139485. lajstromszámú szabadalom • Lövedék

•< 13948.?. dékmaga pedig a (II) robbanótöltetet szorítja le, illetve elmozdulását gátolja. Emellett a lövés pillantában ezek a részek szintén nem mozdulhatnak el és nem is íor 5 dúlhatnak el a lövedék tengelye körül va«»v egymáshoz viszonyítva, hanem pontosan helyükön maradnak a becsapódás pillanatáig. Akkor, amikor a lövedék csúcsa, illetve io' az (50) felület a célt érinti, a lövedék (36) része, illetve a csűcsiv hátrafelé szorul. tehát a (10) hüvely és a (35) közbenső darabhoz viszonyítva hátrafele mozog, amennyiben ezek a részek folytatják előre 15 iiányuló mozgásukat. Ilyen módon a lövedék (50) csúcsának tájékán széthajlitás következik be, a (36) csúcsrész alapj;i, vagyis hátsó része tájékán pedig az anyag széthajlik és szét is nyílik, amennyiben ezt 20 a részt a közbenső darab külső felülete vezeti olykép, hogy a (36) balliszt!' ai csúcsrész teljes egészében hátrafelé hü ad a lövedék többi részeinek külső elületén. Emellett a másodlagos lövedék valószínű 25 pályája nem változik, illetve a leírt események nem okozzák ennek a pályának a megváltozását vagy deformálódását, miáltal a (36) rész mint lökhárító vagy lökéscsillapító működik és ilyen módon el-30 kerülhető a robbanótöltet szabálytalan vagy nem kívánt módon bekövetkező felrobbanása, amit a becsapódás egyébként okozhatna. A (39) forrasztás révén létesített gyenge 85 kapcsolat könnyen eltörik és érez'iető mórion nem befolyásolja a fent leirt • Imozdulások létrejöttét, de mégis ez a 1 apcsolat akadályozza a kezdeti mozgást, illetve n (36) rész szétnyílását a becsapódás pilla-40 natában és ennekfolytán a (19) gyuitóalkatrész gyors működése következtében aznnal erős ütést kap a lövedék hosszának irányában az (F) ütőszeg, ami a robbanótöltet meggyuiladását és robbanását *;> okozza. A gyakorlatban ez a gyullasztótokét és a robbanótöltet, amelyek egymásban vannak elhelyezve olyan szerkezetűek, hogy azonnali robbanást okoznak és a (II) robbanótöltet teljes egészének felrobbanó nása olyan időtartam lefolyása alatt kell, Iiogy végbemenjen, amelynek nagysági.ndje a másodperc tízedrésze, tehát a u;bbanás a becsapódás után kb. tízezred másodperc iniilva következik be és ilyen •,.-> módon a másodlagos lövedék elindítása vagy kilövése létrejön a csúcsíves rész számottevő alakváltozása elölt, söt lényegileg mit lőtt ez a rész viszonylagos helyzetét megváltoztatná. A (II) robbanótöltet felrobbanásakor a m (10) test belseje rendkívül nagynyomású gázokkal telik meg, amelyek a másodlagos (25) lövedéket sugárirányban összenyomni igyekszenek és ilyen módon azt kicsi átmérőjű tömeggé alakítják a lövedék ten- e.'> gflyében, miközben pedig előre hajítják. Emellett a másodlagos lövedék alakváltozásakor a közbenső darab belső (40) fala mint vezeték működik és köz"ben ez a (40) fal a gázáramot is vezeti, amely a lövedék 70 belsejéből eltávozik, úgyhogy a középpont felé irányuló erők íennállanak, illetve működnek mindaddig, amíg a másodlagos lövedék pálcaszerű alakot nem vesz fel. Ez az összetőmörítés igen gyorsan ját- 75 szódik le, vagyis a hosszúkás pálcaalak létrejön egy olyan út befutása folyamán, amely megfelel a kúpalak eredeti magasságának vagy e magasság kétszeriének. Az eltávozó gázok másreszt azt eredmé-' 80 nye ik, hogy a (36) csúcsrészt alkotó vékonyfalú anyag kinyúlik és így a vékony vagy hosszúkás pálcaalakot felvett másodlagos lövedék pontosan a kívánt, helyes irányban hatol előre és a célt olyan fém- 95 tárgy alakjában találja el, mely rendkívül nagy sebességgel halad, amennyiben sebessége az eredeti lövedék sebességének többszöröse lesz, tehát a másodlagos lövedék lényegesen gyorsabban halad, mint a eredeti 90 lövedék a becsapódás pillanatában. A másodlagos lövedék sebessége pl. 6000 métert is elérhet másodpercenként, sőt ennél több is leliet. Mivel az összetömörített másodlagc s lövedék keresztirányban alig mozog, 95 sebessége pedig igen nagy, képes arra, hogy igen vastag páncélt vagy más tárgyat üssön át, emellett pedig ha figyelembe vesszük a hőmérsékleti viszonyokat és a nyomást, a helyzet teljesen olyan, 100 mintha a másodlagos lövedék megolvasztotta volna a páncélt áthatolása közben, tehát igen magas hőmérsékletű fémmenynyiség hatol át a páncél másik oldalára. j A 2. ábra szerinti kiviteli alaknál a lö- 105 vedék a (10a) teste kívül a (42a) ferdített részben végződik, amelyhez a vékonyfalú (36) csúcsrész csatlakozik. Ezt a csúcsicszt megfelelő rögzitőszervek, pl. a (39a) csavarok rögzítik. A (35a) közbenső darab no * ennél a kivitelnél igen rövid és ilyen módon alkalmazkodik a hüvelyszerü (10a) test belső alakjához. A közbenső 1 észnek leícrdített, tehát kúpalakú (41a) hátsó 5 2 része van, amely a másodlagos (25) lóvo- 115 I dék megfelelő peremével érintkezik. Ez^az érintkezés, illetve együttműködés azt eívdir.ényezi, hogy a közbenső darab rögzíti a