139573. lajstromszámú szabadalom • Készülék csővezetéken átáramló közeg által leadott melegmennyiség mérésére

t 1S95T3. berendezéssel jellemezhető, amely a gene­rátort, vagy az általa gerjesztett áramot olyan módon befolyásolja, hogy az áramló közeg mennyiségének változásai a nyert 5 áram feszültségének pontosan ugyanolyan százalékos változásainak felelnek meg. Ezt a generátor forgórészének egy állandó váltakozóáramú feszültséggel és állandó frekvenciával táplált aszinkronmotor rö-10 vidre zárt forgórészével való mechanikus úton történő összeköttetése által érjük el. A találmány további jellemzői az alábbi leírásból és a mellékelt rajzban vázolt al­kalmas foganatosítási példából tűnnek ki. 15 ]. ábra egyesített hő- és vízmennyiség­mérő készülék hosszmetszete, a 2. ábra a készülék diagrammja. Az (1) ház és a (2) csatlakozókarima által bezárt vízmennyiségmérő a nem áb-S0 rázolt vezetékbe van beépítve, melynek belső átmérőjét D jelöli, és melyen keresz­tül a víz a (3) nyíl irányában folyik. Az (1) házban a (4) cső van elhelyezve, amely sárgarézből, plexiüvegből vagy hasonló 25 anyagból készült, és egyik végén a cső­alakú (5) testtel van összekötve, amely egy állandó váltakozóáramú feszültséggel éc - állandó frekvenciával táplált aszinkron­motor rövidre zárt forgórészeként van ki-30 alakítva, amely motor állórészét (6) jelöli. A csőalakú (4) közdarab másik meghosz­szabbított (7) vége kisebb külső átmérőjű. A (7) részre a villamos generátor (8) mág­nese van felerősítve, amely generátor álló-35 részét (9) jelöli. A mágnes célszerűen ma­gas hőállóságú és csekély reverzibilis per­meabfl it ássál rendelkező különleges ötvö­zetből áll, hogy a gerjesztett váltakozó me­zőnek a mágnesre gyakorolt lényeges gyen-40 gítő hatását kiküszöböljük. A turbina lapát­jait két, külön (10) és (11) részből állnak, amelyek közül az egyik a (8) mágnessel, a másik a (4) közdarabbal van összekötve. Amint a rajzból kitűnik, a lapátok beömlő 45 élei lekerekítettek, miáltal az ütközési vesz­teségek, a beömlési szög változása követ­keztében lényegesen csökkennek. A fent­említett forgórészek a rozsdamentes anyag­ból készült (12) középső tengelyre vannak 50 felerősítve, amely a (13) és (14) csap­ágyakban van lehetőleg kis súrlódási ellen­állással ágyazva. Ezeket a csapágyakat a (15) ill. (16) bordák tartják. A víz áram­lási irányából nézve a turbina előtt lévő 55 (15) bordák a turbina vezetőlapátjaiként vannak kialakítva. A (4), (5) és (8) ré­szek valamint a (6) és (9) állórészek kö­zött a (17) és (18) kiugrásokkal ellátott (19) cső van elhelyezve, amely a ház egész hosszában nyúlik és a beömlő- és kiömlő- 60 oldal között labirint tömítésként szolgál, hogy a mérő álló és mozgó részei között lévő gyűrűalakú rés tömítetlenségi veszte­ségeit lehetőség szerint csökkentse. (20) és (21) az (1) házon lévő, az aszinkronmotor tíö és a generátor álló részeihez vezető villa­mos vezetékek számára való nyílásokat je­leznek. Amint az a rajzból kitűnik, a (4), (5) és (8) részek belső átmérői lényegileg ugyanakkorák, mint a csővezeték D belső 70 átmérője. A motor tekercselése áramát a hálózatból kapja, szabályozható ellenállással ellátott transzformátoron keresztül, úgy, hogy a feszültség változtatható. A (6) állórész az 75 (5) forgórészhez viszonyítva tengelyirányr ban el van tolva, miáltal az utóbbi olyan tengelyirányú erőnek van kitéve, amely a (12) tengely tengelyirányú csapágy-nyo­másával ellentétes irányban hat, úgy, hogy 80 a csapágysurlódás csökken. A forgórészek súlya ill. tömege, és más körülmények, mint pl. a vízsebességnek a turbinára ható összetevői, egyenirányító ellenállás és hasonló körülmények követ- 85 keztében a vízsebesség és a (9) generátor­ban keletkező feszültség közötti összefüggés karakterisztikája olyan, hogy a vízmennyi­ség változásainak a generátor feszültségé­nek nem.ugyanolyan százalékos változása 90 felel meg. Ezenkívül a legkisebb vízmeny­nyiség, amely szükséges a turbina megin­dításához és biztos üzembentartásához, nem olyan csekély, mint a gyakorlatban bizonyos*^ esetekben, előfordulói vízmennyi- 95 ség, pl. saját körfolyamban dolgozó me­legvízellátó berendezéseknél. A vázolt, kiegyenlítő tekercselés nélküli készülék­nél [motor (5), (6)] kapott karakte­risztika alakja pl. olyan, mint azt a 2. átí- íoo rában látható (a) vonal ábrázolja. Ebben a diagrammban az abszcissza a (v) víz­sebességet, tehát, az időegység alatti víz­mennyiséget, az ordináta pedig a (9) gene­rátor által gerjesztett (E) feszültséget je- 105 lenti. Amint a 2. ábrában látható az (a) vo­nal bár lineáris, de nem fut be a null­pontba, tehát a forgórendszer, a turbina és a generátor mágnese csak akkor kezd fo­rogni, amikor a vízsebesség egy bizonyos no Va értéket elér. Ebből következik, hogy a vízsebesség egy bizonyos változása a gene­rátor-feszültség nem ugyanolyan százalékos változásnak felel meg, úgy, hogy a kapott mérési értékek a valódi értékektől többé- 115 kevésbbé különböznek. Ezt a hibaforrást a vázolt kiegyenlítő te­kercseléssel kiküszöböljük, amely tekercse-

Next

/
Oldalképek
Tartalom