139508. lajstromszámú szabadalom • Átütő hatású robbanó lövedék, valamint hozzávaló öblösödő fegyvercsőtoldat
139508. 7 a szárnyakkal1 stabilizált gránátoknál is használható. Ha a használt akiiiaveLői a lövéskor csak kicsi kezdősebességei és lassú forgást ad. 5 á lövedéknek, az esetleg, alkalmazott, ncakcióerőkkel! dolgozó továbbító eszköz;, amellyel a lövedék sebességének és a céltávolságnak növelésére használunk, olyanképpen alkalmazható, hogy egyidejűleg növeli 10 a forgási, sebességet is, hogy ilyen módon a stabilizálás megmaradjon és a célzás pontos lehessen. E cél elérésére elegendő! pl. az, ha, a csöves rész végére megfelelőiem ferde elhelyezésíí lapátot erősítünk. A célt 15 úgyis elérhetjük,, hogy a lövedéken férdje csöves részt alkalmazunk. A 12. ábra hasonló •gránátot mutat, amely a (5. ábra szerinti kiviteltől abban tér eli, hogy a robbanótöltetet egye Iter.« 20 (1) réteg alkotja,, '.amelyet a, (12) gyullasztótöltet gyújt meg. A lövedék burkol a Iának •alakváltoztató (1) fejrésze a (22) ütőírű.d fejrészét fogadja magába. Akkor, amikor a lövedék ellenálló tárgyhoz, pl. páncélhoz 25 ütközik, az áüyukasztás úgy történik, hogy a lövedék (1) fejrésze széthúzódik a tárgyon, amit 'eredeti formájában szaggatott vonaliakkal jelöltünk és a (22) ülorúaj hátraszorul, (13. ábra). 30 Ha a. lövedék viszonylag puha tárgyba ütközik, pl. laza földbe, hegyoldalba, földtöltésbe, vagy akár sárba, a becsapódás és robbanás az (1) fejrész (hátsó készének, alakváltozása illetve bemélyedése révén 35 történik, ami állal ia (22) ütőrúd hálna csúszik (14. ábra). ; A 15. ábra szerinti kivitelnél a (22) ütőrúd a rugalmasan deformálható (30) diaf ragmával van összeerőisítve. A lövedék 40 burkolatának (1) fejrésze szintén ..alákváljtoztató és viszonylag rugalmas anyagból készül1 , hogy a becsapódáskor ne törjön, össze. Amikor a lövedék célhoz ér, az (1) fej belapul úgy, amint azt szaggatott vo-45 nallakkaíl jeleztük és a benne, lévő levegőt összenyomja. A fejrész és a (30) diaf rágnia közötti levegő sűrítése a diaf ragmát benyomja a nyulaik irányában, miáltal a (22) ütőrúd is elmozdul és működésbe hozza 50 a (9) gyujtókészüléket. Ha az ,a célunk, hogy önműködőiéin, megsemmisítsük a célt tévesztett lövedéket, vagy ha a levegőiben robbanó (srapnel!) lövedéket akarunk készíteni, elegeuxfö ha 55 azt a 17. ábra szerinti készülékkel látjuk •Í ••el; Ez a készülék a (31) ítartályt tartalmazza, amely a gránát hátsó részén van elhelyezve és a (12) gyullasztótöltettiel van kapcsolatban. E tartályban van a (32) gyutacs, és a piroteehnikailag működői (33) 60 késleltető!, amelyet a lövedék kilövéséire való robbanó gázok gyújtanak meg olykép, hogy a (34) nyílásokon áramlanak keresztül. Ezek'a nyílások a (31) tartály falábán vannak és a lövés megtörténtéiig cl vannak 65 zárva tömítő anyagú dugók felhasználásával, amelyeket a gázok eltávolítanak. A (31) tartály rögzítése a, gránát fenékrészén a tömíliői anyagú. (35) állatét közvetítésével történik. A (31) tartályt olyan alakúira, ké- 70 szítjuk, ami megfelel a kitűzött célnak, hogy ez a tartály jól elhelyezkedhessék az öblösöd« (23a) ícgyvercsívtoidat belsejében, loivábbá, hogy a tartály ellenállhasson a kilökő! gázok hatóerejének. 75 Akkor, amikor a (33) késllelfetőieszköz a kívánt és beszabályozott idői eltelte után elégett, a (32) gyutacs meggyullad és meggyújtja a (12) gyullasztótól letett, ami a gránát' felrobbanását okozza. (so A leírt önmagától illetve önműködően gyűjtő pirotechnikai készülék helyett alkalmazhatunk más, bizonyos idő. eltelte után robbanó gyűjtőeszközt is. Avégett, hogy a robbanótöltetet megvéd- §5 jük a lökésektől, amelyek a lövedék fenékrészére hatnak a lövés pillanatában, alkalmazhatunk a lövedéken záró tárcsát, ami ezt a lökést felfogja, így pl. lehet előnyösen olykép eljárni, hogy a lövedék fenék- 90 része mögött a képlékeny (36) anyagot helyezzük el, amely a lökhárítók szerepét játssza és pl. karton tárcsából van, (15. ábra), amely lehet tömör vagy lyuggatott. Lehet továbbá e célból a lövedék fenék[- 95 részét kettős (37) fallal ellátni, (16. ábra) olykép, hogy a két fal között köz, marad szabadon és a hátsó (37) \ fal kifelé; domborodik • olykép, hogy ez a dór% ború fai1 egy kis alakváltozást is elbír a 100 lövedék belseje felé anélkül, hogy ez az alakváltozás a legcsekélyebb hatást fejtené ki a robbanótöltetre. Hasonlóképen azt is megtehetjük, hogy a lövedék . fenékrészér nek vastagságát dudorszerűen, növeljük, io5 vagyis azt a 6. és 7. ábra szerinti közepén vastagodó (38) fenékkel látjuk, el, hogy ilyen módon oldalirányban eltérítsük a gá;zokat és a fenék ellenállását'.növel jük. Hogy a gyújtás a lehetői leghatásosabb no legyen, emellett pedig a robbanóanyag! elégései a legnagyobb sebességgel történjék, amitől1 függ az átütő alkatrész előrehaladó sebessége, a lövedék fenékrészénieik vékonyított része belülről homorú alakú lehet 115 úgy, amint azt a 15. ábrán (38a)-vall jelöltünk. Ez a homorú rész pl. elliptikus
