139680. lajstromszámú szabadalom • Rajzszeg
Megjelent 1949. évi július hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI Bí ROSA'S SZABADALMI LEÍRÁS 139680. SZÁM. * 70 e OSZTÁLY. — T-7503. ALAPSZÁM. (XVI/a.) . Rajzszeg. Tardi István alezredes, Budapest és Németh Gyula ékszerész, Budapest. A bejelentés napja: 1948. évi április hó 17. A jelenleg elterjedi rajzszegeknek komoly hátránya, hogy kiemelésük bonyodalmas és rendszerint segédeszközt vagy nagyobb gyakorlatot, különös ügyességet 5 igényel. Még így is előfordul, hogy segédeszköz nélküli rajzszögkiemelés közben a köröm beszakad vagy letörik, amiből az1 után további kellemetlenségek származhatnak. 10 A találmány ezt a nehézséget küszöböli ki és lényege abban van, hogy a rajzszegfej egy része felfelé homorú, gö>mbsüvegszerűen felhajlik: A rajzszegfej: többi része szolgál a rajzlap leszorítására, ez-15 ért a találmány egy előnyös kiviteli alakja szerint a rajzszegfej e részének alsó felülete érdesítve lehet, aminek hatása az, hog\» a rajzlapot az ily rajzszeggel akkor hatásosan, leszoríthatjuk, ha a 20 rajzlapot az átszúrástól megakarjak kímélni. Az ily rajzszeg kiemelése akként történik, hogy a gömbsüvegszerűen felhajló rész szabad szélét lenyomjuk, mire az emelőhatás révén a rajzszegfej leszo-25 rító része a rajzlaptól eltávolodik, a rajzlap felszabadul, a rajzszeg pedig ujjaink számára hozzáférhetővé és kiemélbetővé válik, A mellékelt 'rajz a találmány két kiviteli példáját mutatja be. Az 30 1. ábra a találmány egy kiviteli példájának függőleges metszete, a 2. ábra ugyanennek felülnézete, a 3. ábra a találmány más kiviteli példájának oldalnézete, végül a 85 4. ábra ez utóbbi kiviteli példának felülnézete Az 1. és 2. ábrában bemutatott kiviteli alaknál a rajzban baloldali (a) rajzszegfejrész való^ a papiros leszorítására, ezért 40 ennek alsó (b) felülete érdesített lehel. A kiemelés céljára a rajzban jobboldali felfelé homorú gömbsüvegszerűen felhajlitott (c)rajzszegfejrész való. A (d) rajszegtüskét, mely a rajzszegfej közepéből nyúl 45 felfelé, a szokásos módon a rajszegfejből való kicsákozásisal alakítjuk ki és az ismert eljárások szerint sajtolással, hengerléssel, mángorlással munkálhatjuk meg. A, 3. és 4. ábrában bemutatott rajzszeg 50 az előbb tárgyalttól csak annyiban különbözik, hogy két (d) rajszegtüskéje van, melyeket az (a) rajzszegfejrész oldalából csákozással hasítunk és hajlítunk le.
