139443. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vivőhullámú jelek amplitudójának korlátozására

139443. 3 nejk bármely szakaszán belül állandónak tekinthető. Ha az érkező jelek, amplitúdója megnő veikszik, akikor a 2")) ellenálláson a 5 jelek rezgésesúcsainak rácsegyenirányítása következtében nagyobb előfeszültség létesül, tgy pl. a (d) görbével ábrázolt jel rácsegyenirányítása (e.>) előíeszültséget szolgáltat, amely mindegyik jel periódus 10 egy része alatt megszünteti a csövek anódáramát úgy. hogy a csövek a jelek mindegyik pozitív félhullámának csak egy részét erősítik meg és mindegyik cső kimenőkörében ennélfogva az (e) görbévé'. 15 ábrázolt rezgés jelentkezik. Minthogy a (19, 20) csövek ellenütemű kapcsolásúak, kimenő teljesítményük között 180°-os fáziskülönbség van és így a hangolt (.28, 30) kimenő-körben az (e) és le') görbékből 20 összetett jel adódik. A hangolt kör kiválasztja ennek a rezgésnek a szaggatott vonallal rajzolt (f) görbével ábrázolt alapfrekvenciás rezgését és ezt a '29) kimenőtranszformátoron át a (16) frekvenciade-25 modulátorba juttatja. Ha az érkező jelek amplitúdója még jobban megnövekszik és a jelek alakja ennélfogva pl. a (g) görbének felel meg. akkor a (25) ellenálláson még nagyobb 30 (e3

) előfeszültség létesül, minek következtében mindegyik cső kimenőkörében e jel pozitív félhullámainaik még kisebb részei jelentkeznek, amelyeket a (h, h') görbék ábrázolnak. A hangolt kör ezeknek a rez-35 géseknek is az alapfrekvenciás rezgéséi juttatja el a (16) frekvenciademoduLatorhoz. Ezt az alaprezgést a szaggatott vonallal! rajzolt (k) görbe ábrázolja. A (25) ellenállás nagysága, mint feljebb 40 említettük, úgy viszonylik a (19. 20) csövek bizonyos üzemi adataihoz, hogy a csövek kimenőkörében jelentkező alapfrekvenciái rezgés amplitúdója állandó nagyságú marad minden olyan jel érkezésekor, amely-45 nek erőssége meghaladja azt az értéket, amely a csövek anód ára inának a jelek mindegyik periódusa egy résziének tartamára való megszüntetéséhez szükséges élőfeszültség létesítéséhez kell. Az ellenállás 50 eme méretezése következtében az amplitudókorlátozó az összes jeleket, amelyek a fentemlített mértéknél erősebbek, egyforma erősséggel továbbítja. Megjegyezzük. hogy az ellenállás nagyságát meghatározó 55 szorzatban előforduló <2» on; an ered. hogy a 25) ellenállást elméletileg két egymással párhuzamosan kapcsolt ellenállásból összetettnek kell tekinteni, amely ellenállások közül egy-egy a (19, 20) csövek közül egy-egynek bemenőkörében van. 60 MegáLapítotluk. hogy az esetben, ha a 2RA |/ÉC

szorzatnak a bevezetésben említett. (35) és (40) közötti értéke van, az amplitudókorlátozó az összes 0,6 Ec

és 10 Ec

közötti, azaz —4 db és +20 db közötti 65 értékű jeleket egyforma erősséggel viszi át. A l>emenőlranszíormátor másodlagos 21) tekercsének végein jelentkező jelfeszültség nagyjából egyformán oszlik el a l>e menőkor (26) és 126') kapacitásaira, 70 amelyek ugyancsak egyformák egymással1

. Ez okból a (25) ellenállásnak a két bemenőkör közös bemenőkörébe valló bekapcsolása nem befolyásolja érezhetően a csövek bemenoeleklródáihoz érkező jelek 75 nagyságát. A 3 ábra; az amplitudókorlátozó átviteli karakterisztikáját szemlélteti.. Mint az ábrából látható, az amplitudókorlátozó kimenőteiljesítménye nagyon .gyorsan nö- 80 vekszik addig az (m) pontig, amelyben a korlátozás megkezdődik, ezt a pontot meghaladó jclerősségeknél azonban gyakorlatilag állandó marad. Az ((x) görbe (o—-m) részének meredeksége arra mutat, hogy 85 amplitudókorlátozó azokat a jeleket, amelyeknek erőssége a korlátozás küszöbértékénél kisebb, nagy mértékben erősíti és hogy a korlátozás már aránylag kis jele rősségcknél kezdődik. 90 A korlátozó mindkét most említett tulajdonsága nagyon kívánatos. Ha a (25) ellenállás nagysága a kelleténél kisebb, akkor a korlátozó átviteli karakterisztikáját ábrázoló görbe még a nagyobb jelerős- 95 ségek körzetében is emelkedik, miint ezt az •.,y) görbe szemlélteti. H-a ellenben a (25) ellenállás a kelleténél nagyobb, akkor a korlátozó kimenő teljesítménye a korlátozás megkezdése után nagyon gyorsan csök- 100 ken, mint ezt a (z) görbe szemlélteti. A B. ábra vízszintes tengelye az érkező jelek erősségét, függőleges tengelye pedig a korlátozó kimenő teljesítményét jelzi. A modulált frekvenciájú jelek vételére 105 való vevőberendezés kimenő körében érvényesülő zavarok a zavaró feszültség természetétől, az erősítők sáviszélességétől és résziairányosságától, a kisfrekvenciás erősítőben esetleg alkalmazott kiegyenlítő kap- 110 csolási elrendezéstől, valamint az .ampliludókorlátozó működési módjától függnek. Az ampliludókorlátozó akkor jő, ha rövid idő lartamú zavarokai sem visz át. Tökéletesen kiegyenlített irekvenciademodulátarbáiii 115 olyan amplitudóváltozások. amelyeket nem kísér frekvenciamoduláció, nem idéznek