139493. lajstromszámú szabadalom • Optikai berendezés három színkivonat előállítására

Megjelent 1949. évi június hó 15-én. O MAGYAR S Z A B A P A L M I B I RÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 139493. SZÁM. Go3 b 57 b 18 OSZTÁLY. — B-16689. ALAPSZAM. (IX/f.) Optikai berendezés három színkivonat előállítására. Berthier André mérnök, Paris, Dumas Roger film­operator, Boigneville és Marx André kereskedő, Cannes. A bejelentés napja: 1947. évi június hó 17. Franciaországi elsőbbsége: 1946. évi július hó 11. A találmány optikai 'berendezés, amellyel három oly egyszínű kép (színkivonat) állít­ható elő, amelyek pontosan egymásra he­lyezhetők. 5 Számos olyan optjkai berendezést javasol tak már, amelyekkel három egyszínű szín­­kivonat állítható elő. Ezek közül azonban egy sem felel meg a felállított követelmé­nyeknek. 10 Több ismert rendszer szerkesztője azt ál­lítja, 'hogy berendezése a parallaktikus elto­lódást kiküszöböli, vagy hogy annak mér­téke berendezésében elhanyagolható. A va­lóságban azonban egyetlen ismert megel­lő dásnak sem sikerült a paralakxis kiküszö­bölése. E berendezések közül számos megoldásnál fedések jelentkeznek, amennyiben a szerke­zet bizonyos elemei bizonyos irányokban 20 más elemeket elfednek. Az ismert ''berendezések legtöbbjénél a ké­pek nem teljesek, így pl. a harmadik képet csak a tárgy széle menti sugarak adják. Mindezeket a 'hátrányokat teljesen kikü-25 szöböli a találmány szerinti berendezés, amely szigorúan parallaxis nélkül1 dolgozik, három teljes képet ad, amelyek egymással pontosan fedésbe hozhatók és ezenkívül szá­mos további, az alábbiakban ismertetett elö-30 nye van. A találmány szerinti berendezést az jel­lemzi, hogy egyrészt primer optikai hasáb­­rendszere van, amely a beeső fénynyalábot kél nyalábra osztja, mely nyalábok mind­egyike egy-egy objektívbe esik, másrészt 35 második optikai hasábrendszere van, amely a fentemlített két sugárnyaláb egyikél to­­vábbmenően két nyalábra osztja, úgyhogy végeredményben három' egymástól jól elha­tárolt képet kapunk. E folyamat közben a 40 fénysugarak a leírt üvegtestekben valameny­­nyien egyenlő hosszú utakat futnak be. A találmány további jellemzője a második optikai hasábrendszer különleges elrende­zése, illetőleg kialakítása. Ezt a hasábrend- 45 szert két üvegtömb alkotja, melyek közül az egyik a fénysugarakat pusztán oldalirány­ban téríti ki, a másik pedig a belépő' fény­nyalábot ezen kívül két nyalábra osztja. A találmány további jellemzője az alábbi eo leírásból tűnnek ki, amely a rajzban feltün­tetett példa kapcsán egy kiviteli alakot is­mertet. Az 1. ábra a berendezés távlati képe. A 2. és 3. ábrák a második üvegtömb 55 egyik hasábjának elől- és oldalnézete. A 4. és 5. ábrák a második hasáb ugyan­­oíyan nézetei. A 6., 7. és 8. ábrák a második üvegtömb két egymással egyesített üveghasábjának 60 elölnézete, oldalnézete és felülnézete. Amint a rajzból látható, a találmány sze­rinti berendezés primer (A) optikai hasábot tartalmaz, amelynek (a 1 ) visszaverő felülete és félig átlátszó, a hasáb belsejében fekvő 65 (a2) felülete van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom