139539. lajstromszámú szabadalom • Kisütőcsöves berendezés
2 139539. ható néhány eló'nyös foganatostási példájának vázlata alapján magyarázzuk meg. Az 1—2. ábrákon egy, illetve két vezérlőelektródával ellátott berendezések láthatók, 5 melyeknél az elektronok mozgásirányát íékmezőelektróda fordítja meg; utóbbi arra is való, hogy a sebességváltozásokat intenzitásváltozásokká alakítsa át. Az 1. ábra szerinti berendezés (1) cisövé-10 ben' elektron nyalábot létesítő elektródacsoport van, mely sorban a (2) csatlakoztató kapcsokkal felszerelt fűtőszál révén közvetve fűtött (3) katódból, (4) gyorsító elektródából és az elektronnyalábot sűrítő (5) 15 clektrőbából áll. A (3) katódot és az (5) elektródát földeljük, a (4) gyorsító elektródának pedig a katódhoz képest kicsiny (.+) pozitív potenciáit adunk. , A Ciső'bein továbbá vezérlő elektródacsoport 20 van, mely két lemezalakú (6), (8) határoló elektródát és ezek között hengeres (7) vezérlő elektródát tartalmaz. Ezek az elektródák a katódhoz képest valamenyien azonos, nagy (+ +) egyenáramú potenciálon van-25 nak. A (7) vezérlő elektródát (9) rezgőkör egyik végéhez kötjük, e rezgőkör másik vége pedig a (6), (8) határoló elektródákkal kapcsolatos. A (7) vezérlő elektródának a katódtói el-30 fordult oldalán (10) elektróda van, melynek a vezéríő elektródához képest akkora negatív (—) potenciált adunk, hogy az azzal felgyorsított elektronok a (10) elektródát nem érintik, hanem ennek közelében megfordul-35 nak.. A (10) elektródát ezért a következőkben fékmezőelektródának nevezzük. . Az 1. ábrán látható berendezés működésmódjának valószínű magyarázata a következő: 40 Egyelőre feltesszük, hogy a (9) körben olyan rezgések lépnek fel, melyek frekvenciája, a kör saját frekvenciájával legalább megközelítően egyenlő. A (7) vezérlő elektróda és a (6), (8) határoló elektródák kö-45 zött ebben az esetben váltakozóáramú villamos mező uralkodik, mely a katódból kibocsátott és a (6) határoló elektródákkal felgyorsított elektronok sebességét a határoló elektródák közötti térben befolyásolja. 50 Ha azt a középsebességét, amellyel az elektronok a vezérlő elektródacsoportba jutnak, a vezérlő elektróda hosszához igazodóan választjuk, akkor1 , amint magában véve ismeretes, elérhetjük, hogy az elektro-55 nok a vezérlőteret annyi idő alatt futják be, hogy azokat az említett két váltakozóáramú mező felgyorsítja vagy lelassítja, attól az időponttól függően, amelyben az elektronok a vezérlőteret elérik. A vezérlóteret elhagyó elektronnyalábon ekkor se- 60 bességmoduMció mutatkozik. A vezérlőtérből kilépő elektronok a (10) elektródával előidézett fékmezőbe jutnak* melynek hatására a megváltozott sebességű elektronok mozgási iránya megfordul. Azok 65 az elektronok azonban, amelyeket a: vezérlőtérben a két váltakozóáramú mező felgyorsított, a fékmezőbe messzebb hatolnak be, mint azok az elektronok, amelyeket az említett két mező lelassított. A gyor- 70 sított elektronoknak a fékmezőbe megtett útja ennélfogva nagyobb, mint a lassított elektronok ugyanott megtett útja, miért is a gyorsított elektronok tovább tartózkodnak a fékmezőben, mint a lassított elektro- 75 nok. Ez azonban azt jelenti, hogy a fékmezőt elhagyó elektronnyalábban egymást követő elektronsűrűsödések ós -ritkulások lépnek fel, vagyis a fékmező az elektronnyaláb sebességváltozásait legalább részben in- 80 tenzitásváltozásokká alakítja át. A találmány szerint a fékmezőt elhagyó, modulált intenzitású elektronnyaláb másodszor is áthalad a vezérlő elektródacsoporton, most azonban ellenkező irányban, §5 azután pedig eléri a (6) határoló elektróda és az (5) elektróda közötti .fékteret. Ennek következtében az elektronok mozgási iránya ismét megfordul és a nyaláb sebességváltozásai ugyancsak intenzitásváltozásokká 90 alakulnak át. Az elektronok ezután harmadszor is áthaladnak a vezérlő elektródaosopor'ton és ismét bejutnak a (10) elektródával létesített fékmezőbe stb. Amint az előadottakból kitűnik, az elek- 95 trónok az 1. ábra szerinti berendezésben oszcilláló mozgást végeznek a (7) vezérlő elektróda tengelyének irányában, amit az ábrán szakadozott vonalak jeleznek. Kitűnt, hogy azok az elektronok, ame- 100 iyek a (7) vezérlő elektróda közepén másodszor, harmadszor és i. t. áthaladnak, a vezérlő elektródacsoporttal összekötött (9) rezgőkörben rezgést indukálnak. A lehető legnagyobb hatásfok elérésére kívánatos, 105 hogy a fékmezőelektródának vagy -elektródáknak egyenfeszültségét egy fékmezőelektródának és a vezéríő elektródacsoportnak kölcsönös távolságára való tekintettel úgy szabjuk meg, hogy az elektronok a (7) 110 vezérlő elektróda közepén másodszor, harmadszor és i. t. annyi idő múlva haladjanak át, amely megközelítően egyenlő a (7), (6) és (8) elektródákkal összekötött (9) rezgőkör rezgésidejével viagy ennek egész- 115 számú többszöröse. Egyetlen oszcillálás
