139620. lajstromszámú szabadalom • Fekhellyé alakítható ülőbútor

Megjelent 1949. évi július hó 15-én. MAfiYAE SZABADALMI BÍRÓSÁG' SZABADALMI LEÍRÁS 139620. SZÁM. 34 g- 11—$1 OSZTÁLY. — M-l 34:««. ALAPSZÁM. (VIU/c.) Fekhellyé alakítható ülőbútor. Molnár Sándor és Sebes László kárpitosok, Budapest. ' A bejelentés napja: 1948. évi március hó 20. A fekhellyé alakítható ülőbútorok álta­lános hátránya, hogy ágyneműférőhelyük kicsiny és ennek használata, azaz az ágy­nemű ki- é§ berakása kényelmetlen, fá-5 rasztó. Agynemíítárolásra elsősorban az ülés alatt elrendezett fiókot használták, majd mikor ez szűknek bizonyult, javasol­ták az ülőbútor támlarészének . ágynemű­tartóként való kiallaikítását is. A támlarész-JO ben tárolt ágynemű azonban nehezen voll hozzáférhető és az ülőbútor kezelése bo­nyodalmassá vált. Ezérl az ily szerkezeti megoldások nem bizonyultak kielégítőnek. A találmány oly, fekhellyé alakítható 15 ülőbútor, melynél a támlarészben tárolt ágynemű kiemelése nagy mértékben egy­szerüsül. A találmány szerintii ülőbútor támláját egy, alsó éle körül csuklósan előrebuktatható tábla alkotja, melyhez egy '"> vele együttmozgó ágyneműtartó-tok csatla kőzik. Ez az ágyneműtartó-tok a találmány ülőbútorként való hasznalatakor a bútor­váz 'támlarészének megfelelő terében he­lyezkedik el, fekhellyé alakításakor azon-25 ban, a támlatáblia előrebuktatásakor, onnan kiemelkedik és az ágyneműt magára a fekhelyre viszi. Az eiőrebuklatott támla­tábla háta a tok felnyitása után felszabadul és a fekhelyfelület egy részét,, előnyösen 30 fejrészét alkotja. A mellékelt rajz a találmánynak oly kiviteli alakját mutatjia, mely kettős ággyá alakítható kanapé és egy harmadik fekhely létesítésére is alkalmas. Az 1. ábra az ülőbútor-helyzetben- lévő ka- 35 napé metszete vázlatosan. A 2. ábra a fekhely-helyzetet mutatja ha­sonló ábrázolásban, míg a 3. ábra a kiviteli példa vázlatos távlati képe. H) A rajzban is ismertetett kiviteli pél­dában a találmány szerinti bútor négy fő­részből áll, nevezetesen az (a) bútorvázból, a (b) ülésből, a (c) támlatáblából és a (d fiókból. A fekhellyé alakítás oly módon 45 történik, hogy a (d) fiókot előrehúzzuk. Ez utóbbi bizonyos mértékű előrehaladás után, ismert menesztők révén magával vi­heti a (b) ülést, mely az (a) bútorváz (e; léceire támaszkodva halaid előre,, majd 50 külső véghelyzetében egyrészt a görgős (d fiókra, másrészt az (e) lécekre támaszko­dik. Ebben a működésben résztvevő me­jiesztők, valamint mozgáshatárolók maguk­ban véve ismeretesek. Hasonlóképpen, is- 55 méretes a kettős üléspárnázás széthajtása révén való fekhelylábrész-kialakítás;, miikor is a széthajtott párnázat egy része ai fió­kon, illetve az ez utóbbin helyet foglaló táblán vagy rácsozaton nyugszik. 60 A fekhellyé alakítás következő művele­tében szereplő (c) támlatábla, illetve, az ennek felhasználásával kialakított ágynemű­lároló-tok a találmány lényeges része. A 'c) támlatábla lényegileg hátoldalán véko- 65 uyan kárpitozott keret, melyhez a bútor­végeknél levő szélein, az (f) karfákkal pár­huzamos síkban az íja) bútorváz támla­részének belső terébe nyúló (g) oldallapok

Next

/
Oldalképek
Tartalom