (5) feneke ós (6) fedele három részre van osztva. A. középső (5a) és (6a) darabok a többiektől elválaszthatók és ia 3. ábrán 65 nyilakkal jelzett irányokban egymásfelé