139451. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő eljárás és berendezés

% Í39451. kapcsolva, a berendezés a következőképen működik. A (4) adó által az (1) antennával kisugárzott impulzussorozat egyes impulzusai visz-5 sza'Verődésük után az (1) antennán és a (45) kötésien át az (5) vevőerősítőbe kerülnek és az ehhez kapcsolt (6a) lemezek útján a Ikatódsugarat az időtengelyre merőleges i>&nyban eltérítik. Minthogy a (6b) leme-10 zekre kapcsolt időeltérítő-feszültséget létrehozó (7) készülék kondenzátorának kisülését a (437) kötés útján éppen a kfeúgárzott impulzusokat előállító (3) készülék vezérli, módunkban áll a berendezés olyan beállíts tásá, hogy a kisugárzott impulzusok képe a (6) cső ernyőjén a vízszintes eltérítésnek mégfelelő időtengely kezdőpontján jelenjék meg. Az 5. ábrán ennek megfelelően a kisugárzott impulzusok (Ip) képe az időelté-20 illésnek megfelelő (V) egyenes (0) kezdőpontjában jelenik meg éspedig az impulzusok rövid időtartama folytán a (V) egyenesre merőleges vonal alakjában. Az (5) erősítő által felerősített, visszavert impul-25 zúsok (ív) képe ugyanígy jelenik meg, de természetesen a viszaverőfelület mérendő távolságának megfelelő (to) időbeli eltolódással. A (V) vonalkép hosszát meghatá. rozó, az (0) ponttól számított (Ti) idő rnul-30 va„ amint az a 3. és 4. ábrákból is világos, a (7) készülék kondenzátora kisülvén, a katódsugár az (0) pontba ugrik vissza és a fent ismertetett folyamat újra kezdődik. A (9. és 10) készülékben előállított isegéd-35 impulzusok kezdetének pillanatában, mely a 4. és 5. ábra szerint az (0) ponttól mért (t) idő múlva következik be, a katódsugár (T'3) ideüg iaz időtengely mentén sebesebben vándorol, azaz halványabb képet ad az er-40 nyom. aimit az 5. ábrán vékonyabb -vonallal jeleztünk. Minthogy pedig a 2a. ábra jobboldali felének felső r'észén látható segédimpu'zusrész a (106c) kötés útján, a (6) cső : (6c) Wehnelt-hengerére kerül, a (T'3) idő-45 tartam közepén a katódsugár a (T2) időre kialszik, amit az 5. ábrán a vékonyabb vízszintes vonal megszakításával jeleztünk. A bevezetésben előadottak szerint a viszszaverőfelület ikeresett távolsága 0 (to) idíő 50 mérésével is meghatározható volna, ami viszont elvégezhető volna az (Ip) és (ív) vonalak közti vízszintes távolság lemérésével. Minthogy azonban a szokásos oszcillográfcsövek ernyőméretei mellett 55 a katódsugárnya'.áb átmérője nem elnanyago'hatóan kicsi, e mérés csak meglehetősen pontatlan ós egyébként is nehézkes lehetne. A segédimpulzusnak és a visszavert itríjpulziusniak az (ív) képpel való egybeejtése viszont, 60 mint az alanliakból kitűnik, igen pontosan végezhető. Azt a (t) időt ugyanis, melynek elteltével a katódsugár sebesebben kezd az időtengely mentén vándorolni, a (9a) működtető- 65 szerv segélyével zérustól (Ti) értékig tetszásszerint változtathatjuk, és így módunkban áll a katódsugárnak azon időpillanatokban való gyorsabb megfuttatása, amelyekben normális sebességgel futó sugár az 70 (Ív) képet adná. Az ekkor kapott képet a 6. ábra mutatja. Ezen látható, hogy a katódsugár megfuttatása folytán a visszavert impulzus képe már' nem lesz egyenes és valahol a (T2) időre megszakad. Fentiek érte"- 75 mében tehát a segédimpulzust a visszavert impulzussal pontos időbeli egybeesésbe iákkor hoztuk, ha e megszakadás a (T'3) időtartam felében következik be. Ebben az esetben a 6. ábrán látható képet kapjuk, 80 azaz a megszakított görbe két ága egymáshoz képest szimetrikus. Ezt tudvalevőleg igen pontosan lehet észlelni, már azért is, mei't ekkor a megszakadási pontok az alap vonaltól egyenlő magasságban vannak és 85 így az időbeli egybeesés igen pontosan beállítható. Az 5. és 6. ábrákból világos, hogy a berendezéssel mérhető távolság felső határát a (Ti) idő, azaz a (9) készülékben eíőállí- 90 lőtt rezgések rezgésszáma határozza meg, miért is ez a rezgésszám adott esetben változtatható is lehet. E rezgésszám változása esetén természetesen a (9a) működtetőszerv esetleges időbeosztásának és/vagy 95 távolság beosztásának léptéke is változik amit a leolvasásnál átszámítással lehet figyelembe venni. A gyakorlatban azonban célszerűbb, ha több beosztást alkalmazunk, melyek mindegyikén fel van tüntetve, hogy 100 rajta a leolvasást milyen alaprezgésszámmal való dolgozás esetén kell végezni. Ezek az egyes beosztások például rádióvevőkészülékek állomás-beosztásaihoz hasonlóan egyenként lehetnek attól függően kivilá- 105 gítva, hogy a (2) készülék milyen rezgésszámú rezgések létrehozására van éppen beállítva. A berendezés fenti ismertetésénél nem említettük és nem tüntettük fel -az egyes llü készülékeket egymással a kívánt villamos összeköttetésbe hozó osatolószerveken kívül azokat az elektoncsöves berendezéseket sem, melyekkel a fentemlített különböző feszültségeket alkalmazásuknak megfelelő 115 értelműekre, azaz pozitívakká vagy nega-