139718. lajstromszámú szabadalom • Ernyőtest és eljárás annak előállítására

2 139T18. alakú nyúlványa áttolható. A második részen is hajlított karimát alakítunk ki, amely az első rész karimájával alább ismertetett módon együtt dolgozik. A cső-5 alakú nyúlvány szabad végét szerelés közben kiperemezzük és e perem útján kifejtett nyomással tartjuk együtt a két alkatrészt, miközben a nyúlvány belső fala a szem „nyílását .határolja. A fogak 10 a két rész bármelyikén kialakíthatók. Ezek helyzete olyan, hogy a másik rész. peremével szemben állanak és összeszerelés kyözben a perem vályúalakú részébe tolják a szövetanyagot. A fogakat céísze-15 rűen a szemnek a központos nyílással kialakított, a csőalakú nyúlványt körülvevő részén képezzük ki. Előnyös:, ha a szem részeinek egymással szemben fekvő és vályúszerűen üreáO ges oldalaikat egymással szembe fordító csatornáik vannak és ezek elrendezésié olyan, hogy a szövettestnek az abban kialakított nyílást körülvevő részét összeszereléskor hajtogatás közben maguk közé 25 szorítják. A szövettestet alkotó cikkeiket egymással a szokásos módon összevarrjuk, azonban nem végig. A varrat csak addig terjed!, ahol szereléskor a szemel elhe-30 lyezzük. A varratok végei határozzák meig azt a nyílást, laanelyen a szem egyik részén kialakított csó'aüakú -nyúlvány áthatol. A cikkek ilymódon szabadon maradó végeit vagy levágjuk, vagy pedig 35 ezt a műveletet megtakarítva — amit a találmány szerinti szem alkalmazása lehetővé tesz — azokat az ernyő testére visszahajtjuk. Ezután a szem két részét úgy szorítjuk egymáshoz, hogy azok a M) szövettest középső részét maguk közé befogják és széleik a cikkek egymással összevarrott és szabad szlakaszait is rögzítik. Ily módon a szövettestet alkotó cikkeivel eddig ismert módon, lényegében három-45 szög alakban szabhatjuk ki. A cikkek belső vegei azonban sziabadon maradnak és szaporítják a befogó részek közé Ikerülő anyag mennyiségét, ami a befogás szilárdságát fokozza. 50 Hogy a találmány szerinti szemalakú szerelvény alkalmazását lehetővé tegyük, a szövettestben a fentemlített csőalakú nyúlvány átbocsátását megengedő nyílást készítünk, majd szerelés előtt a szövet-55 testet kifordítjuk, úgy, hogy a használat közben belül fekvő oldal kívül feküdjék. Ezután a szem csőalakú nyúlványát a szövettest központos nyílásába toljuk, még pedig az ernyő kifordított állapotában a homorú oldal felől. Ekkor a hyúlványos 60 szemrész külső pereme a cikkek varratainak a központ felé eső végét alulról támasztja meg. Ezután ia központos nyílással készült szemrészt a szövettestből kiálló csőalakú nyúlványra helyezzük, 65 végül a két részt úgy szorítjuk egymásra, hogy peremeik befogják a szövettest közéjük eső részét, miközben a csőalakú nyúlvány szabad vége mentén karima alakjában kihajlik, majd a pe- 70 rem szegélye — alkalmas szerszám behatása alatt — lefelé hajlik és a nyúlvány e' része a szem két részét összefogva azok axiális irányú, egymástól való eltávolodását meggátolja. A most már defor- 75 máit nyúlvány középső részében van az ernyő nyelét befogadó központos nyílás. Ha a cikkek szabad végeit nem vágjuk le, úgy a csőalakú toldattól kifelé az ernyőtestre visszahajlított cikkcsúcsok belső 80 végeit a szem részek a cikkek egymással összevarrott részeivel együtt maguk közé befogják. Akár levágjuk a cikkek össze nem varrott végeit, akár nem, célszerű, ha a szem részei közé, az ernyőtest belső 85 oldalán, szövetből vagy má< hajlékony anyagból1 készült, gyűrű- vagy sapkaalakű betétet helyezünk. Az ilyen gyűrű- vagy sapkaalakú test az ernyőtest belső oldalát csinosabbá teszi és azon tetszőleges 9(f jelzések, például védjegy helyezhető el. ' továbbá kopással szemben védi az ernyőtestet a nyél töve közelében, ha az ernyő csukott állapotban van. A leírt eljárás eredményeképpen az ernyő külső oldala 95 is sima és csinos. Hogy a szemnek az ernyő testében való központos elhelyezését biztosítsuk, célszerű, ha szereléskor a szövettestet megfelelő alakú, domború formán kifeszít- ív> jük. A forma közepén vannak a befogó, illetőleg a szem részeit összeszorító szerszámok elrendezve. Az ernyőt a formán a forma kerülete mentén előre elrendezett rögzítő elemekkel, például tövisek- lüi kel, rögzítjük, majd ezután a szem" részeit a szöyettesten elhelyezve azokat a szerszámokkal összeszorítjuk. A forma alakja célszerűen megfelel la' használat közben kifeszített ernyő alakjánaík. Hogy 1 a szövettestnek a formán való szabatos elhelyezését megkönnyítsük, a szövet kerületén kicsiny szemeket, a formán pedig e szemekbe nyúló és ezáltal a szövettestet meghatározott helyzetben rögzítő f csapokat rendezünk él. Ezeket a szemeket később előnyösen használhatjuk fel arra, hogy azok közvetítésével az ernyő-