139585. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tenyésztett növények gombás betegségeit, különösen a peronoszpórát leküzdő szer előállítására

„Megjelent 1949. évi július hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BIRoSÄG SZABADALMI LEÍRÁS 139585. SZÁM. 45 1 OSZTÁLY. — C-5901. ALAPSZÁM. (IV/h/l., X/h.) Eljárás tenyésztett növények gombás betegségeit, különösen a peronoszpórát leküzdő szer előállítására. Spolek pro ehemiekou a hutni vyrobu, národni podnik cég", Prága, ezelőtt: Präger chemische Werke A. G. Prazské chemické zavody a. s. prágai cég jogutóda. A bejelentés napja: 1944. évi június hó 7. Németországi elsőbbsége: 1943. évi október hó 26. A gombás betegségek, különösen a szőlőt. támadó peronoszpóra leküzdése emberi munkának és értékes vegyszereiknek évrőlévre igen nagy mennyiségeit igényli. Mint-5 hogy a szőlőszüreteknek mennyiségi és minőségi tekintetben kielégítő eredménye csak a szőlőnek rézkészítményekkel való gondos permetezésével lehetséges,' az erre a célra használt rézmemnyiiség magán-- és nemzet-10 gazdasági szempontból nagy jelentőségű. Annál is inkább, mivel Európa a maga egészében tekintve rézszegény szárazföld. Békeidőben a szükséges devizamennyiségek beszerzése az európai gazdasággal 15 szemben nagy követelményeket támaszt, háborúban pedig a szőlőtermeléshez nélkülözhetetlen rézmennyiségek a hadifelszerelési célokra rendelkezésre álló rézkészle-. tet csökkentik, 20 Ezeknél az okoknál fogva Európának ' minden szőlőtermelő országában már hoszszabb idő óta fáradoznak azon, hogy a rezet a peronoszpóra leküzdésére teljesen pótolják vagy a rézfogyasztást a rézvegyüle-25 lek új alkalmazási alakjaival legalábbis a lehető legkisebb mértékre csökkentsék. A réz teljes pótlása eddigelé sehol sem sikerült. A peronoszpóra elleni küzdelemben még a magukban véve nagyim értékben 30 gombaölő higanyvegyületek is felmondják a szolgálatot. így annál sürgősebb .az a feladat, hogy a rezet a szőlő- és gyümölcstermeléshez oly alakban használhassuk, mely alkalmas i'arrai, hogy a réz kihasználását a legmesszebbmenő mértékre fokoz- 85 zuk. Ebben az; irányban már vannak lehetőségek. Igv pl. Grubitsch munkája (Oest. Chemikerzeitung 43, 214, C 1941,' I. 2988), mutatja, hogy a permetezett rétegekben foglalt rézből valóban csak igen csekély 40 részt használnak ki. Azonban a peronoszpóra leküzdésének a magukban véve elméletileg szükséges csekély rézmennyiségekkel való gyakorlati megoldása még mindig megoldatlan feladat. Az alkalmazott ke- 45 szítmények széts'zórási fokának sok esetben megkísérelt növelése bizonyos rézmegtakarítással járt ugyan, azonban anélkül, hogy a kitűzött célt, vagyis a perouoszpórának az elméletileg szükségelt mennyiségekkel való 50 tényleges leküzdéséi csak némiképpen is elérték volna. Ezért abból a megfontolásból indultunk ki, hogy az eddigelé járt utakat el kell hagynunk és a réz alkalmazásának elvi- 55 •leg új útját kell keresnünk. Erre a célra mindenekelőtt azt kíséreltük- meg, hogy oldható rézsókat nagy mértékben alktív hajcsöves jellegű hordozókon adszorbeáltassunk. Számoltunk azzal, hogy a hordozó- 60 nak öregedési jelenségei folytán az oldható rézsók mindig újabb, kis mennyiségeinek