139489. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogénolajok hőbontó kezelésére
s 1:501 «9. 5(1 Üzem menet. 1 2 Ô rt --------------------------------------------------2.0 1.58 1.58 Kifolyási hőmérséklet C 0... 532 538 538 Kifolyási nyomás atm. . 23.8 23.8 23.8 Kifolyó anyag kritikus hőmérséklete 410 399 399 Gáz- és benzintermék • Óránként kg . ... . _ . ... ... 1.320 1.409 1.409 Átalakulás súly °;u ... ... ... ... _ 11J » 15.( I I5.0 Kitermelés súly % ... 23.2 24.7 24.7 Hevitőkígyók összegezve. Összes kombinált betáplálás kg h ... 27.600 27.600 27.60t i Gáz- és benzintermékek kg h ... _ 2.49t i 2.135 2.501 Átalakulás súly u „ 9.Í >2 /. 74 9.06 Reakciós kamra. Átlagos hőmérséklet 0° ..... ... ... 488 48( » 488 Átlagos nyomás atm.0/« . .. ... 23.8 23.8 23’8 Gáz- és benzintermék kg óra . ... ... 1.815 1.447 1.804 Átalakulás súly ... . ... ... . ... ... 6.58 5.26 6.54 Kitermelés súly % ... ... ... 31.8 25.4 31.6 Összesítés. Az egy menetben áthaladt gáz és benzin összmennyisége kg/óra ... ... _ ... ... 4.305 3.584 4.304 Menetenként! teljes átalakulás súlv •% — 15.6 13.0 15.6 Reakciós kamrában történő átalakulás súly % ----------------------- . ... 42.1 4( (.5 4I.9 Ôsÿzkitermelés súly % ... ... /0.;) 62.9 75.û Szabadalmi igénypontok. nem több, mint 55 súlysz; izalékny Eljárás szénhidrogénolajok hőbontó kezelésére (krakkolására), amelynél a nehéz olajáramot első hevítőkígyóban, a könnyű olajáramot pedig második hevítőkígyóban hőbontó kezelésnek, a hevített áramokat összekevert állapotban, reakciós kamrában pedig további hőbontásnak vetjük alá, a kapott termékeket gőzre és el nem gőzölögtetett maradékra választjuk szét és a gőzöket lepárló szakaszba frakcionáljuk, ahonnan gázt és benzint nyerünk ki, míg a magasabban forró, az említett írakcionáló szakaszban kapott nehéz és könynyű visszafolyó frakciókat a fentemlített első és második hevítőkígyókba a friss olajtöltet nehéz és könnyű frakcióival együtt visszavezetjük, azzal jellemezve, hogy a nehéz olajáram 4,5-től—7-ig terjedő súlyszázaléknyi mennyiségét az első hevítőkígyóban benzinné és gázzá alakítjuk át, a könnyű olajáram IO-tő! 12-ig terjedő súlyszázaléknyi mennyiségét pedig a második hevítőkígyóban alakítjuk át benzinné és gázzá és a rendszerben benzinné ás gázzá átalakított egész olajmennyiségnek legalább 30, de 3. mennyiségét az- említett reakciós kamrában benzinné« és gázzá alakítjuk át. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a « nehéz olajáramnak a friss olajtöltethez való rH térfogatarányát és a könnvű olajáramnak a friss olajtöltethez való rí, térfogatarányát az alábbi egyenlettel meghatározott határok között tartjuk: rH--19.82 13.01 G - 0.572 K 0.3 és ahol a G a friss olajtöltet fajsúlya (15.6 C° 15.6 C°) és K a friss olajtöltet jellemző tényezője. Az I. vagy 2. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a nehéz olajáramot, mialatt az az első hevítőkígyón áthalad. 460—510 C° hőmérsékletre hevítjük és olyan nyomás alatt tartjuk, hogy a ne héz olajáramnak legalább 25%-a maradjon a hevítőkígyóban folyékony állapotban, a könnyű olajáramot pedig, mialatt az a második hevítőkígyón áthalad, a kritikus hőmérsékletnél nagyob hőmérsékletre hevítjük és az összeso
