139539. lajstromszámú szabadalom • Kisütőcsöves berendezés

4 139539. ahol az elektronok mozgási iránya megfordul, tetemesen kisebb legyen, mint a fékmező többi részében. A 2. ábra szerinti berendezésinél, ahol a 5 (10) .fékmezőelektróda a vezérlő elektródák tengelyirányára merőleges, sík lemez, melynek a katódhoz képest negatív potenciálja van, e célból a (10) elektróda közelében, ennek a szomszédos határoló elektródára 10 néző oldalán, második (14) elektródát helyezünk el. Ez az elektróda hengeres és az elektronpályát körülveszi, emellett a potenciál a katódpotenciálnak felel meg. Amint fentebb már említettük, az elek-15 trónok, miután mozgási energiájuk egy részét leadták, végeredményben a vezérlőtertet körülvevő egyik elektródába ütköznek. Minthogy azonban azok az elektronok, amelyek az egyik (7a) vagy (7b) vezérlő 20 elektródához ütköznek, a (12) kört nem kívánatos módon csillapítják, kívánatos az, hogy az elektronok lényegileg a (6), (8) határoló elektródához ütközzenek. Az ismertetett berendezésnél, ahol a ve-25 zérlő elektróda vagy -elektródák hengeresek, előnyös, ha e célból a sík lemezből való (6), (8) határoló elektródákon kisebb - átmérőjű köralakú nyílások vannak, mint a vezérlő elektródán, illetve elektródákon, 30 amint ez az ábrákon iis látható. A találmány szerinti berendezés egyik előnyös sajátossága, hogy a (9), illetve (12) körben gerjesztett rezgések amplitúdóját igen egyszerű módon modulálhatjuk, még 35 pedig úgy, hogy az elektronnyalábot létesítő rendszerben olyan vezérlő elektródát alkalmazunk, amellyel az elektronnyaláb intenzitását valamely moduláló feszültség ritmusában vezérelhetjük. Ez a vezérlő 40 elektróda, amint magában véve ismeretes, pl. a katód és a gyorsító elektróda között elhelyezett vezérlőrács lehet. A modulált rezgéseket ez esetben pl. a (9), illetve (12) körből úgy vehetjük ki, hogy e körhöz -in-45 duktív vagy kapacitív úton fogyasztóimpedanciát csatolunk. A találmány szerinti, ismertetett berendezésnél az ábrázolttól eltérő rezgőköröket is .alkalmazhatunk. Lehet pl. olyan rezgőkö-50 röket is használni, amelyeknél a vezérlő elektródák nem csak a rezgőkör kapacitásának lényeges részét, hanem a rezgőkör induktivitásának egy részét is alkotják. Ez ' az eset áll fenn pl. akkor, ha a 2. ábra sze-55 rinti berendezésben a (7ia), (7b) vezérlő elektródák egymástól távolabb eső végeit elvan csőalakú vezetékkel kötjük össze, mely a vezérlő elektródákat koncentrikusan övezi. A 3—4. ábrák a találmány szerinti béren- 60 dezés két olyan kiviteli .alakját tünteti fei, amelyeknél az elektronok mozgási irányának megfordítása fékmezőelektródával, a sebességváltozások átalakítása intenzitásváltozásokká azonban utolérőtér segítségé- 65 vei történik, melyen az elektronok ,a megfordulás előtt és után áthaladnak. A 3. ábrán látható berendezés légüres (1) üvegbúrából álló kfeütőcsövet tartalmaz, melynek egyik végén (41), másik végén 70 pedig (42) lapítás van. A burában eszközök vannak gyakorlatilag állandó intenzitású és elektronsebességű elektronnyaláb létesítésére. Ezek az eszközök különfélék lehetnek: a rajzbeliek csak példák. A berendezés 75 az elektronnyaláb létesítésére 3' fűtőszálat, ezt körülvevő (3) katódot, (15) vezériő elektródát és (16) szívóanódot tartalmaz. A berendezés üzemében a (3') fűtőszálat (17) telep árama fűti, míg a (16) szívó- 80 s.nódba (18) feszültségforrásból vett, a katódhoz képest pozitív, alkalmas feszültséget vezetünk. A (15) vezérlő elektródába a katódhoz képest pozitív, célszerűen szabályozható előfeszültségdt vezetünk, melyet 85 (19) feszültségforrás, szállíthat. Előnyösen több (40) osévét alkamazunk, • melyek .az elektronnyaláb erős sűrítésére e nyalábbal párhuzamos mágneses mezőt létesítenek. 90 Az elektronok sebességének vezérlése vezérlőtérben történik, melyet két csőalakú (23), (24) határoló elektróda határol, melyek az elektronnyaláb pályáját körülveszik, az ábrázolt esetben földeltek és .a katód- 95 hoz képest pozitív felszültséget a (18) feszültségforrásból kapnak. A vezérlő elektródacsoport továbbá a 3. ábra szerinti kivitelnél két (26), (27) vezérlő elektródát tartalmaz, melyeik ugyancsak csőalakúak és az 10ü elektronnyalábot körülveszik. A vezérlő elektródákat olyan rezgőkör egy-egy végéhez kötjük, amelyet földelt (29) híd révén a kivánt hosszra beállítható (28) Lecher'

1-vezeték alkot. 105 Ha feltesszük, hogy a (28) Lecher-vezetékben olyan rezgések lépnek fel, amelyek frekvenciája a Lecher-vezeték saját frekvenciájának legalább közelítően megfelel, iákkor a csőben fejlesztett elektronnyalábban no az elektronok sebességét a (26), (27) elektródákba vezetett váltakozóáramú feszültség úgy vezérli, hogy amennyiben a vezérlő elektródák hosszát a (3), (15), (16) elektródacsoportban létesített elektronnyaláb 115 elektronjainak sebességéhez igazodóan választjuk meg, a vezérlőtere't elhagyó elektronnyaláb az elektronok közepes sebessé-