139650. lajstromszámú szabadalom • Bordás tégla

Megjelent 1949. évi július hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 130650. SZÁM. 37 b OSZTÁLY. — B-16783. ALAPSZÁM. (VIII/íl XVII/c.) Bordás tégla. JEUum Anna ginin. tanuló, Bifdapest. A bejelentés napja: 1948. évi január hó 7. A közönséges téglával való falazásnál a kőművesnek gondosan ügyelnie kell arra, hogy az egymás fölé és -mellé helyezett téglák közti habarcsréteg mindenütt egyenlő 5 vastag legyen és a téglák szomszédos lap­jai párhuzamosan feküdjenek. A lerakott téglákat, ebből a célból időtrabló és nagy szakértelmet igénylő munkával kell egy­máshoz igazítani. A találmány lehetővé 10 teszi, hogy ez a nehézség kiküszöbölhető és a találmány szerinti téglával a falazás gyorsan, aprólékos igazítási munka nél­kül, sokkal kevesebb szakértelemmel végez­hető s a téglák közti hézag, illetve a héza-15 gokat kitöltő habarcsréteg mégis egyenlő vastagságú, a szomszédos téglalapok hely­zete pedig párhuzamos lesz. A találmány lényege az, hogy a talál­mány szerinti tégla lapjain bordák vannak 20 kiképezve, amelyek magassága egyenlő az­zal a habarcsréteg vastagságával, mely a falazásnál az egymás felett és -mellett el­helyezett téglák közt szükséges. A bordák a falazásnál egymás mellé vagy egymásra 25 helyezett téglák szomszédos lapjainak egy­máshoz viszonyított helyzetét úgy a pár­huzamosság, mint a hézagvastagság szem­pontjából biztosítják és így a kőműves munkája gyorsabb és könnyebb. A talál-30 mány szerinti téglával való falazásnál a ha­barcsot nem kell a téglának a falba helyezé­sével egyidőben elhelyezni ,hanem lehet a falazás egy részének elkészítése után — esetleg gépi úton is •— a hézagokba jut-35 tatni. A bordák magasságát a téglák közt szükséges hézag vastagsága határozza meg, alakjuk azonban tetszőleges,, pl. le­hetnek S alakúak. A téglagyártás körülmé­nyeire figyelemmel célszerű a bordákat egyenes vonalúra készíteni és a tégla leg- 85 kisebb lapjával párhuzamosan kialakítani. Kiképezhetjük továbbá a bordákat a tégla egy vagy több lapján, célszerű azon­ban a téglának három egymással érintkező es egymásra merőleges lapját látni el a bor- 40 dával és a többi három lapját simán hagyni. Amennyiben a téglának több, mint három lapját vagy pedig két-két egymással párhu­zamos lapját látjuk el bordákkal, úgy a bor­dák alakját és elhelyezését úgy kel! megvá- 45 lasztanunik, hogy a téglával való falazásnál az egymással szomszédos tégláknak egymá:t takaró lapjain kialakított bordák ne keresz­tezzék vagy ne fedjék a takart lapokon ki­képzett bordákat, mert ellenkező esetben a 50 téglák közti hézag a szükséges hézagnak kétszerese lenne. A mellékelt rajz a találmány szerinti tégla kétféle példakénti kiviteli alakjai három-három nézetben mutatja, ezenkívül 55 pedig falrészletet is ábrázol elölnézetben a második kiviteli alak szerint készített tég­lából. Az 1. ábra olyan kiviteli alakot mutat, melynél a tégla egymásra merőleges és 60 egymással érintkező három (a), (b), (c) lapján vannak bordák, míg a másik három (a), (b) és (c) lap sima. Az (a) lapon két (1), a (b) lapon egy (2) és a (c) la­pon szintén egy (3) borda van, 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom