139613. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízszegény nitrofoszfátok előállítására
JLl#CH.» JLt#. Ezen kívül a tésztás és folyékony massza szárítása tudvalevőleg, a rossz hőkicserélés folytán, nagy nehézségekbe ütközik. Vizsgálataink folyamán kitűnt, hogy a szárítás 5 igen jó hatással foganatosítható, ha azt a hólyagos feltárási terméket, melynek térfogatsúlya pl. csupán 0.6—0.8, célszerűen szitafenekes tartályokba öntjük és közvetlenül érinek megtörténte után. a szitafeneken 10 és a hólyagos masszán 50—120 C°-os lég áramot fúvatunk át. A feltárási1 massza hólyagos szerkezete fofliytán, a Jégáram finom elosztásban megy át a masszán. Ezáltal a íiitrofoszfát és a szárító levegő között magy-15 mérvű érintkezés érünk el és ennek megfelelően a szárítási teljesítmény aránylag nagy lesz. A szárításhoz az említett magasabb hőmérsékletű, pl 170 C°-os forróléggázokat is használhatunk, ,ha sebességüket 20 akként fokozzuk, hogy ia massza hőmérséklete a 60 C°-ot, célszerűen a 40 Cö -ot meg ne haladja. A* 120 C°-ig növelt szárító levegő nem melegíti fel a masszát a kb. 50 C°-ps feltá-25 rási hőmérséklet fölé, mert a maászán átvezetett meleg légáram állandóan sok vizet párologtat el és az ehhez szükséges párolgási meleg a légáramtól vonatik el, úgyhogy a massza nem melegedik fel. A szárí-30 tandó massza hőmérséklete a legtöbb esetben 40—60 C° között van. Ha a dihidráífokoziaton túlmenő szárítást mellőzzük, akkor a vízben oldható foszforsav mennyiségének csökkenésé és nitrögénoxidok fej-35 lesztése meszemenően meggátolható. A víz szegény riitrofoszf átoknak szemcsés alakban való előállítását célzó, találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy nyers foszfátokat, azaz foszforiteket híg, 50—60%-os 40 salétromsavval, erős kavarás közben, feltárjuk és a meleg, hólyagos-tésztás feltárási masszát, a lágyulási hőmérséklet fölött, pl. 40—60°-on, forró, kb. 50—170°-os lég áram átfúvatásával addig szárítjuk, míg 45 víztartalma 1 mol. mésznitrátként 2—3 mol., majd a 'kapott szárított hólyagos masszát, keverés és megszilárdulás közben, aprítás és szemcsézés útján, szemcsés alakba hozzuk. Az ismertetett eljárással ;> 50 massza ia szárítás alatt hólyagos jalaikban fokozatosan megkeményedik és meggátoljuk szívós, tömör állapotban való zsugorodását. A kezelés pl. szabadon mozgó aprítószervekkel ellátott dobban történik, vagy pe-55 dig iaprító csavarokkal morzsoljuk szét •> masszát, szitákon, lyukgatott lemezeken más efféle szerveken előzetesen foganatosított, esetleg átsajtolása után. A szárító gázok kedvező hőmérsékleti tartománya 50 és 100 C° között fekszik, 60 azonban a legjobb teljesítmény elérésére 70—100 C°-ig megyünk. A feltárási massza hőmérsékletének a végtermék lágyulási hőmérséke fölött kell feküdnie. Ez a hőmérséklet a nyersföszfát minősége és laz ai- t;:, kalmazott sav töménysége szerint változik, A massza hőmérsékletének tehát 40° fölött kell feküdnie, de célszerűen ne haladja meg a 60 C°-ot. Ily hőmérsékleti viszonyok között a feltárási termék tartósan hólyagos- 70 tésztaszerű massza, lamely a forró levegő átvonulásával szemben csekély ellenállást támaszt, úgyhogy aránylag erős légáramot könnyen fúvathatunk át a masszán. Feltűnő, mily nagy levegőmennyiségek fúvathatok 75 át. a porózus masszára, mimeliett az átfuva tási sebesség pl. 0.05 mm/sec, vagy ennél nagyobb. Á vízelvonás folytán a feltárási termék lágyulási hőmérséklete növekszik; a hólyagos massza szemlátomást megszilár- 80 dul, mimeliett porozitását megtartja. Szárítás után a termék nem abszolút egyenletes, mert a levegő beáramlási oldalán legalul fekvő részecskékből, szükségképpen, több víz vonatott el, mint a levegő ikilépési 85 oldalán fekvő, legfelül fekvő részecskékből. A szemcsézés előtt tehát gyúróműben, vagy megfelelő szerkezetű elosztóban a masszát át kell keverni és tömöríteni. Ez előnyösen az aprító- és szemcsézőkészülékben megy 00 végbe. Példák: A nitroíoszfát előállítása és szárítása pl. ;Í következőképpen történik: 1. Tunisz-foszfátnak 50%-os salétromsav 95 val való feltárásával előállított masszát, amely összesen kb. 13% P2 05-t, (melyből 10.7% a vízben oldható), 6.3% nitrogént és 30.4% vizet tartallmaz, szitafenelkes tartályban meleg levegővel megszárítunk, 100 C°-os 1.00 levegőt vezetünk át a hólyagos, porózus masszán; a levegő kilépési hőmérséklete 47 C°; a száraztermék hőmérséklete 40 C°. 3V2 órás szárítás után, a termék összesen kb. 15.6% P2 0 3 -t (melyből 12.9% 105 a vízben oldható), 7.6% nitrogént és 16.5% vizet tartalmaz. 1 mol. mésznitrátra tehát kb. 3 mol. víztartalom esik. A N-kiterme-Iési hányada az alkalmazott salétromsav nitrogénjének 97%-a. j,i0 A nitrofoszfát száradása 3V2 óra múlva be van fejezve. A vízveszteség, száraz nitrofoszfát-tonnánként 12.000 m2 levegő felhasználása mellett, "240 kg, azaz a példa szerint légiköbméterenként 16.6 g víz 115
